Fejlődési lehetőség előtt a magán-erdőgazdálkodás

Írta: Kalmár Nárcisz - 2020 június 15.

A magán-erdőgazdálkodás szervezetrendszerét alapjaiban befolyásoló új jogszabályok szakpolitikai egyeztetése zajlik az érintett felek között. A birtok- és gazdálkodói viszonyok, illetve szerveződések, továbbá az erdészeti szakirányítási rendszer rövid idő alatt akár teljesen átrajzolódhatnak.

Lépésről-lépésre

Az erdőgazdálkodás soha nem azzal kezdődik, hogy bakancsot húzunk, és körbenézünk a madárdalos tölgyfák között. Először mindig az erdőgazdálkodás jogi és szervezeti feltételeit kell rendezni. Ezt akkor sem lehet megspórolni, ha valakinek saját, önálló tulajdonú erdeje van. Ekkor sem egyértelmű ugyanis, hogy az erdőgazdálkodási feladatokkal a tulajdonos maga akar bajlódni, vagy sem. Nos ha igen, akkor azt magánszemélyként vagy vállalkozás keretében szeretné végezni. Ha pedig az erdőgazdálkodáshoz szükséges szakmai tudással nem rendelkezik, akkor azt is el kell döntenie, hogy milyen formában, kinek a szakmai közreműködését veszi majd igénybe.

Ennél még több intézkedéssel jár, ha az erdő osztatlan közös tulajdonban van, ahogy ez a hazai magánerdők hozzávetőlegesen kétharmadára jellemző. Ekkor arról is dönteni kell, hogy a tulajdonosok a közös tulajdont fenn kívánják tartani vagy sem. Ha igen, akkor az erdőgazdálkodást a tulajdonosok maguk kívánják végezni, vagy a földhasználat jogát átadják egy harmadik személy részére.

Úgy alakult, hogy az előbbiekben említett lehetőségek, jogi és szervezeti keretek szinte teljes körére vonatkozó szabályozások az idei évben módosulnak. Ez azt jelenti, hogy a hazai termőföldek mintegy nyolcadát, a hazai erdőknek pedig közel felét érintő magán-erdőgazdálkodás birtok- és gazdálkodói viszonyai, illetve szerveződései, továbbá az erdészeti szakirányítási rendszer rövid idő alatt akár teljesen átrajzolódhatnak.

 

 

Hová vezet az út?

Ez lehetőség arra, hogy az erdők múlt század végén sok tekintetben átgondolatlanul végrehajtott privatizációját követően ad-hoc jelleggel megszerveződő magán-erdőgazdálkodás a szakmai és gazdasági fejlődését biztosító új pályára álljon. Fennáll ugyanakkor annak a kockázata is, hogy az ágazat ezt a lehetőséget nem használja ki, és – például az osztatlan közös tulajdon felszámolása során a magánerdő ingatlanok tömeges elaprózódása eredményeként – akár a jelenleginél is kedvezőtlenebb birtok- illetve gazdálkodási szerkezet alakul ki.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint az erdészeti szakmai szervezetek közül a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége és a Fagazdaságok Országos Szövetsége képviselői az Agrárminisztérium szakértőinek közreműködése mellett szakpolitikai egyeztetést kezdtek arról, hogy az új jogszabályi keretek között milyen módon tudják közösen elősegíteni a kedvezőbb forgatókönyv megvalósulását. A közeljövőben pedig az említett szervezetek közös, széles körű tájékoztatási tevékenységet kezdenek annak érdekében, hogy az erdőtulajdonosok, az erdőgazdálkodók, és az erdészeti szakirányítók a további tevékenységüket alapjaiban meghatározó változásokat mielőbb megismerjék.

Forrás: NAK