Gyomok elleni védekezés kenőgéppel, cukorrépában

Köztudott, hogy a cukorrépa és általában a répafélék rossz gyomelnyomó képességgel rendelkeznek. Első évben nem növesztenek szárat, levélzetük a talaj közelében helyezkedik el, és különösen tőhiány esetén a gyomok tömegesen csíráznak. A vetés előtti és a kelés utáni vegyszeres gyomirtási technológiák általában jó hatást biztosítanak. Egy fontos dologra kell azonban a figyelmet felhívni: a talaj-előkészítés befejezése után azonnal történjen meg a kultúrnövény vetése. Amennyiben várunk a vetéssel, esélyt adunk a gyomnövények korábbi tömeges csírázására, és emiatt nehezen tudjuk megoldani az úgynevezett osztott posztemergens technológiákat.

Kíméletes, takarékos megoldás

A cukorrépatáblákon azonban a nyárutói gyomosodás okozza a fő problémát. A növénnyel nem fedett területeken általában a nyárutói egyéves gyomok (T4 életforma csoport tagjai), valamint a területre korábban is jellemző évelő gyomok július-augusztus folyamán hatalmas állományokat képezhetnek. Ez a gyomtömeg a betakarítást nehezítheti meg, másrészről hatalmas magprodukciójával megnöveli a talaj gyommagtartalmát. Az alacsony termetű cukorrépa fölé nőtt disznóparéj- és libatop-félék, parlagfű, selyemmályva, csattanó maszlag, árvakelésű napraforgó, fenyércirok, mezei acat, stb. ellen jó hatással védekezhetünk a kenőgép alkalmazásával.

A kenőgéppel történő gyomirtási technológia nem széleskörben ismert, és nem elterjedt a növénytermesztők körében. Ez a környezetkímélő és vegyszertakarékos technológia nemcsak a répafélékben, hanem egyéb, úgynevezett alacsonynövésű kultúrában, mint például korai szójafajtákban is eredményesen használható.

Csepegésmentes totalitás

A gyomok kenésének lényege, hogy kihasználjuk a répalevélzet és a fölé nőtt gyomok szintbeli különbségét. A kenőgépet az erőgép hátsó függesztőkarjain használjuk, és a függesztőkarok magasságának beállításával, valamint a gép vázán elhelyezett támasztókerekek segítségével állítjuk be a munkamagasságot. A hibamentes munka feltétele a traktor hidraulikus rendszerének kifogástalan működése.

A kenőgépet a repülőgép szárnyprofiljára emlékeztető módon alakították ki, egy speciális textília-bevonattal látták el, amely csepegésmentesen magában tartja a totális hatásspektrumú, nagy koncentrátumú herbicidet. A csepegésmentességet a legújabb modelleknél elektronika szabályozza, a gyomirtás hatékonyságát nagymértékben növeli, hogy képes alkalmazkodni a gyomnövényzet tömegéhez és a gyomállomány térbeli heterogenitásához.

A traktor előrehaladásával a répa levelénél magasabbra növő gyomnövények levelei nagy kenőfelületen érintkeznek a kenőgéppel. Felveszik a gyomirtószert, amely transzlokálódva a növényben, annak két héten belüli pusztulását okozza.

Ez a technológia kiválóan alkalmas a fenyércirok rizómáinak elpusztítására, ugyanis a kenés idején ez a veszélyes gyomnövény még egészséges zöld levelekkel rendelkezik, amelyek alkalmasak a herbicid felvételére és a szártarackokba történő szállítására. További előnye között kell megemlíteni, hogy a nagy magprodukcióval rendelkező gyomfajok (libatop-félék) magérlelése előtt elpusztíthatók. Általában nem elég az egyszeri kenés, ugyanis meleg és csapadékos nyárutón újabb csírázási hullám alakulhat ki, amely ellen érdemes a kenőgéppel ismételten védekezni.

Kenőgép a gyakorlatban

Kísérleteinket Baranya megye déli részén állítottuk be, erősen gyomosodó cukorrépa táblákon. A vetés március 28-29. történt. Csapadékviszonyokról: a vetés előtti 2 hétben 26 mm, vetés után 6. napon 6 mm, 20-21. napon 22 mm, 37-40. napon 57 mm, melynek eredménye vontatott kelés lett.

Gyomirtás: pre kezelés a táblán nem történt, a poszt kezelést osztottan kapta a tábla, 5 körben, 7-10 napos időközökkel. A kultivátor 8-10 leveles korában (máj. 25) sorközművelte, ezután a tábla viszonylag gyommentes maradt. A nyári felgyomosodás fajai százalékos eloszlásban: fehér libatop (60 %), sokmagvú libatop (20%), selyemmályva (foltokban; 10%), fakó muhar (5%), fenyércirok (5%). Nyári csapadék június 23-25., 28 mm és július 24-27, 52 mm mennyiségben érkezett.

Az 1. ábrán látható a kenőgép munka közben, erősen gyomos cukorrépatáblán.

A 2. ábrán a munkagép szárnyprofilra hasonlító kerettagja látható

A 3. ábrán a kezelés hatását látjuk a védekezés utáni harmadik héten

A kenőgép munkaszélessége 12 méter, a munkasebesség pedig talajállapot függvényében 4-6 km/h, az erőgép igénye pedig 90-120 LE. Ennek megfelelően az átlagos napi teljesítmény körülbelül 30 hektár. A precíziós technikával kivitelezett vetés nagymértékben könnyíti a kenőgép használatát.

Spórol, kímél, hatékony

A bemutatott technológia várakozáson felül teljesített, és korszerű megoldása lehet a jövőben a nyárutói gyomosodás megszüntetésének, szemben a gyomlálással, kaszálással, vagy egyéb emberi tevékenységgel. A kenőgép munkája során a felhasznált herbicid nem szennyezi a talajt, és nem találkozik a kultúrnövénnyel sem. Célzott használatával a környezetvédelmi és gazdaságossági követelményeket maximálisan kielégíti.

Borsiczky István- Reisinger Péter-Tarsoly Katalin