Iskolás sárgabarackok (videóval)

Írta: Kristóf Imre - 2021 április 11.

Hiába vetjük el a jóízű kajszibarack magját, valószínűleg a kikelt magoncunk gyümölcse már nem lesz olyan finom. A kiváló fajtákat ezért ivartalanul szaporítják, alanyokra oltják a nemes rügyeket.

Dánszentmiklóson, hazánk egyik legnagyobb faiskolájában a jó tulajdonságok 100 százalékos továbbörökítéséhez már az alanyoknál is úgynevezett mikroszaporított növényeket használnak. Cikkünkben és videónkban bemutatjuk a kajszibarack-csemeték előállítását közérthetően.

 

 

Alapvetően Magyarországon a kajszit 95 százalékban erre a myrobalanra (cseresznyeszilvára), népi nevén, ugye, fosószilvára szemzik vagy oltják a faiskolák – mutatja a talajból frissen kihúzott kis facsemetét Rácz Szabó Róbert, a Pullulo Faiskolai Kft. faiskola-vezetője (képünkön).

 

Rácz Szabó Róbert
Rácz Szabó Róbert, a Pullulo Faiskolai Kft. faiskola-vezetője (Fotó: Kristóf Imre)

 

Mint megtudtuk, ezeket a magcsemetéket már decemberben kiültették. Az enyhe télben szépen fejlődött az állomány, a felhúzott suhángon látszanak a kis gyökérkezdemények és a rügyek is jól fejlettek. A termesztésük során a nyár végére embermagasságúra nőhetnek a növények, és akkor jöhet a szemzés.

Ez már egy március eleji előzúzáson átesett, kétéves állomány, ami tavaly augusztusban – egyéves korának a végén – beszemzésre került. Minden egyes myrobalan alanyba beleszemeztünk egy-egy nemes rügyecskét, ami szépen megeredt. A jövő héten következhet a szemremetszés, amikor a nemes szem fölött egy centivel elvágjuk az oltványokat, és a visszamaradt rügyből meg fog indulni. Itt, a faiskolában a további nevelés után őszre fejlődnek a növények majd, szép, nagy koronás kajszioltvánnyá.

 

2 éves kajszicsemete-állomány
2 éves kajszicsemete-állomány (Fotó: Kristóf Imre)

 

Miért használunk alanyokat?

Az alanyok nevelése, nemessel való szemzése sok munkával és jelentős veszteséggel is jár, hiszen az eredés soha nem százszázalékos. Mindig hallani legendákat, hogy a csodabarack magját elvetve ugyan olyan értékes növényt kaphatunk. Az igazság azonban most is más.

Ma is néhányan megkérdezik, hogy miért nem vetjük el egy-egy régi magyar kajszinak ami nagyon édes és fagytűrőa magját. Hát azért, mert az csak 50 százalékban fog megegyezni az eredeti anyafával, hiszen nem tudjuk, hogy a méhecske honnan hozta a pollent. Az oltás vagy a szemzés során ivartalanul szaporítunk. A kiváló fajtájú növénynek egy részét oltjuk vagy szemezzük bele valamilyen alanyba. Az egy másik faj is lehet, lásd myrobalan, vagy ugyan annak a fajnak egy magcsemetéje. Ezzel a nagyapáink által is gyakran használt eljárással, 100 százalékban azonos utódot fogunk kapni.   

 

Ellenálló alanyok

 

Egyéves mirobalán alany kajszi oltására
Mikroszaporított Mirabolan 29 C alany (Fotó: Kristóf Imre)

 

– Vannak olyan alanyok is, amik a nemesítés hatására ellenállóak egyes talajbetegségekre. Ilyen például az általunk is használt 29 C vagy a Marianna 26., 24. Ez mind a kettő két mikroszaporított alany, nagy szárazságtűréssel. Nem magcsemeték, mint a bemutatott myrobalan, hanem mikroszaporítottak. Ez szintén egy ivartalan szaporítási mód, amely eredményeképpen 100 százalékban minden alany megegyezik, szemben a magoncpopulációval, ami sokkal heterogénebb. Azért használunk alanyokat, mert nagyon változatosak a talajaink, és elsősorban ezt a heterogenitást tudjuk velük kiküszöbölni. Ma már az összes alanyunknak mintegy a 40 százalékát ez adja – magyarázta Rácz Szabó Róbert, a Pullulo Faiskolai Kft. faiskola-vezetője.