Foszforműtrágyázás vagy mikrobiológiai foszformobilizálás?

A foszfor a hazai talajok termőképességének egyik limitáló tényezője.

A foszforműtrágya-árak emelkedésének tükrében ez nem csupán növényélettani szempontból igaz, hanem gazdaságilag is. Korszerű foszforstarterek alkalmazásával sikeresen megelőzhetők a foszforhiány kora tavaszi tünetei, bár ezek hatása a szemtermés mennyiségében gyakran már nem mutatható ki. Minél szélsőségesebbé válik az éghajlatunk, annál nehezebb lesz igazán jó stratégiát kialakítani a növények foszfortáplálására, hiszen csapadék hiányában még a legjobban oldódó műtrágyák hatékonysága is csupán 30–40% lesz.

A foszfor jelentősége

A talajokban található foszfor jelentős része (80–90%) a növények számára nem vagy csak nehezen felvehető formában (szerves foszfor, elsődleges és másodlagos ásványok, Ca-, Al-, Fe-foszfátok) van jelen. A foszfor elérhetősége még abban az esetben is jelentősen korlátozott, ha a kémiai analízis során egyébként megfelelő mennyiségű foszfor mutatható ki a talajból és oldódás szempontjából ideális a talaj kémhatása (6–6,5 pH). A növények foszforfelvételét azonban nem csupán a kémiai folyamatok irányítják. A rizoszférában élő mikroorganizmusok különféle szerves savak és enzimek (foszfatáz) kiválasztása révén teszik lehetővé a nem hozzáférhető szerves és ásványi foszfor mobilizálását. A talaj baktériumközösségei között a Pseudomonas, Bacillus, Rhizobium és Enterobacter, valamint a gombák közül a Penicillium és Aspergillus a legerősebb foszformobilizálók. Ugyancsak kiemelt figyelmet érdemelnek a növényi gyökerekkel mutualista kapcsolatot kialakító mikorrhiza gombák, amelyek nem csupán a foszfor mobilizálásában, hanem a talaj mikropórusaiban található – a növények gyökerei által egyébként nem felvehető – víz elérhetőségében is jelentős szerepet játszanak.

Mindezekből következően megfelelő mikrobatörzsek kiválasztásával és életfeltételeik megteremtésével képesek lehetünk kezelni a foszforfelvételi zavarokat. Tapasztalataink szerint egy bizonyos foszforellátottsági szint felett, megfelelő mikrobákból összeállított talajoltással sokkal nagyobb termésnövekedést lehet elérni (akár +15%), mint önmagában a foszforműtrágyázással. A talajélet jelentőségét bizonyítja az is, hogy a termőföld foszformérlegére és a foszforformák alakulására a talajművelés és a szármaradványok kezelése is jelentős hatással van.

Mi alapján hozzunk döntést a műtrágyázás és a talajoltás szükségességéről?

A talaj foszforformáinak vizsgálata többféle kivonószerrel

A Talajdiagnosztika Kft.-nél kiemelt figyelmet szentelünk a foszforfeltáródás és foszforműtrágyázás hatékonyságának kérdésére. Felismerve, hogy a felvehető foszfor vizsgálata jelentős kihívásokkal küzd a hazai szaktanácsadásban, talajtípusonként speciális talajvizsgálati módszereket dolgoztunk ki, hogy a talajok teljes foszfortartalmát és hozzáférhetőségét reálisan értékelni tudjuk. Savanyú talajok esetén kémiai módszerekkel modellezzük, hogy egy talajjavító meszezés esetén mennyivel növekedne a talaj ténylegesen felvehető foszfortartalma. A talaj mikrobiális közösségének vizsgálata során pedig arra a kérdésre keressük a választ, hogy a vizsgált talaj tartalmaz-e elegendő mennyiségű tápelem-mobilizáló mikroorganizmust. A területről származó mintákból speciális táptalajokon, kitenyésztéssel határozzuk meg a tápanyagfeltárást végző baktériumok és gombák mennyiségét.

A talajból kitenyészthető foszforoldó mikroorganizmusok vizsgálata speciális táptalajon

Véleményünk szerint egy gazdaság foszforstratégiájában azt kell meghatározni, hogy a műtrágyázással milyen tápanyagszinteket célszerű elérni a talajokban, meddig mérhetők a trágyahatások és milyen kémiai és biológiai módszerekkel lehet a foszfortartalékok felvehetőségét növelni. Egy diagnosztikai szemléletű talajvizsgálat általában segít feltárni a foszforfelvételi problémákat. Amennyiben kérdése van, árajánlatot kérne, keressen minket bizalommal!

Talajdiagnosztika Mérnöki Kft.
[email protected]
https://www.facebook.com/Talajdiagnosztika
www.talajdiagnosztika.hu