Géntechnológiai kutatások

Kanadában 2016. január 1.-én új szabályozás lépett életbe. A termelők részére, állatorvosi felügyelet mellett kötelezővé tették a fájdalomcsillapító szerek használatát, hogy a 2-3 hónapos korban, már megjelent szarvkezdemények mellett elvégzett szarvtalanítással és a 9 hónaposnál idősebb bikák kasztrálásával járó fájdalmakat enyhítsék.

A termelők többsége már belátta, hogy minél későbbre halasztja ezeket a tevékenységeket, annál nehezebben végezhetők el és annál több fájdalommal járnak, valamint sokkal nagyobb visszaesést okoznak az állatok növekedésében. Egyre több termelő alkalmazza a fájdalomcsillapítás valamilyen formáját (különösen a nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszereket, mint a meloxicam, flunixin, ketoprofen) fiatalabb borjak esetén. Az új szabályozás elsősorban a késői születésű borjakra, melyeknek vágása későbbre tolódik, valamint a nem minősült bikák szempontjából fontos.

Azt, hogy a marha szarvalt vagy szarvatlan, egyetlen gén határozza meg, így a szarvatlan genetika használata – mely domináns a szarvaltság felett – nagyban képes csökkenteni a szarvatlanítás szükségességét. Azonban így is generációk kellenek ahhoz, hogy a tenyésztők biztosak lehessenek abban, hogy a szarvatlan vonal nem hordoz recesszív szarvalt genetikát. A tenyésztőknek egyéb tulajdonságokat is figyelembe kell venniük, mint az elléslefolyást, növekedési erélyt, a vázszerkezetet, a vágási kihozatalt, így a szarvatlan vonal fejlődése a hagyományos szarvalt tenyészetekben egy nagyon hosszadalmas folyamat, nem megy egyik napról a másikra.

Amerikai kutatók egy új módszer segítségével genetikai beavatkozással képesek kicserélni a szarvaltságot hordozó DNS-t a szarvatlanság DNS-ével. A módszer a kutatólaborból került át a gyakorlatba. A Recombinetics vállalat Holstein bikából származó sejttenyésztésből indulva, a szarvalt Holstein gént szarvatlan Angus génre cserélte. A génszerkesztésből kapott sejteket marha-petesejtbe ültették, hogy embriókat nyerjenek. Az embriókat recipiens tehenekbe ágyazva egészséges, szarvatlan Holstein bika borjakat kaptak. Ezt a technológiát sikeresen alkalmazták már a szuperizmolt gén másolására is a Kék belgából, a Wagyu és a Nellore fajta esetén.

A szarvaltság egy genetikailag egyszerű tulajdonság. Egyetlen gén által irányított, melynek helyét a kutatók ismerik, és a pontos mutációnak köszönhetően jól kiválasztható. A szarvaltság/szarvatlanság génje nem mutat kölcsönhatást más tulajdonságokkal, így gond nélkül áthelyezhető. Ilyen a szuperizmoltság és a vágás utáni porhanyósság is. Ezzel szemben a poligénes tulajdonságokat, mint a takarmányhasznosítást, növekedést és szaporaságot számos különböző gén szabályozza összehangoltan. Senki nem tudja pontosan, mennyi és mely gének felelősek ezekért a tulajdonságokért, vagy hol helyezkednek el azok.

Ilyen, több gén által meghatározott tulajdonság az is, hogy mikor és mennyi ösztrogén termelődjön, ezzel befolyásolva a termékenységet, növekedést és a hasított test összetételét. Azonban az ösztrogén hiába termelődik, nem fejtheti ki hatását mindaddig, míg az ösztrogén receptorok nem működnek. A genetikusoknak még jobban meg kell ismerni a marhahústermelés genetikai alapjait, mielőtt a génmódosítás technológiáját alkalmazhatnák a szaporaság, takarmányhasznosítás, hasznos élettartam, növekedési erély vagy a húsminőség tekintetében.

Az Albertai Egyetem genetikusainak és kutatóinak együttműködésével Beef Research Cluster néven alakítottak egy marhahús-kutatócsoportot, hogy azonosítsák a húskötőszövet összetételéért felelős géneket, mely segítheti a genetikai tökéletesítést génsebészeti beavatkozások nélkül. Idővel eldől, hogy melyik módszert fogja a közvélemény elfogadni. A hagyományos tenyésztés célja, hogy minél előnyösebb gének minél nagyobb arányban jelenjenek meg az állományban. A génsebészet célja ugyanez, csak sokkal gyorsabb és speciálisabb módon. Ez a formája a génmódosításnak nem hoz létre új tulajdonságokat, csupán létező géneket kapcsol át más működésre. Nem tartalmaz új DNS-t, mint a Roundup Ready (glifozát-rezisztens) génmódosított növények. A génmódosítás ilyen formája elfogadhatóbb az emberek számára. A tény, hogy az összes DNS marha-DNS, és minden gén az eredeti helyén van, azt eredményezi, hogy a génszerkesztett marhát nem lehet megkülönböztetni a hagyományos úton tenyésztett fajtársaitól.

A kanadai National Checkoff és az Agriculture and Agri-Food Canada, közreműködve a vidéki vállalatokkal és a kormányzattal támogatják a kutatást, a kanadai marhahúsipar, a minőségi, egészséges marha és genetika elismerése érdekében. A Beef Research Cluster kutatócsoport kutatásvezetője Dr. Reynold Bergen.

A kutatási tanulmány „Efficient nonmeiotic allele introgression in livestock using custom endonucleases” címen, angol nyelven megtalálható az interneten.

fordította: Holló Dániel tenyésztési mérnök
Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete (MCTE)