Hat új kukorica került fel az EU közös fajtalistájára

Írta: Barna Ferenc - 2021 július 27.

Hat fajtajelölt kukorica kapott állami minősítést, egyben felkerült az Európai Unió közös fajtalistájára – tudtuk meg az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézet (ATK MGI) kukoricanemesítési osztályának közleményéből.

 

Mezőgazdaság, kukorica
Fontos vizsgálni, hogy vizsgáznak a kísérleti kukoricafajták eltérő klimatikus viszonyok között (Fotó: Barna Ferenc)

 

Az időjárási viszonyokhoz a leginkább alkalmazkodó fajtákat preferálják

A kukoricahibridek előállítására létrehozott kísérleti rendszer több országra (például Romániára, Szlovákiára) is kiterjed, ezzel több, eltérő klímával rendelkező területen vizsgálhatók a fajtajelöltek.

A kutatók olyan hibrideket választhatnak ki, amelyek az időjárási viszonyokhoz a leginkább képesek alkalmazkodni. Az új hibridek minősítésével valamennyi éréscsoportban gazdagodott a martonvásári intézet szemeskukorica választéka.

 

Kevés csapadék vagy 15 tonna terméspotenciál

Az ATK számára fontosak azok a kísérleti helyek, ahol sok év átlagában az országos átlagnál kevesebb csapadék hullik, valamint azok az öntözött területek, ahol a kukoricahibridek terméspotenciálját hektáronként 15 tonna vagy afölötti.

Ezenfelül a kutatók speciális klímájú helyszíneken értékelik a hibridek hidegtűrését, illetve kezdeti fejlődésük erősségét.

A szakemberek néhány hibridet a romániai állami kísérletekbe bekapcsolódva vizsgáltak, ahol a magyarországinál már most is melegebb és szárazabb az időjárás. Olaszországban intenzív technológia mellett, Szlovákiában hűvösebb területen értékelték a magyar hibridek teljesítményét.

 

Kísérleti kukoricatáblák (Videó: Horizont Média, 2021.)

 

Magyarországon a szemes kukorica termesztése a jellemző

A kukorica vetésterületének kilencven százalékán szemes kukoricát, tíz százalékán silókukoricát termesztenek, ezért az ATK MGI-ben is több kutatási kapacitást fordítanak a szemes hibridek előállítására, mint a silókukoricák nemesítésére.

A szemes kukorica mindenekelőtt állati takarmányként hasznosul, de az utóbbi időben a bioetanol-gyártásnál is egyre több kukoricát dolgoznak fel.

A silókukorica amellett, hogy alapvetően a kérődző állatok takarmányozására használják, a biogáz-előállítás alapanyagaként is szolgál.

 

Forrás: MTI