fbpx
Növénytermesztés

Energianövények termesztése és felhasználása

Írta: Szerkesztőség - 2013 október 22.
Nincs fordulat az unió életminőség programjában – fogalmazott V. Német Zsolt, a vidékfejlesztési tárca államtitkára –, de az eddigiekkel szemben nagyobb figyelmet kell szentelni a zöldítésre, ami a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást segíti elő.
A termőföld élelmiszertermelésre való – adta meg a gödöllői fórum alaphangját az államtitkár –, a kormány támogatni kívánja a kevésbé hatékony, illetve az erre alkalmatlan területeken az energianövények ültetését.
Pártolják a helyi energiarendszerek elterjesztését, ahol hasznosítható akár a kommunális hulladék, szennyvíziszap.
Hazánk kezére játszik, hogy az unió korábbi merev támogatási rendszerét módosítják, így 2014-től kezdődően a megújuló energiatermeléshez több alapból adható fejlesztési támogatás.
A közfoglalkoztatási program mezőgazdasági pilléréhez kapcsolódóan energianövények telepítését közvetetten is támogatja a kormányzat.
Ennek célja a települési intézmények (óvodák, iskolák, önkormányzati épületek, stb.) hőenergia ellátásához alapanyag előállítása, illetve bio és megújuló energiakazánok telepítése – hangoztatta Hoffmann Imre, a belügyi tárca helyettes államtitkára.
A programhoz az elmúlt két évben mintegy 100 települési önkormányzat csatlakozott, amelynek keretében csaknem 2000 közmunkást foglalkoztatnak, valamint beüzemeltek 1400 kazánt és mintegy 220 aprítógépet.
A növények termesztésére elsősorban a települések körzetében található kedvezőtlen adottságú, élelmiszer- és takarmánynövények termesztésére alkalmatlan területeket jelöltek ki, melyeket tartós használatba átadták a településeknek.

Gyuricza Csaba, a házigazda egyetem dékánja szerint,  a nyugati országokban lendületet vett a gazdasági válsággal a zöld energia ágazat.

Magyarországon – noha kiválóak az adottságok az élelmiszertermelésre, de több mint 500 ezer hektár szántóterület nem alkalmas hagyományos élelmiszer vagy takarmány célú növénytermesztésre.
Megtorpant az energiafüggőségünk csökkentését szolgáló tevékenység.
Radikális váltást sürgetett, szerinte hazánk nem tudja teljesíteni a 2020-ig tett vállalását.
Többek között a biomassza hasznosítását egy nemzeti program segítené elő.
Jelezte, a mezőgazdasági melléktermékek energetikai célú felhasználását többen vitatják, ő azok oldalán áll, akik a visszajuttatást szorgalmazzák, illetve egy kicsit megengedőbb.
Támogatja a mértékletességet, de tiltaná az iparszerű gyűjtést és elszállítást.
Az államtitkárnak címezve megjegyezte, a gazdákat állami forrásból serkenteni kellene, hozzá olyan hír nem jutott el, hogy bárkit ebben támogattak volna energianövények telepítésében.
Sürgette egy Energia falu program életre hívását, közte 2-5 követendő példa felállítását.
A fórum ideje alatt mindvégig tartó záporban kevesen vállalkoztak az energianövény ültetvények megtekintésére, emiatt például a cukorcirok biomassza célú felhasználásának bemutatását Kovács Gerő Péter egyetemi tanársegéd teljes mértékben magára vállalta.
A népnyelv szerinti „méznád” a múlt század 20-as éveiben jutott el hazánkba.
A cukorban dús cirkot szerves trágyákkal kell keverni a bio gázüzemi termeléshez.

Nálunk egyelőre 500 hektáron díszlik, de például Indiában 1 millió hektáron ültetik.

Hátránya, hogy a cukor miatt gyorsan erjed, így nehéz tárolni.
Egyes fajtáit szárítják, bálázzák. Energiatermelés esetén a szemes cirok is szóba jöhet, a növény szárát befogadják az erőművek, a magjából liszt őrölhető, amit fogyaszthatják a lisztérzékenységben szenvedők, de takarmányként is feletethető, különösen a kényes gyomrú őzek, szarvasok kedvelik.
Több mint három éve működik a dombóvári energiafarm-program alapján a biogáz üzem és bioetanol gyár, valamint a biomassza eltüzelésével működő hőközpont.

A 34 gazda közös vállalkozásáról Molnár István, az Agrár-Béta Kft. ügyvezetője számolt be.

Az energiatermelés gerince a két éve telepített energiafűz, amelyet a víz alatt álló rétekre ültettek.

Fogadják a környező üzemek, termesztők melléktermékeit, vágási nyesedékeit, például a közutak, közterek kipusztult fák gallyát, a rönkfára mindenkor nemet mondanak.

A biogáz üzem táplálásához cirkot termesztenek a hibridkukoricák izolációs területein.

Hulladékot is használnak a fermentáló üzem működtetéséhez.

Évente 13,5 millió kW energiát termelnek (ez megfelel Dombóvár éves energiaigényének), valamint autókba tölthető üzemanyagot.

Hasznosítják a gazdáktól átvett toxin gombákkal fertőzött búzát és kukoricát (9 ezer tonna), sok termelő ennek köszönhette, hogy túlélte a nehéz időszakot.

Az üzemekből kikerülő hulladékot visszajuttatják az ültetvény alá, még a híg fázisát is.

Elérték, hogy 2300 hektár területen nem szükséges műtrágyázni, ezzel évente 8 millió forintot megtakarítanak.

 

Az energianád termesztéséről Percze Attila egyetemi docens beszélt.

Mint mondta, az utóbbi években nőtt az érdeklődés az Ázsiából származó nád iránt.
Sokan vizsgálták, tanulmányozták az elmúlt évtizedekben, ezek alapján tanulmányok is készültek, mi magyarok az utóbbi 5 évben tapostuk ki az odavezető utat.
Az ismeretek alapján egy mai ültetvény telepítési költsége közel áll a befektetés megtérüléséhez.
A trópusi növény alkalmazkodott a klímánkhoz, de igényli a napfényt, a hőt és az évenkénti 500-600 milliméternyi csapadékot.
Magja steril, csak vegetatív úton szaporítható, ideális ültetési ideje áprilistól május közepe, júniusban már kockázatos a várható aszály miatt.
A telepítést követő harmadik évben aratható, a gyomszabályozásról főleg az első évben nem szabad megfeledkezni, később elnyomja a gyomot.
Képes lábon kiszáradni, bálázható, takarva hosszan tárolható.
Az energianövények gondozását, betakarítását, valamint a szállítást segítő gépekről és berendezésekről, illetve a gazdaságosan szervezhető logisztika fontosságáról Tóvári Péter, a VM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet képviselője beszélt.
Az utóbbi témakörnél megjegyezte, a szállítás útvonala ne legyen több 15-20 kilométernél, vagyis a kistérségi hasznosítást hangsúlyozta.
CÍMKÉK biomasszaenergiafelhasználáshulladéknövénytermesztés

Előző

Következő

Kapcsolódó hírek