Érdekes és hasznos áttekintést nyújt a hazai gyümölcsültetvények legfontosabb adatairól az új statisztikai összeírás. Milyen idősek és tanultak a gazdálkodók, mekkora területen milyen, milyen állapotú és milyen technológiával művelt fajok vannak, mekkora a védett és biztosított területek, illetve a hűtőházak aránya megyénként…? Olvasson bele, érdemes!
Magas fokon
A hazai gyümölcsösterületeket (a KSH-nak 73 ezer hektárról vannak előzetes adatai – a szerk.) továbbra is az alma és a meggy uralja (53%), és a legnagyobb kibocsátók továbbra is az ország észak-keleti megyéi (Szabolcs, Hajdú, Borsod) mellett Bács-Kiskun. Akárcsak a szántóföldi ágazatban, az ültetvényszegmensben is megfigyelhető a fiatalabb, 40 év alatti korosztály csekély – alig 20%-os mértékű – reprezentációja. Ugyanakkor relatíve magas a közép- vagy felsőfokú végzettségű gazdálkodók átlaga(47%), de Komárom-Esztergom megyében (ahol különben a legtöbb a fiatalabb gazda), messze átlag feletti (65-71%-os) a magasabb képesítés.
Szervezettebben
Ugyancsak kedvező, hogy viszonylag magas (csaknem 70%-os) a valamilyen értékesítési szövetkezetbe tömörülő gazdaságok száma. Jellemző, hogy a gazdaságok kereskedővel vagy feldolgozóval álltak többéves kapcsolatban, de a válaszadók viszonylag nagy arányban (26%-ban) jelölték meg a termelői-értékesítői szervezetre (tész), vagy termelői csoportra (tcs) vonatkozó tagságot is. Ugyanakkor átlagosan csupán 13%-os a tárolót használó gazdaságok száma – e téren egyébként a jobb gazdasági mutatókkal bíró nyugati megyék mellett Csongrád nő az átlag fölé 25-30%-kal. Hasonló a helyzet a hűtőházakkal: éppen a legnagyobb gyümölcsösmegyék régiójában (észak-keleten) marad 8% alatt az átlag, míg Csongrádban és a nyugati megyékben 15-19%-os a saját tulajdonú hűtőház- és tárolóarány.
Védetten
Sokatmondó a korszerű technológiák és technikák bevezetésének elterjedtsége is. A biogazdálkodásba bevont bő 6 ezer hektár fele már teljesen átállt ökológiai metódusokra. A legnagyobb ilyen terület a dióé és a bodzáé, aztán jön az alma, a körte, a szilva és a többi a sorban, amelynek a végét az őszi és a cseresznye zárja. S akad még egy párhuzam a szántóföldi ágazattal: az öntözésfejlesztés. Noha a gyümölcsösterületek mintegy 60%-a nem öntözhető, az alkalmas területek mintegy felét sem látják el így – a leginkább még a cseresznye-, körte-, barack- és almaültetvények kapnak öntözővizet. Kárvédelemben a durván 90 ezer hektáros össz-gyümölcsösterület bő fele, 48 ezer ha részesül – írja a KSH előzetes összegzése.
