Gyümölcstároló hűtőházak technológiai rendszerei – fókuszban a szőlőtárolás

A gyümölcstároló létesítményekkel kapcsolatban egyre inkább találkozunk a postharvest kifejezéssel. Elöljáróban tisztázzuk, mit is jelent ez. Szó szerinti fordításban: szüret után. Az időbeli elhatárolás jelentésén túl tevékenységek összehangolt működését fedi ez a rövidített meghatározás, melyet a nagy gonddal megtermelt gyümölcs megóvása érdekében kell kifejteni, hogy az minél jobb, élvezhetőbb állapotban jusson el a fogyasztókhoz.

A szőlő és a pince

Ahogy a termelési feladatok gyümölcsönként változnak, úgy tároláskor is tekintettel kell lenni az adott gyümölcs által igényelt optimális tárolási kondíciókra. Ha csoportosításra van szükség, külön választható a nyáron termő, rövid ideig (néhány napig, hétig) tárolható gyümölcsök köre az ősszel érő, hosszabban tárolható, „télálló” gyümölcsökétől. A két csoport között helyezkedik el a szőlő, melynek eltarthatósága nagymértékben fajtafüggő. Befolyásoló tényezők még a termőhely, művelési mód, évjárat stb., melyekre már a tervezéskor fel kell készíteni a tárolót. Nem idegen a szőlőtermesztők számára az évenkénti eltérő termelési eredmény, a pince kapacitását mégis a várható maximumra méretezik. Célszerű hasonló perspektivikus szemlélettel eldönteni, hogy mire legyen képes a tároló.

135 nap: rekord Kecelen

A csemegeszőlők között vannak jól és kevésbé jól tárolható fajták. Például a mediterrán éghajlaton termő nagy szemű, vastagabb héjú, sűrűbb húsú fehér, vagy kékszőlő megfelelő technológia alkalmazása mellett akár több hónapig is sikeresen tárolható. A Magyarországon termelt fajták közül az Afuz-Alit emelik ki, amely az egyik leghosszabb élettartammal tárolható. Általában nálunk is a nagyobb szemű, vastag héjú, kései érésű fajták (pl. muskotályos) tárolásától lehet nagyobb sikert várni. Ezt cáfolja a Kecelen termelt Saszla fajta tárolására 2003-ban épült hűtőházban szerzett tapasztalat. A tervezés során mód volt arra, hogy egy olaszországi kutatóintézetben a Kecelen termelt és szeptember végén szüretelt szőlőből tárolási kísérleteket végezzenek, nagyjából 30 kg gyümölcsöt vizsgálva. A legfontosabb kérdés a szőlő tárolható időtartama volt. Körülbelül 4,5 hónap (135 nap) múlva, február közepén megállapították, hogy az eddig eltartott szőlő tárolása tovább nem rentábilis, mivel a romlás 30 %-os arányt ért el. Ez az eredmény rekordnak számított, mivel a kitűzött cél 80-90 napig tartó tárolás volt (karácsonyi piaci értékesítés), amikor a romlási arány még sokkal kevesebb volt. Végül a kísérleti tapasztalatok átültetésével készült 1000 tonna kapacitású, 10 termes hűtőház sikeresen üzemelt. Megjegyzendő, hogy ez a létesítmény ebben az időben Európában is egyedinek számított kapacitását és technológiai színvonalat tekintve.

A tároló épület elhelyezkedésének főbb szempontjai

Hűtőházépítésre a termőhely közelében lévő közműves telek alkalmas, ahova az ültetvénytől megfelelő út vezet, hogy minél előbb bejusson a gyümölcs a tárolóba. Az összekötőút minősége, a szőlő rázkódásmentes szállítása, a sérülékenység miatt döntő jelentőséggel bír, különösen, ha szüretkor meleg van, és a szőlő is 20°C feletti hőmérsékletű.

A közműellátottság első sorban elektromos energia és víz biztosítását jelenti. A hűtőház üzemelése szüretkor nagyobb, a tárolás többi idejében kisebb munkáslétszámot is igényel. Ezért a létesítményt lakott településhez közel célszerű megépíteni.

Az optimális szüretidő

A szőlő főbb jellemzői: édes, lédús, friss, illatos gyümölcs. Ezt várja a fogyasztó, ha szőlőt vásárol. Az érési folyamat meghatározott időszakban éri el az optimumot, ez pedig fajtánként eltérő időpontban következik be – Magyarországon augusztus, szeptember hónapban. A hazai termelés csemegeszőlőből 22-30 fajtát állít elő. Ezek közül 10-11 fajta jöhet szóba rövidebb, 4-5 fajta tartós tárolásra. Mivel a szőlő utóérési képessége igen csekély, a nem teljes érettségi állapotban szüretelt szőlő nem felel meg a fogyasztói igényeknek (sok esetben van erre példa). Ezért a várható érési időszak előtt folyamatosan tesztelni kell az ültetvényt, mert tárolással a gyümölcs minőségét csupán megóvni lehet, de javítani nem.

Szüretelés

A szüret manuálisan történik. A fürtről a romlóhibás szemeket el kell távolítani, az ép fürtöt pedig közvetlenül a tárolóeszközbe kell helyezni. Ez általában fából készült tálca, melyen egy sorban helyezik el a fürtöket. A tálcákat raklapon 10-12 sor magasan rakják fel. A létrejött rakatot a hűtőházban átveszik, külön besorolva a tartós és átmeneti tárolásra, vagy közvetlen értékesítésre szánt tételeket.

Hűtési és kezelési technológiák

Közvetlen értékesítés, átmeneti tárolás

Az esetleg túlérett, vagy egyéb okok miatt néhány napon belül értékesítésre szánt tételeket megrendelés szerint csoportosítva a 8°C-os manipulációs térbe viszik. Nagyobb létesítményekben erre külön van hűtött expedíciós tér is. A visszamaradt többlettel további kezelés nem történik, de gondoskodni kell arról, hogy néhány napon belül ezt is szállítsák el. Ha ez mégsem történne meg, a megmaradt tételt át kell válogatni értékesítés előtt.

Tárolási technológia a hosszú ideig tartó tárolás alatt

A hibátlan és optimális érettséggel szüretelt szőlővel teli rakatokat mérlegelés után az előhűtőbe kell betárolni. Itt 8-12 óra alatt tárolási hőmérséklet közeli hőfokra hűl a szőlő. Ekkor a tárolóterembe viszik, ahol 0°C-ra kell beállítani a tárolási hőfokot. A pontos hőfokbeállítás mellett figyelemmel kell lenni a tárolótérben kialakuló relatív páratartalom alakulására is. Mindkét érték szűk tűréshatáron belül mozoghat, ezért a tárolótermek hűtőrendszerének műszaki megoldása magasabb színvonalú, mint más gyümölcstárolóké. Javasolt a közvetítőközeges, elektronikus szabályozókkal működtetett rendszer. A szüret alatt meg kell vizsgálni, hogy a szőlő fertőzött-e (pl. botrytis).

Ha csak nyomokban is fellelhető a betegség, a terem levegőjén keresztül fertőtleníteni kell a gyümölcsöt. Leghatásosabb a kéndioxidos kezelés, de újabban kezd teret hódítani az ionos és ózonos fertőtlenítés is.

A gyümölcs állapotát folyamatosan ellenőrizni kell, mert sokszor egy-egy zugban lévő rakat berothaszthatja a terem teljes állományát. Ezért a termeket úgy kell megtervezni, hogy a rakatok a szemrevételezéshez bejárhatók legyenek. A szőlő-hűtőházak teremmérete az átlaghoz képest kisebb és alacsonyabb, kivitelezéshez használt szerkezeti anyagai pedig a kénes kezeléssel szemben ellenálló képességgel rendelkeznek.

Összefoglalva

A tároló nem egy egyszerű épület, hanem egy technológiai létesítmény, amelyet mindenre kiterjedő (termőterület, gyümölcsfajta, éghajlat stb.) terv alapján kell kivitelezni, hogy a befektetett munka és pénz megtérüljön. Ennek érdekében, a szőlő-szezon után célszerű más terményeket is betárolni a hűtőházba (pl. spárga, nyári gyümölcsök). Az ehhez szükséges technológiai kiegészítéseket azonban már a tervezésnél figyelembe kell venni.

Varga Ágnes

okl. gépészmérnök

hűtős szakmérnök

ENERCO Kft.