Fajmegőrző program biztosítja többek között a hóvirág, a pirosló hunyor vagy a magyar vadkörte jövőjét: gyűjteményes kertekben szaporítják, majd több lépésben visszatelepítik azokat eredeti élőhelyükre.
Folytatódik a Pilisi Parkerdő ritka vagy veszélyeztetett növényfajok megmaradását segítő programja, ami során a szakemberek a gyűjteményes kertekben szaporított növényeket több lépésben telepítik vissza eredeti élőhelyükre. Az ELTE Füvészkertjével közösen folytatott fajmegőrző program biztosítja többek között a hóvirág, a pirosló hunyor vagy a magyar vadkörte jövőjét.
A Pilisi Parkerdő közleménye szerint a parkerdő számos természetvédelmi, élőhely- és fajmegőrzési programja között kiemelt helyet foglal a Visegrádi Erdészet Bertényi Miklós Füvészkertjében elindított program.
A gyűjteményes kertekben szaporított növények visszatelepítésében a köztes lépcsőfokot az erdészeti arborétumok jelenthetik, amik a növények számára a természetes élőhelyükhöz leginkább hasonló állapotot biztosítják. Így elkerülhetőek a növényeket érő sokkhatások, hiszen az állandóan gondozott környezetből egyből a természetbe kiültetett fajok sokszor nem képesek tolerálni a mostohább körülményeket, s hamar elpusztulnak.
Az aktív természetvédelem, ezen belül az úgynevezett ex situ – vagyis eredeti élőhelyen kívüli – növényvédelmi eljárások jelentősége az elmúlt években folyamatosan növekszik. Korábban a passzív természetvédelem elsősorban arra törekedett, hogy a veszélyeztetett területeket jogi úton védetté nyilvánítsák, és azokat a lehető legtöbb külső hatástól megóvják. A módszer nem mindig vezetett eredményre, ezért szükséges az aktív, cselekvő beavatkozás is.