Génszerkesztés: tiltakozás és támogatás

Továbbra sem szabad lazítani a génszerkesztési technológiákat érintő szigorú szabályozáson – érvel több mint 160 civil szervezet. Azért írtak nyílt levelet, mert az EU e hó végén készül véleményt mondani a kérdésben. A mezőgazdasági kutatások élén közben nagy a nyomás a „lágy géntechnológiák” átértékelése felé.

A civil társadalom, gazdálkodók és cégek tucatjait tömörítő kezdeményezés nyílt levélben kéri

Frans Timmermans-t, az Európai Bizottság elnökét, biztosítsa, hogy az új génszerkesztési eljárással előállított összes szervezetet eztán is úgy szabályozzák, mintha az GMO lenne. Az elővigyázatosságot a magas szintű biztonság, valamint a gazdák és a fogyasztók választási szabadsága indokolja – hogy a gazda és a lánc végén álló vásárló is tudhassa, mit termeszt, illetve fogyaszt. Az Európai Bizottság várhatóan április végén ismerteti véleményét az új génszerkesztési technikákkal kapcsolatban, mely az EU Miniszterek Tanácsa által indított házon belüli tanulmányon alapszik. A nyílt levél szerzői azt állítják, a biotechnológiai cégek nagy nyomást gyakorolnak az EU-ra azért, hogy lazítson a szabályzáson. Különösen azóta lobbiznak, hogy Európa deklarálta: a génszerkesztést is a hatályos GMO-törvények szerint kell szabályozni.

Ugyanakkor a mezőgazdasági kutatás-fejlesztés – függetlenül a biotech cégek érdekeitől – még Európában is más nézőpontot vár el a génszerkesztéssel kapcsolatban. Mint nemrég az Agrárágazat is foglalkozott vele, a Magyar Tudományos Akadémia már 2017-ben sürgette, hogy az EU más elbírálás alá vonja az idegen gént nem tartalmazó, genomszerkesztéssel létrehozott termékeket, mint a „durvább” technológiát követő GMO-kat. Ennek szellemében nyilatkozta laptársunknak Dr. Palkovics László akadémikus is: a génmódosításhoz képest a génszerkesztés egy sokkal kifinomultabb megoldás, ahol csak olyan minimális változás történik a növény örökítőanyagában, amitől nem lesz fogékony az adott kórokozóval szemben. Az egyik legelismertebb hazai nemesítő úgy véli: nem tiltja semmi, hogy a tudomány kutatásokat, kísérleteket végezzen a génmódosítás újabb megoldásait illetően. Polgár Zsolt, a Kaposvári Egyetemhez tartozó Iregszemcsei Takarmánytermesztési Kutatóintézet szakembere szerint a génszerkesztés ugyanazt a munkát végzi el, mint a természet, a természetes evolúció is elvégezne, csak sokkal rövidebb idő alatt, és idegen gén nem kerül az adott növény DNS-ébe.

Egy szó, mint száz: a növények újfajta, kifinomultabb genetikai módosításának technológiáit is éles viták kísérik – itt, Európában. Azért kell a földrajzi kitételt tenni, mert a világ számos nagy mezőgazdasági régiójában még vagy már nem ilyen kimért a kérdés megközelítése. Elég csak az észak- és dél-amerikai, ázsiai állattartási és növénytermesztési gyakorlatra, kutatásokra gondolni. A kritikusok azzal érvelnek, hogy még nem tudni, mi volna a megnyugtató szabályozás, és – röviden – úgy tekintik, a génszerkesztés is génmódosítás. Az új eljárásokat támogatók viszont azzal érvelnek, hogy két döntő tényező kényszeríti a génszerkesztési kutatást és lazítást – összegezte a feednavigator. Az egyik az aggasztó túlnépesedés, a másik a klímaválság okozta fenyegetések enyhítése mind az állattartásban, mind a növénytermesztésben.

Illusztrációk: Horizont Média/archív, Kohout Zoltán