96 napon, összesen 176 639 üzemórában volt aktív – idén is védte a jégkároktól a mezőgazdasági, lakossági, közületi értékeket a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által üzemeltetett országos jégkármérséklő rendszer.
A tavalyi aszályos évet követően most jelentősen több csapadék hullott
Míg az idei évben Európa több országában és Észak-Amerikában is kimagaslóan sok jégkár volt, addig Magyarországon a jégkármérséklő rendszernek köszönhetően csak jóval kisebb károk keletkeztek.
A tavalyi rendkívül aszályos évet követően 2023-ban jelentősen több csapadék hullott, többször alakultak ki heves zivatarok, amelyek esetenként kisebb jégesővel is párosultak, illetve villámárvizet eredményeztek.
A jégkármérséklő rendszer működtetése ugyanakkor idén is hozzájárult a jégesők okozta károk mérsékléséhez. A környező országokat nézve látható, hogy hazánkban az ott regisztrált károkhoz képest elhanyagolható mértékű jégeső okozta kár keletkezett. Olyannyira, hogy számos országban felmerült a hazánkban már 2018 óta teljes lefedettséggel működő talajgenerátoros jégkármérséklő rendszer kiépítésének gondolata.
A klímaváltozás miatti szélsőségek világszerte egyre gyakrabban jelentkeznek – mint például aszály, felhőszakadás, villámárvíz, hatalmas jégdarabok – a jövőben mindenütt fokozott alkalmazkodásra van szükség ehhez, aminek egyik fontos eleme a jégkármérséklő rendszer.
Az idei a hatodik üzemelési éve volt
Az ország 986 pontjáról – 219 automata és 767 manuális talajgenerátor segítségével – ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszer minden évben több tízmilliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, emellett lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is véd.
A NAK által kiépített rendszernek az idei a hatodik üzemelési éve volt, működtetéséhez az Agrárminisztérium a Kárenyhítési Alapból évi legfeljebb 1,8 milliárd forintot biztosít. Számítások szerint a rendszerre fordított minden 1 forint mintegy 33 forint termelési értéket óv meg, éves szinten ez 50 milliárd forint megmentett termelési értéket jelent. Hazánkban idén alapvetően egy-egy durvább szupercella (amely ellen sehol a világon nincs védekezési mód) jellemzően csak egy-egy szűkebb területen okozott nagyobb károkat.
A védekezés révén általánosságban elért eredmények beszédesek: például 2022-ben a gazdálkodók csak 28 400 hektárra jelentettek be jégkárt, míg 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos rendszer, jóval több mint kétszer ekkora területre, 72 ezer hektárra.
A 2023. évi védekezési időszakban 30 678 hektárra jelentettek jégkárt, ami az előző rendkívül aszályos évben bejelentett kárjelentett területhez képest 8 százalékos növekedést jelent. A talajgenerátorokat 2023-ban – az április 15-e és szeptember 30-a közti védekezési szezonban – 96 napon kellett, összesen 176 639 üzemórára bekapcsolni.
A jégesők előfordulása nem zárható ki, de a szemcseméret biztos kisebb
A generátorok ezüst-jodid tartalmú hatóanyagot égetnek el, ami feláramlással a felhőkbe jut, ott csökkentve a kialakuló jégszemcsék méretét. A jégesők előfordulásának valószínűsége nem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amelyek a rendszer használata nélkül hullanának le.
Az év hátralévő részében a rendszer karbantartási munkálatait végzik el, felkészítve azt a következő, 2024 tavaszán induló védekezési szezonra.
A jégkármérséklő rendszerről, a meteorológiai adatokról, az aktuális riasztásokról további információk érhetők el a NAK aloldalán.
Forrás: NAK
