A Pannonagri Kft. 1995. óta foglalkozik gabonaszárító telepek létesítésével. Több mint 160 beruházás fűződik a cég nevéhez, amelyek elsősorban STELA német gyártmányú, és LAW francia gyártmányú alapgépekkel létesültek.
A klíma változásával a szárítási szakmát is újra kell gondolni.
A Pannonagri közös fejlesztési munkát kezdett egy török gyártóval annak érdekében, hogy a hazai gazdákat egy megfizethető, jól működő, a változó körülményeknek megfelelő szárítóberendezéssel lássa el.
Olyan technológiai alternatívákat tudjon kínálni, amelyek a klímaváltozás viszonyai mellett is biztosítani tudják a szárított mag megfelelő tárolási hőmérsékletre történő lehűtését, gazdaságos és energiatakarékos szárítását.
Nézzünk néhány egyszerű példát, néhány egyszerű számot: Kukorica szárításánál 24-ről 14 %-ra az aknás toronyszárítóknál a szárítótorony befogadóképessége általában kb. háromszor nagyobb, mint a szárítási teljesítmény.
Tehát egy 10 tonna teljesítményű szárítótorony befogadóképessége általában kb. 30 tonna.
A szárító befogadóképességének mintegy 75-80 %-át használjuk meleg levegős szárításra, az ürítés előtt lévő utolsó szekciókat pedig, amelyek a szárítótorony befogadóképességének 20-25 %-át teszik ki, környezeti levegővel történő hűtésre.
Mint jeleztem az egyik probléma, hogy az alacsony betakarítási nedvességtartalom miatt a mag nagyon gyorsan halad át a szárítón.
Ugyanakkor október hónapban nem ritka a 20 °C körüli környezeti levegő hőmérséklet.
20 °C hőmérsékletű levegővel 50-60 °C hőmérsékletű magot rövid idő alatt szinte lehetetlen környezeti hőmérséklet plusz 5 °C körüli hőmérsékletre, azaz 25 °C-ra lehűteni.
Ugyanakkor a szakirodalom szerint 25-28 °C hőmérsékletű mag a tároláshoz nem megfelelő, ilyen magas hőmérséklet beltartalmi károsodást okozhat.
A Pannonagri fejlesztési programjában szereplő Agriteco szárító fűtés/hűtés aránya ugyanakkor 50-50 % alkalmazkodva ezekhez a körülményekhez.
Érdekes megoldás lehet külső hűtősiló alkalmazása a szárító után.
Tekintettel arra, hogy a Magyarországon működő mintegy 2000 db gabonaszárító közül szinte mindegyik átalakítható oly módon, hogy az összes szárító szekcióban meleg levegős szárítás történjék.
Ez a megoldás szinte mindegyik magyarországi szárítótelepen alkalmazható.
Az általunk készletről felkínált hűtősilók szerkezete hasonló az amerikai rendszerű szárítókhoz: a mag egy külső és egy belső perforált körpalást között áramlik lefelé.
Miközben a középen elhelyezkedő légcsatornában egy ventilátorral túlnyomást hozunk létre és a belső perforált lemezen, a magon, valamint a külső perforált lemezen átkényszerítjük a környezetből beszívott levegőt, amely a magot lehűti.
Természetesen szükség van egy felvonóra is, amely ezt a hűtősilót megtölti, illetve a hűtősiló ürítő kúpjából a magot vissza kell vezetni a technológiai folyamatba.
Magyarországi viszonyok között ezt a megoldást még nem próbáltuk ki, de nagy bizonyossággal állítható, hogy a hűtési tömeg megnövelésével a mag lehűtése tökéletesebb lesz.
A kukoricaszem szárítási görbéje , Forrás: Beke, 1997.
További kérdés az energiatakarékosság.
Nyilvánvaló, hogy a magból távozó hő nedvességet is visz majd magával, de azt még nem tudjuk, hogy amennyiben 13-14 % tárolási egyensúlyi nedvességet kívánunk elérni, a hűtősilóba 18-17-16 vagy 15 % nedvességtartalmú meleg magot kell-e beadagolnunk.
Mellékeljük a kukorica tulajdonságai és a szárítási paraméterek viszonyainak szárítási görbéjét, ami jól demonstrálja, hogy az egyensúlyi nedvességtartalomhoz közel eső utolsó néhány % nedvesség elvonása a legenergiaigényesebb.
Azoknál a szárítóknál, amelyeknél létezik hűtőlevegő visszavezetés, ugyanakkor külső hűtősiló alkalmazása miatt átalakítják ezeket a teljes szárítótesten belül csak meleg levegős szárítást végző berendezésekké, további megtakarítás forrása lehet, hogy nem langyos hűtőlevegő, hanem forró szárító levegő visszavezetése történhet a rendszerben.
A Pannonagri Kft. készletről tud hűtősilót szállítani és rendelkezik a szükséges ismeretekkel ahhoz, hogy egy ilyen berendezést létező technológiába beépítsen.
Keresünk olyan partnereket, akik a gabona lehűtésével kapcsolatos problémákkal küzdenek, illetve szárítótelepük teljesítményét, működésének gazdaságosságát is szeretnék javítani.
Kedvező, bevezető költségszint mellett felajánljuk az itt leírt technológia kipróbálásának lehetőségét azoknak a gazdálkodóknak, akiknek van kísérletező kedvük, fogékonyak az új megoldások iránt.
Mintegy 10 évvel ezelőtt ügyfelünk felkérésére Medgyesegyházán egy 8 szekciós STELA gabonaszárítót két szekcióval 10 szekciós géppé bővítettünk, amit a szárítandó termény mennyiségének növekedése indokolt.
A szárító alap méretezése nem tette lehetővé kettőnél több szekció ráépítését.
Ugyanakkor a szárító befogadóképességének növelése miatt növelnünk kellett a ventilátor teljesítményeket és az égő teljesítményt, amely csak új ventilátorok és új égő beépítésével volt lehetséges.
Ezenkívül le kellett bontani a szárító tetejéről az előtároló részt és a két szekció felszerelése után azt vissza kellett építeni, a szigetelést helyre kellett állítani, illetve új szigetelést tenni az új szekciókra.
A gép magasságának növekedése miatt a kiszolgáló serleges felvonó magasságát is meg kellett növelni.
Mindez aránytalanul nagy költségekkel járt, de a megrendelő ennek tudatában is elvégeztette a teljesítmény növelést.
Fentieket azért írtam le, hogy érzékeltessem mennyivel egyszerűbb és költségtakarékosabb egy gabonaszárító telep teljesítményét egy plusz hűtősiló beépítésével megnövelni.
Az egyszerű dolgok, a józan paraszti ész működik a legjobban.
Biztosra vehetjük, hogy egy külső hűtősiló alkalmazása pozitív irányba befolyásolja majd a mag lehűtésének folyamatát, ezáltal minőségét és a szárítás gazdaságosságát is.
A pozitív változások mértékét azonban nem tudjuk megjósolni, ezt közösen ki kell próbálnunk.
Várjuk hát a vállalkozó szellemű gazdálkodók jelentkezését.
Üzemi tapasztalatainkról az ősz folyamán mindenképpen beszámolunk Tisztelt Olvasóinknak.
