Elsöprő rekord és csökkenő koncentráció a mezőgépek piacán

Már októberre megdöntötte saját, tavaly egész évi(!) csúcsteljesítményét a hazai mezőgép-piac. Közben ha lassan is, de tovább olvad a legnagyobb kereskedőcégek koncentrált pozíciója.

A magyar mezőgazdaságban lezajló műszaki-technológiai modernizáció kiválóan követhető az éves gépeladási adatokon. A mezőgazdasági gépberuházások fokozatos fejlődésével a hazai géppark egyre korszerűbb, a gazdálkodók törekvését a modern technikai eszközök alkalmazására a forgalmazók és gyártók eladási adatai bizonyítják. A magyar agrárium szereplői egyre inkább keresik a legmodernebb technológiákat, új fejlesztésű technikai eszközöket. Az érdekes azonban nem ez, hanem az elsöprő erejű lendület, amivel a gazdák-gazdaságok az idei év első 9 hónapjában vásároltak. Lássuk a részleteket!

Tovább szűkül a legnagyobbak szelete

Mielőtt a műszaki részletekbe mennénk, egy érdekes adat: az utóbbi években lassú ütemben, de folyamatosan csökken a mezőgazdasági gépek és alkatrészek piacán a koncentráció. Az Agrárközgazdasági Kutatóintézet (AKI) akkori adatai szerint például 2021-ben a gépeladások 71 százalékát 10 cég bonyolította le, míg a 3 legnagyobb vállalkozás az összes magyarországi mezőgépeladás 55 százalékát adta akkor októberig. A 10 legnagyobb részesedése ezzel 0,3, a 3 legnagyobbé pedig 1,4 százalékponttal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Idén ez a folyamat érvényesült, hasonlóan kis mértékben: a mezőgazdasági gép- és eszközértékesítések 70 százalékát tíz forgalmazó szervezet bonyolította le, közülük a három legnagyobb gépkereskedő kezében összpontosult az összes magyarországi mezőgépeladás 54 százaléka. 2022 első kilenc hónapjában az első tíz cég részesedése 1, a három legnagyobb vállalkozásé pedig 2 százalékponttal csökkent az előző év azonos időszakhoz képest.

9 hónap alatt megdőlt a tavalyi 12 havi rekord

A lényeg persze a gazdaságok érdeke és beruházó kedve! E szempontból kiváló évünk van eddig. Az első fél évben minden eddiginél jobb eredmények születtek mind a mezőgazdasági gépek, mind az alkatrészek piacán: a mezőgazdasági gép- és alkatrészforgalom a 2021. I. félévi 127 milliárdjához képest idén 208 milliárdot költöttek az agrárvállalkozások. Sőt, októberre a növekedés olyan mértékű volt, hogy a mezőgépek értékesítése meghaladta a tavalyi év teljes(!) forgalmát. Kilenc hónap alatt a magyar agrárium 270 milliárd forint értékben vásárolt új mezőgazdasági gépeket és eszközöket, ami 70 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi forgalmat. A gazdálkodók 63,2 milliárd forintot fordítottak alkatrészekre, ami 15 százalékos növekedés az egy évvel korábbi időszakhoz képest – adta tovább az AKI friss jelentését a GÉPmax szakmai magazin.

Támogatás támogatással

A gépberuházások megvalósítását az elérhető támogatások is segítették. A mezőgazdasági géppiac bővülésében – az áremelkedésen túl – nagy szerepe van a precíziós gazdálkodásra történő átállást elősegítő pályázatnak, hiszen jelentősen nőtt a kereslet a precíziós gazdálkodás erőgépei, pl. a traktorok, kombájnok, permetezők, valamint a terv szerinti kijuttatásra képes munkaeszközök iránt. A Vidékfejlesztési Program keretében tavaly júliusban meghirdetett, precíziós gazdálkodást támogató felhívásra 212 milliárd forintnyi támogatásra nyújtottak be kérelmet a gazdálkodók, és az eddig meghozott támogatói döntések eredményként már 2609 termelő részesült közel 193 milliárd forintnyi támogatásban (AM). A kifejezetten gépek, eszközök beszerzését célzó felhívások mellett az elmúlt években meghirdetett beruházási jellegű pályázatok is lehetőséget adtak támogatott gépbeszerzésre.

Traktorok, kombájnok

A mezőgazdasági termelők továbbra is az erőgépek beszerzésére fordították a legtöbb pénzt, ami a vizsgált időszakban a mezőgazdasági gépberuházások összértékének 61 százalékát tette ki. A teljes értékesítésen belül a vezérgépek közül a traktorok 35, a gabonakombájnok pedig 15 százalékos részarányt képviseltek. Az idei év első kilenc hónapjában az egy évvel korábbi időszakhoz képest 861-gyel több, azaz 3014 új kerekes traktor frissítette a gépparkot 95,1 milliárd forint értékben. Közöttük a legnagyobb részarányt az 50–100 LE-s, valamint a 101–140 LE-s kategória képviselte 25-27 százalékkal (4. ábra). Ezekből a traktorokból összességében másfélszeresére nőtt az eladás. A 141–190 LE-s kategóriába tartozókból 42 százalékkal, a 191–260 LE-s nehéz univerzális traktorokból 24 százalékkal nőtt a kereslet. A 260 LE fölötti traktorok értékesített mennyisége 16 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi eladásokat.

Rakodók

Az önjáró rakodók értékesítése 8 százalékkal nőtt a 2022. január–szeptemberi időszakban a bázisidőszakhoz képest, ami 448 rakodógép eladását jelentette. Ezen belül továbbra is a teleszkópgémes rakodók iránt mutatkozott jelentősebb igény, az értékesített 347-ből 222-őt a 7–9 méteres rakodási magasságú változatokból adtak el a kereskedők. A törzscsuklós homlokrakodókból 22 százalékkal esett vissza a kereslet, míg a csúszókormányos kisrakodókból pedig 63 százalékkal nőtt az értékesítés. A traktorra szerelhető homlokrakodókból a bázisidőszakban eladott 421-gyel szemben 2022. I–III. negyedévben 505 talált gazdára. A gabonakombájn-piac jelentősen bővült, 2022 első kilenc hónapjában 317 új arató-cséplő gép került a gazdaságokba 39,2 milliárd forint értékben, míg egy évvel korábban 221-et értékesítettek 22,1 milliárd forint értékben. A kombájnokhoz az egy évvel korábbihoz képest 22 százalékkal kevesebb kukoricabetakarító adapter talált vevőre. Napraforgó-betakarító adapterekből 9 százalékkal maradt el az értékesítés.

Munkagéppiac – talajművelők

Élénkült, bár a korábbi évekhez hasonlóan idén is változó képet mutatott a mezőgazdasági munkagéppiac. Legnagyobb darabszámban (4380) a különböző talajművelő gépekre volt igény, melyekből 5 százalékkal nőtt az értékesítés a 2022. január-szeptemberi időszakban az egy évvel korábbi eladásokhoz viszonyítva. A talajművelő gépeken belül a szárzúzókból, a magágykészítőkből, a tárcsás talajművelőkből és a sorközművelő kultivátorokból vásároltak a legtöbbet a gazdálkodók. A szárzúzókból 14, a tárcsás talajművelőkből 19, a magágykészítőkből 3 százalékkal nőtt a kereslet, míg a sorközművelő kultivátorokból 19 százalékkal csökkent.

Kertészet és vetés

E gépcsoportban a metszők, előmetszők és a kertészeti soralj- és tőközművelők voltak a legkeresettebbek. Tápanyag-kijuttató gépekből 11, vetőgépekből 22 százalékkal nőtt a kereslet az egy évvel korábbihoz képest. Előbbiből a legnagyobb részt a szilárdműtrágya-szórók (741 darab) képviselik. A vetőgépek közül a legtöbbet a szemenkénti vetőgépekből értékesítettek (527darab), ami 38 százalékkal haladta meg a bázisidőszak eladásait.

Növényvédelem és betakarítás

A növényvédő gépek iránti kereslet 23 százalékkal múlta felül a 2021. január-szeptemberi értékesítést. A piacra került 1162 növényvédő gépből 770 függesztett, illetve vontatott, míg 95 önjáró szántóföldi permetezőgép, 234 pedig ültetvénypermetező volt. A szálastakarmány-betakarítók értékesítése 16 százalékkal nőtt, ezen belül a rendkezelők eladása 15, a fűkaszák forgalma pedig 14 százalékkal emelkedett. A bálázó gépekből 27 százalékkal többet értékesítettek, összesen 431-re volt vevő. Mellettük 78 új bálacsomagoló gépet adtak el, 29-cel többet, mint a 2021. január-szeptemberi időszakban.

Öntözés

Az öntözőgépek eladása jelentősen növekedett, 2022 első kilenc hónapjában 8,4 milliárd forint nagyságrendben értékesítettek lineáris, körforgó rendszerű, csévélődobos és csepegtető öntözőberendezéseket, míg egy évvel korábban 4,3 milliárd forint értékben. A mezőgazdasági célú szállítójárművek eladása 9 százalékkal növekedett, pótkocsikból 14 százalékkal értékesítettek többet, összesen 777 darabot adtak el a 2022. január–szeptemberi időszakban. A további fejlesztéseket a versenyképesség fenntartása, az élelmiszer- és élelmezésbiztonság egyre szigorúbb követelményei, valamint az előttünk álló környezeti, illetve klimatikus kihívások kényszerítik ki, amelyben óriási szerepet kaphat a legkorszerűbb erő- és munkagépek használata, az öntözésfejlesztés felgyorsítása, továbbá a legfejlettebb digitális technológiák alkalmazásával a precíziós gazdálkodás feltételeinek megteremtése.

A nagyszabású mennyiségi növekedésen túl a vásárolt gépek, eszközök és alkatrészek forgalmának növekedésében az árak emelkedése is benne volt. Erről érdemes átfutni laptársunk, a MezőHír összefoglalóját és táblázatát.

(forrás: AKI)