Források a zöldség-gyümölcs feldolgozók fejlesztéseihez

Technológiai lemaradás, termékszerkezeti kényszer és hiányzó munkaerő is gátolja a zöldség-gyümölcs feldolgozóipart. Az ágazat fejlődését közösségi és nemzeti forrásokkal is segíti az állam.

A zöldség-gyümölcs feldolgozás a magyar élelmiszertermelés 8-10 százalékát adja, a zöldség-gyümölcs fogyasztás 55-65 százaléka feldolgozott termék – ismertette Cseh László, a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnöke az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága kertészeti albizottságának április 14-i ülésén. A feldolgozott nyersanyag értéke évente 70-72 milliárd forint, a termékkibocsátásé eléri a 155-160 milliárd forintot. Az iparági cégek termékeik 50-90 százalékát külföldön értékesítik, az export értéke évi 380-400 millió euró, mintegy 114-120 milliárd forint.

Az elmúlt tíz évben a hűtő- és konzervipar kibocsátása csökkent, a hűtőipar éves termelési mennyisége 190-195 ezer tonnáról 165-170 ezer tonnára, a konzerviparé 450-500 ezerről 420-450 ezer tonnára mérséklődött 2005 és 2015 között – mondta Cseh László.

Emlékeztetett: a zöldség-gyümölcs feldolgozás versenyszféra, aminek az elvárásait, követelményeit a magyar hűtő- és konzervipar csak nehezen tudja teljesíteni. Többek között azért, mert jelentős a technológiai lemaradás. A feltételek hiánya miatt az iparág termékszerkezeti kényszerbe került, specializálódnia kellett, szűkítve a kínálatot. Példaként említette erre a csemegekukoricát, amely a rendszerváltás előtt 15 százalékot képviselt, míg most ez az arány 40 százalék körüli az előállításban.
A szakember felhívta a figyelmet: mind a hűtő-, mind a konzerviparban sarkalatos kérdés a megfelelő alapanyag biztosítása a termeléshez. A hozamingadozás évente 25-30 százalék is lehet, ami piaci zavarokat okoz. A termelési volumen csökkenése önköltség-növekedést okoz, amit áremeléssel nem lehet kompenzálni. A klímaváltozás hatásaival szintén számolni kell az iparágban, öntözés nélkül nincs kertészeti termelés – mondta.

Kifejtette, az iparág jövőjét a nyersanyag-termelés színvonala határozza meg alapvetően, de emellett szükség van szakképzett munkaerőre, ebből azonban egyre kisebb a kínálat. Biztosítani kell a versenyképes működés feltételeit is, az erőforrásokat ott kell biztosítani, ahol azok a leghatékonyabban hasznosulnak – mondta a szakember.

Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese arról beszélt, hogy a zöldség- és gyümölcsfeldolgozó ipar fejlesztésére a Vidékfejlesztési Programból (VP) és a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP) állnak rendelkezésre pénzek. A Vidékfejlesztési Programból a mezőgazdasági termelők, valamint a mikro- és kis élelmiszeripari vállalkozások juthatnak forráshoz, míg a közepes cégek a GINOP-ból kaphatnak támogatás. A nagy vállalatokat nemzeti források felhasználásával szeretnék segíteni.

Farkas Sándor, az albizottság elnöke azt emelte ki, hogy a szaktárcának és a NAK-nak együttműködve kell segítenie a zöldség- és gyümölcsfeldolgozás gondjainak megoldását. Ehhez pedig az albizottság, ha szükséges biztosítja a kereteket, azzal, hogy folyamatosan figyelemmel kíséri a hűtő- és a konzervipar helyzetét.

(Forrás: MTI)