„…a nejem szerint ez a szeretőm”
Egy 15 hektáros díszfaiskolában sétálni – valljuk be – a szántóföldhöz szokott szakmai szemnek több mint gyönyörűség volt. Kerekes Tibor méltó lehet a pár évvel ezelőtt kapott Év Kertésze kitüntetésére, legalábbis a szántóföldi és zártkerti faiskola sorai között sétálva ezt állapítottuk meg. Szakmáját 1983-ban kezdte, 25 éve pedig vállalkozóként igyekszik megállni a helyét a díszfaiskolások között. Ebben a faiskolában kizárólag lombos fákat, azokon belül is igen szépen oltott díszfákat láthattunk, méghozzá nagy választékban.
Hiába a mezőségi lösz, öntözés nélkül azt hinné az ember, hogy kertészet nem létezik. Pedig igen, csak meg kellett hozzá találni a megfelelő növényt. Felocsúdva a látványból persze láttuk az éppen zajló munkát is, serényen kapáltak a fasorokban. A zsűri Gleditsiák és Szivarfák között sétálva nem is tudott elvonatkoztatni a szépségtől, mint fogalomtól, pedig ez is mezőgazdaság, itt is éltek már meg jégesőt (nem is akármilyet) és aszályt, gombabetegséget és rovarkártételt, itt is vannak piaci szereplők, beszállítók és persze vásárlók.
„Aki itt megfordul, az nem tud fa nélkül hazamenni” – ezt a titkot is megtudtuk házigazdánktól. De ezt már az elején is megmondtuk volna.
További képeket megtekintheted gallériánkban!
Szavazáshoz kattints a képre!