Európa letarolta a kínai folyadéktej-piacot

Kína gőzerővel dolgozik rajta, hogy csökkentse az importfüggőségét, de a belső fogyasztás túl meredeken emelkedik.

Kínában 8000 kilogrammra emelkedik idén a tehenek éves termelése, és már gazdaságok 65 százalékában több mint száz egyedet tartanak, vagyis már messze nem háztájiakról van szó.  Kína több tartományában olyan tehenészetek épültek, amelyekben 10 ezernél is több jószágot fejnek. Noha a nyers tej előállítási költségei meghaladják az importtej árát, a különbség már nem túl nagy. Nagy erőfeszítéseket tesznek tej minőségének javítására is.

Idén az ázsiai országban 3 százalékkal több tejet várnak az USDA elemzői, a teljes termelés elérheti a 33 millió tonnát. Az egy főre eső tejfogyasztás 35 kilogramm, ennek 80 százaléka folyadéktej. Az előrejelzések szerint 2025-re már fejenként 45 kilogramm tejre lehet szükség Kínában, vagyis éves szinten 5-6 százalékkal emelkednek az igények. Ezt nehéz a kapacitások bővítésével követni, de megpróbálják. 2019-ben a nagy tejtermelő tartományokban összesen mintegy 300 millió dollárnyi támogatást kapott több mint 1500 családi gazdaság és szövetkezet a tejtermelés fejlesztésére és 67.000 hektárnyi lucerna telepítésére. A központi terv évente 1500 tejtermelő gazdaság és 100 tejfeldolgozó létesítmény építését vagy korszerűsítését célozza.

A megtermelt tejből mindössze 42 ezer tonna sajt készülhet idén, ugyanis a sajtfogyasztás éves szinten és fejenként mindössze 100 gramm, a vaj pedig teljesen idegen a kínai fogyasztói kultúrától. Ezért Kína – a világ legnagyobb tej- és tejtermékimportőre – főként UHT tejet és teljes tejport vásárol a nemzetközi piacokról. Előbbiből 900-930 ezer tonnát, utóbbiból 600 ezer tonnát. Az EU 2019-ben 48 százalékkal tudta növelni a Kínába irányuló UHT tej kivitelét, és ezzel 55 százalékos piaci részesedést szerzett az ázsiai ország beszállítói között a folyadéktej kategóriában. Az EU-t Új-Zéland követi 32 százalékos piaci részesdéssel, majd Ausztrália 12 százalékkal. A 600 ezer tonnás teljestejpor-importot viszont 90 százalékban Új-Zéland beszállítói fedik le. Az USA csak hátulról kullogva nézi a többiek sikereit, miután az innen érkező tejet és tejtermékeket a kereskedelmi háború előtti időkhöz mérten már 35-47 százalékos vámtarifával sújtja Peking.

Az afrikai sertéspestis miatt Kínában most jelentős fehérjehiány tapasztalható. A rekord magas sertésárak arra késztették a kínai fogyasztókat, hogy alternatív fehérjeforrásokat keressenek, ideértve a tejtermékeket is, ezért tavaly lendületesen emelkedni kezdett ezek ára is. A Covid-19 hatására azonban az év elején 6 százalékos áresés következett be, a szektor ezzel együtt is az egyik legválságállóbb mezőgazdasági ágazatnak bizonyult.