Öntözve jó teremést ad a csemegekukorica Csongrádban

Írta: Szerkesztőség - 2013 október 22.

 

Öntözéssel 18-19 tonnát terem a csongrádi Tisza parti földeken a csemegekukorica. Ez már szinte a genetikai határ – jegyezzük meg hitetlenkedve Deák István agronómusnak, a Héjja Testvérek Kft. központi, Csongrád városa és Felgyő között fekvő telephelyén.

Még nem – igazít útba a kukorica termesztés rejtelmeiben a fiatal szakember, hiszen akadnak mások, akik az ittenieknél jobb földeken aratnak 21-23 tonnát is.

Mert erre az agyagos réti öntéstalaj az uralkodó.

 

 

 

A réti öntéstalajokon akkor lehet jó magágyat készíteni, ha kifogják a jó időpontokat.

Nem kell hozzá ásóval járni a határt, de ismerni kell az egykori Tisza árterületét, a szabályozással elhódított föld, dűlők, táblák tulajdonságát.

Legtöbbször tapintással meg lehet állapítani, mikor lehet rámenni a gépekkel, mikor maradjanak a lazítás mellett vagy szántsanak.

A növénytermesztés igényli a nagy teljesítményű, 250 lóerő feletti gépeket, amelyekkel gyorsan, de az elvárt minőségben dolgozzanak.

Egy egyszerű, 30-40 centiméter pontossággal teljesítő GPS készülék irányítja a műtrágyaszóró gépeiket.

A kertészeti támogatás részeként most tervezik a permetezőgépük cseréjét egy korszerű, nagy pontosságú vezérléssel felszerelve.

Csemegekukorica intenzíven

Már a szerződés kötésekor tudjuk, hogy mire számíthatunk, például a szuper édes fajtáért kilogrammonként 45 forinttal fizet a konzervgyár – mondja Deák István.

Idén 350 hektáron vetették, tavaly 150 hektáron.

Melléjük társult a szerencse, mert a piaci hírek szerint idén csökken a takarmánykukorica ára.

A csemegének valót a Bonduelle-nek és a Kecskeméti Konzervgyárnak termesztik intenzív gazdálkodás keretében.

Kiszolgálják a kukorica valamennyi igényét, igyekeznek megadni minden szükségest a növénynek.

A vetőmagot ugyan mindkét konzervgyár kifizetteti velük, ellenben a technológiát mellékelik hozzá.

Ez így megy már évek óta. Az együttműködésben a Héjja Testvérek Kft-re a termesztés gyakorlata hárul, ennek részeként precízen adagolják a szükséges tápanyagokat és gondozzák a kukoricát.

A konzervgyárak emberei mindig megjelennek a vetésnél, azt pedig tudni, hogy a kukorica 90 vagy 100 nap múlva beérik.

És ez így megy április közepétől a júniusi utolsó vetésekig.

Az érés időszakában naponta, másnaponként vizsgálják a szemek szárazanyag tartalmát, az alapján döntenek a betakarítás időzítéséről.

A kijelölt napokon megjelennek a betakarítógépek, levágják a zsenge termést és elszállítják.

 

A csemegekukorica kényes az érésidőre, s hogy megbirkózzanak az aratással, egyszerre 40-60 hektárnyi területeken szakaszonként dolgoznak.

Deák István kiemeli, a termesztésben a biztonságra törekednek, amelynek egyik pillére az öntözéses technológia.

Víz nélkül aligha lennének sikeresek, elvégre mégis csak az Alföld száraz klímájú területén járunk, ahol jobb esetben évente 350-450 milliméternyi csapadék áztatja a földeket, de inkább kevesebb.

Mégis jó híre akad ennek a vidéknek. A hollandok például a kertészet miatt szerettek bele.

Idejöttek, s évek óta mikrokultúra öntözéses növényeket nevelnek, száraz körülmények között vetőmagot tesztelnek, sőt, egy hatalmas palántanevelő üzemet építettek, amely a hírek szerint eredményesen, de már hazai többségi tulajdonban működik.

Az öntözéshez a Tisza vizét hasznosítja a Héjja Testvérek Kft. még a hetvenes években az egyes dűlők közé kiásott csatornákból.

A folyó közelsége miatt igencsak ingadozik a talajvizek szintje a határban.

Ha magas tavasszal a folyó, a megszokottakhoz képest később lehet a földekre menni, illetve mint most tavasszal, hogy indulhasson a szezon, a mederbe előbb vissza kellett terelni a vizet a vetéseknek kijelölt táblákról.

Deák István a közeli Gátér községben nevelkedett, családjával a közelmúltban véglegesen letelepedett a városban.

Első diplomáját Szarvason szerezte, a másodikat Debrecenben.

Itt azt követően védte meg szakdolgozatát, hogy jó tíz éve jelentkezett és felvették a Héjja Testvérek Kft. megüresedő álláshelyére.

 

 

 

Ezerkocás sertéstelep

A Héjja Testvérek Kft. családi vállalkozás, a három alapító fivérek közül aktívan már csak egyikük vesz részt a vállalkozásban, de itt dolgozik a következő generáció is.

A 2000 hektáros növényágazat mellett ezerkocás sertéstelepet működtetnek.

Évente 28 ezer malac születik. A felnevelt malacok 55%-át értékesítik, a többit hizlalják, levágják, hogy ízes hústerméknek feldolgozzák.

A Héjja Testvérek márkanév alatt főként a Csongrád megyeiek ismerik a kft. készítményeit, ám Budapestre is jut belőle néhány üzletbe.

Az állatok takarmányigénye éves szinten 5700 tonna, amelyhez a kukoricát és az árpát Deák Istvánék megtermelik.

A szójadarát és a premixet már vásárolják. Akár kedvező az időjárás, akár kedvezőtlen, az állatoknak kell a takarmány.

Ezért az éves tervek összeállítása idején elsőként az őszi árpa vetésterületét alakítják ki, s majd csak ezt követően döntenek a csemege és a takarmány kukoricaföldek nagyságáról, végül a napraforgó, szója, borsó arányáról.

 

Már működtetik a biogáz üzemet

Csongrád felől érkezve jó előre látni az újonnan avatott, csaknem egy milliárd forintot érő biogáz üzem zöld süvegeit.

A próbaüzem beindult, másfél hónapja működtetik.

Betárolták a szükséges alapanyagokat, vagyis a sertéstelepi trágyát, bekeverik hozzá a közeli baromfitelepekről származó almos trágyát, amelyet fizetségül kapnak a tőlük származó szalmáért.

A konzervgyáraktól visszahozták a csemegekukorica csuhét. Egyelőre ezekkel az anyagokkal „etetik” a fermentálót.

Azt tervezik, a gázüzemben visszamaradt szubsztrátumot tápanyagpótlásként bedolgozzák a szántóföldeken.

Még nem tudni a pontos összetételét, az első mintákat minap vették le.

Várhatóan a foszfor igények jelentős részét a híg állagú fermentlé talajba fecskendezésével, illetve istállótrágyázással megoldják.

A nitrogén műtrágyák közül a Pétisót használják, az vált be, ezzel tartják egyensúlyban a savanyú kémhatású öntéstalajt.

Héjja Testvérek Kft. részt vesz az AKG programban, ennek megfelelően a 60-40 százalékos arányt fenntartva termesztik a csemege- és a takarmánykukoricát, napraforgót, a kalászosok közül búzát és az őszi árpát, illetve a pillangósokat, a szóját és a borsót.

A 2012-es kukoricaversenyben a szántás nélküli, öntözéses kategóriában jeleskedtek.

A szomjazó tengeri gyökereihez 140 milliméter vizet öntöztek, hektáronként 1000 ft/mm költséggel.

Mint megtudtuk, nem a díj reményében érte meg a kísérlet, hanem hogy a száraz táblák 5,5-6 tonnás fizetségét meghaladva, miként idén is, tíz tonna felett lett a termésátlag.

 

A csemegekukorica szármaradványának földbe szántása szinte felér egy zöldtrágyázással – folytatja Deák István.

A szár még friss, könnyen lebomlik. S mivel öntözött a talaj, könnyen bedolgozható.

Betárcsázzák, azonnal leforgatják. Baktériumos kezelést csak száraz termesztés mellett próbálták, ez pedig már elvezeti az érdeklődésünket a 600-650 hektárnyi a takarmánykukorica területére.

Általában három nemesítőháztól vásárolják a vetőmagot.

A termésidő széthúzásával szervezhetőbbé válik a napi munka, illetve a korai fajták augusztus végén, szeptember elején vághatók.

Az augusztusi törés ó kukorica árán értékesíthető, ha pedig szükség van rá, akkor előbb tudják a sertésekkel etetni.

A katalógust nézve elmondható, szinte mindegyik fajta esetén fontos szemponttá lépett elő a szárazságtűrés, a jó vízleadó képesség, a nagy hozam, a jó tápérték és jó tápfelvevő képesség.

Emiatt Deák Istvánék is saját üzemi kísérlettel szereznek tapasztalatot az egyes fajtákról.

Emellett kíváncsiak persze mások eredményeire is.

Ahol idén öntözték a kukoricát, igencsak meglátszik a két technológia közötti különbség.

Ezzel együtt a szeptember eleji aratás 8 tonna körül fizet, de sajnos lesznek olyan táblák, ahol legfeljebb 4 tonnát vághatnak.

A kései vetések megsínylették a nyári hőséget, pont a hőség idején virágoztak.

Noha számoltak a kevesebb csapadék esélyével, ezért eleve kisebb tőszámmal vetettek, ezzel próbáltak felkészülni a mostoha időszakra.

 

 

 

Még keresi a helyét a szója

Érdekelt bennünket, hogy Csongrádban hogyan teljesítenek az AKG program miatt felvállalt pillangós növények, főként a szója és a borsó.

Tavaly öntözve 4 tonna szóját arattak hektáronként, ellenben idén az aszály erősen megviselte.

Próbálták párásítani a környezetét, de mivel a csemegekukorica a fő növény, a szója áldozatul esett.

Így egy közepes termést várnak. Nem okozott gondot sem a gyomosodás, sem a dőlés.

Tény, csak a program miatt illesztik be a vetésforgóba. Nem váltottak ki vele egy maréknyi takarmányt sem, mert a sertések elé extraháltan lehet csak szórni, egy ilyen üzem telepítéséhez pedig újabb milliókat kellene áldozni.

A szójababot nagykereskedőknek eladták, várhatóan most is így döntenek.

A szója idén 100 hektáron díszlett, egy szegedi fajtát vetettek, amely szeptember közepén már hullajtotta a levelét, aratása előtt várhatóan nem kell érésgyorsítást végezni.

Zöldborsót is termesztenek. A réti talajokon nem mindig lehet jó magágyat készíteni.

Vetésére 43 hektárt készítettek elő, s vetés idejét a konzervgyár határozza meg.

Eszerint dolgoztak, ám pont belevirágzott a nagy hőségbe, elrúgta a virágot, ezért 5 tonnás termést arathattak.

 

Minőségi kalászosok

Az őszi árpa ellenben hagyományosan jól sikerült, ezúttal 370 hektáron.

Jó beltartalmú fajták közül választanak. Szeptember elején már dolgoznak a határban, hogy a hónap végén indulhassanak a vetőgépek.

A magokat csávázzák, illetve ha szükséges, őszi állománykezeléssel védik a zsenge növényeket a rovarok terjesztette betegségek ellen.

Tavasszal nem sajnálják az árpától a nitrogént, de csak módjával trágyázzák, nehogy megdőljön.

A biztonság miatt szárszilárdító szerrel permetezik. Így is jó szalmát termeszt.

A hígtrágyával öntözött táblákról alomnak lekerül a szalma az állatok alá, a szárazon tartott táblákon a teljes mennyiséget visszadolgozzák.

Az üzemi eredmény ezúttal 5 tonna lett, benne a belvizes területek sikertelenségével.

Egyes táblarészeken 4, másokon 7 tonna került a kombájnokba.

A kalászosok területei közül ősszel 150-200 hektárnyit hígtrágyáznak, a télen összegyűlt trágyát a repce földekre juttatják ki tavasszal fejtrágyaként.

A Héjja Testvérek jó minőségű javító búzái exportra kerültek.

Sokáig emlékezetes marad az idei esztendő, mert április végéig sokat dolgoztak, még inkább kínlódtak a földeken, hogy a márciusban esett 120 milliméternyi csapadékot, amelynek egy része pelyhekben érkezett, elvezessék a búza alól.

Annak rendje módja szerint február végén, március elején fejtrágyáztak, a csapadék kimosta a tápanyagok egy részét gyökér alól, amit egy újabb adaggal még áprilisban pótoltak.

Két fajta búzát vetettek, de a beltartalom, minőség nem hozott különbséget, emiatt a teljes mennyiséget összeöntve betárolták az erre kiválasztott két silóba.

 

A kalászosok alá 20 centiméter mélységű szántással forgatják le a tarlót.

A kukoricának és a napraforgónak 25-30 centiméternyire eresztik az ekét.

Deák István nem tagadja, nem mindig sikerül ideálisan a talajművelés. Előfordul, hogy csak lazítanak, mert nincs értelme kínozni az ekéket.

Szétszakadnának. Ellenben a lazítóval száraz időjárás esetén is mélyen dolgozhatnak.

A talaj felszíne ugyan most kissé átázott, de például a repce számára kiválasztott területet megöntözték az egyenletes és biztos kelés érdekében.

A napraforgót a Tisza környékén élelmes növénynek tartják, mégsem emiatt termesztik 200 hektáron, ennyit engedett a vetésforgó.

Jobb is, hogy többet nem vállaltak fel, erősen esett a piaci ára.

A kötött talaj miatt a napraforgó esetében nem mindig sikerül a preemergens gyomirtás, emiatt állománykezelés is szükséges esetenként.

Újabban ez irányban menetek el, mindaddig követik ezt a gyakorlatot, míg a gyomállomány jellemzően szerbtövis, csattanó maszlag, kakaslábfű és egy-két táblán mezei aszat.

Totális irtással kezelik a tarlót, gyérítik a gyomokat. A parlagfű is megjelent, de megbirkóznak vele.

 

Egy megfontolandó tanács

Deák Istvánt végül arról kérdeztük, mit szól a fátyolfólia alá palántázott csemegekukorica terjedéséhez.

Lát benne fantáziát, de hozzátette, az értékesítés folyamatosságát ez esetben is meg kell teremteni.

Egy kereskedő elvárja, hogy legalább 2-3 hónapon át azonos minőséggel és megfelelő árualappal szolgálhassa ki a vásárlóit.

Ezt egy nagyon korai csemegekukoricával a nagyüzem nem biztos, hogy teljesíteni tudja, hiszen a fátyolfóliás termesztés sok kézimunkát igényel. Inkább egy lehetősség a kisebb gazdaságok számára.

Ám meglehetősen kockázatos a tavaszi időjárás miatt. A kukorica igényli a meleget.

Egy esetleges erős lehűlés, pláne egy fagyos időszak visszaveti, a hideg talaj miatt csak szenved, de leginkább egyenlőtlenné válik a fejlődése.

De aki extra árra tör, s felvállalja a kockázatokat, főleg a gyorsan felmelegedő talajokon, megpróbálhatja.