|
Múlt havi előrejelzésünknek megfelelően megindult a foszfor ára felfelé. Egyelőre nagy az árkülönbség a már hazánkban lévő készletek értékei és a friss import árak között, hiszen a hazai árszint nem követte le egyelőre a nemzetközi piacon végbement árugrást. Itthon akár 530 dolláros szinten is lehet még tételekhez jutni, míg a most behozatandó árut már csak 640 dolláros szinteken lehet majd vásárolni. Ez a nagy különbség arra enged következtetni, hogy akik tehetik, azoknak érdemes elgondolkodni stratégiai vásárlásokon, hiszen amint kiürülnek a hazai tárolók, utána már csak a drágább import árakon lehet majd a MAP/DAP-ot beszerezni. Reálisan nézve, amikor az import árak így megugranak, akkor az ügyes kereskedő a piaci árakhoz szabályozza készleteinek értékesítési árát is, azaz nem feltétlenül kell neki az olcsóbban beszerzett árut olcsóbban adnia, hiszen úgysem lehet mástól sem annyiért beszerezni. Ezért ekkora különbségnél érdemes hamar cselekedni, mielőtt az árkülönbség kiegyenlítődik.
Több éves, évtizedes értékesítési tervek után most úgy néz ki, valóban kalapács alá kerülhet a horvát, Kutinában működő Petrokamija cég. A horvát állam 25% plusz egy részvényt kíván megtartani magának a privatizáció után. Az első forduló lezajlott, melyben mindössze egy érdeklődő, a lengyel Azoty esett ki. A maradék három ajánlattevő bekerült a második körbe. A három talpon maradt az osztrák Borealis, azaz ahogy hazánkban ismerik Agrolinz, a cseh Agrofert, illetve a magyar Nitrogénművek. Mind a három induló másként közelítette meg az együttműködés anyagi vonzatait, kérdés, hogy a horvát állam melyik variációban látja majd meg a lehetőségeket. A cseh Agrofert 200 millió eurót kíván ajánlata szerint a cégbe invesztálni. Az osztrák Borealis 82 millió euró korszerűsítést hajtana végre, és mellette félretenne még további 108,8 millió eurót lehetséges bővítésekre, beruházásokra. Ezek mellet Bige úr ajánlata nem tartalmazott semmilyen fix beruházási adatot sem, ő egyszerűen a legmagasabb vételi ajánlatot adta. A kérdés a további tárgyalások során, hogy milyen igénye van a Horvátországnak arra, hogy fixáljanak is fejlesztési forrásokat, vagy csak az értékesítési ár számít. Az is kérdés, bár ez inkább politikai kérdés, hogy a MOL ügy kapcsán milyen hátszéllel, vagy inkább ellenszéllel indul egy magyar cég egy horvát privatizációban. Igaz ezzel kapcsolatban újabb pálfordulatról lehetett hallani horvát részről, mert amíg eddig az állami tulajdon és szavazati jogokat szerették volna erősíteni, addig mára egy esetleges új orosz vevőnek saját részvényeiket értékesítenék, hogy az új befektető 74%-os tulajdonrészt szerezhessen. Feltehetőn a megállapodás egyébként magyar és orosz részről már megtörtént a paksi beruházási megállapodás részeként. Az persze jó kérdés lenne, hogy ez most akkor kinek is érte meg? Mert a MOL-nak és Magyarországnak nem, hiszen egy lehetséges tengeri irányt vesztett a cég és ráadásul ez a kitörési pont is orosz kézbe kerül, míg a horvátoknak sem lehet ez stratégiai nyereség, hiszen nemhogy irányítani nem irányíthatnak majd a saját olajvállalatukban, de ráadásul még érdekképviseletük is csökken majd és orosz kézbe kerül az INA. Érdekes, hogy a magyar állam mennyire harcolt ez ellen a MOL esetében, hogy képes volt még a MOL részvényeket messze az akkori piaci ár felett is megvásárolni. Mindenesetre visszatérve a Petrokemija ügyére a cég egyébként 25 millió eurós veszteséget termelt a tavalyi évben, miközben 1,2 millió tonna árut értékesítettek. 2013-ban nagyjából 2300 alkalmazottja volt a kutinai műtrágyagyártó vállalatnak.
Gabona:
Januárban nagyot zuhant a malmi búza kötéseinek ára az Európában irányadó Párizsi Árutőzsdén a Matif-on (1-es ábra). Egyrészről érezhető volt már december végén is, hogy korrigálnia kell a piacnak, hiszen az európai árak már magasak voltak nemzetközi viszonylatban, másrészről az inverz piac is azt sugallta, hogy az európán belül zajló fizikai piac szállítási problémáinak meg kell oldódnia. Hozzátartozik, hogy egyedülálló módon továbbra is olcsóbbak a májusi lejáratú búza kötések, mint a márciusi szállítási határidejűek az árutőzsdén, ami alapján további korrekcióra lehet majd számítani, bár ebben az esetben nem biztos, hogy további csökkenést lehet majd realizálni úgy, hogy az árszint tulajdonképpen 15 eurót esett Nyugat-Európában, majd utána stabilizálódott, de lassan össze kell érnie a májusi és márciusi áraknak.
1-es ábra: A márciusi lejáratú malmi búza jegyzésének alakulása a Párizsi Árutőzsdén,
Forrás: barchart.com
Az USA Mezőgazdasági Hivatalának január 10-i jelentése alapján megemelték a várható átmenő készlet nagyságát közel 3 millió tonnával, aminek okai a megnövekedett kínálati adatok, illetve a csökkentett felhasználás voltak. Ezzel ellentétesen az Unióban azonban csökkentették a termelési adatokat, és ugyan csökkentették 1 millió tonnával a várható felhasználást, de ezzel egy ütemben szintén 1 millió tonnával növelték az export nagyságát. Így a várható zárókészlet nagyságát 200 ezer tonnával tették alacsonyabb szintre. Ez a 200 ezer tonna ugyan nem számít számottevő változásnak, de alapot adhat a további árcsökkenések megállítására.
|
A hazai árakat januárban inkább a déli export szabályozta, mert olyan szinten vásárolnak például Boszniából, ami 190 eurós FOB Duna szintnek felelt meg. Ezeken a szinteken azonban Hollandia irányába nem lehet exportálni. Segítette a hazai árszint emelkedését a forint gyenge szereplése, de csupán forint alapon. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a forint magára talál, úgy az a búza forintos áraira csökkenő hatással van azonos eurós szinteknél.
Az irányadó Chicago-i Árutőzsde kukorica kötéseinek értékét január hónapban stagnálás, majd enyhe emelkedés jellemezte (2-es ábra). Az árutőzsdei emelkedést elsősorban az USA havi jelentése generálta, amiben az amerikai készleteket 4 millió tonnával csökkentették. Szintén csökkentették a világ zárókészlet nagyságát 2,2 millió tonnával. Az USA-n kívül a legnagyobb csökkentést Brazília élte meg, de kis mértékben, negyed millió tonnával az EU átmenő készletét is csökkentették. Viszont pozitív irányba dőlt a kínai adat, ahol 4 millió tonnás emelkedéssel kalkuláltak.
2-es ábra: A márciusi lejáratú kukorica árutőzsdei kötéseinek alakulása,
Forrás: CME
Ezek a jelentések, illetve a jelentésekben található adatok folyamatosan változnak, készítőik folyamatos kalkulációkat végeznek, elemzik a termelési adatokat, az export adatokat, aminek eredményeképpen egyszer több, nagyobb, egyszer kevesebb, kisebb adatokat számítanak, publikálnak. Múlt hónapban, a januári cikkben extra mennyiségről lehetett beszélni, aminek hatására azonban nem vártunk további árcsökkenést. A hazai árszint január második felében hasonlóan decemberhez 157-158 eurós árfolyamon kereskedett. a mostani negatívabb jelentés hatására sem lehet kimagasló erősödést várni, mint ahogy ez nem is történt meg. Ahhoz az EU-t negatívabban érintő adatokra lesz szükség, így feltehetően a magyar kukorica FOB Duna ára továbbra is a 160 euró alatti kategóriában stagnál majd. Azonban nem szabad elfelejteni itt sem, hogy az eurós árszint nem egyezik meg a forintos árszinttel. Hazai fizető eszközünk értéke nem mondható stabilnak, így az átváltási árfolyamot érdemes folyamatosan figyelemmel kísérni.
Takarmány:
A január 10-i USDA jelentés alapján elmondható, hogy az olajnövények idei termésnagyságában pozitív irányú elmozdulás volt december hónapról januárra. Az olajos magvak terén globális szinten a kínálat nagyságát közel 4 millió tonnával, 575,45 millió tonnára emelték. Ezzel egy ütemben ugyan növelték a felhasználás nagyságát is, de az átmenő készletek még így is nőttek és meghaladták a 85 millió tonnát. Ezek az adatok az elmúlt három év viszonylatában kedvezőek, hiszen két éve az átmenő készlet nagysága 66,34 millió tonna volt, míg a tavalyi évben 69,6 millió tonna. Ez több mint 22%-os növekedést jelent a globális olajos magvak zárókészletének nagyságában. Ez a növekmény jó részben a brazil szója aratási eredményeit is számításba veszi, de ebben a riportban még csupán extra 1 millió tonnával növelték meg a várható zárókészlet nagyságát. A nemzetközi kereskedő cégek brazil leányvállalatai azonban sorban növelik, szinte hetente fél millió tonnával a várható termésnagyságot, így az új rekord termés feltehetően már 8 millió tonnával meghaladja a tavalyi eredményt és eléri, akár meg is haladhatja a 90 millió tonnát. Az aratás ütemesen halad, egyelőre sztrájkról sincs szó Brazíliában. Azonban a kedvező hírek ellenére egyelőre nem csökkent a szójadara ára, hiszen most Argentínában találtak szárazsági problémát az elemzők, így továbbra is magasan tartva a szójabab és dara árát. Az irányadó Chicago-i Árutőzsdén január második felére így az átlagár visszakúszott a decemberi értékekre (3-as ábra).
3-as ábra: A márciusi lejáratú szójadara árutőzsdei kötéseinek alakulása,
Forrás: CME
Annak ellenére, hogy a kínálat növekszik, azt is el kell ismerni és számolni kell vele, hogy a kereslet is folyamatosan növekszik. Ennek egyik motorja Kina, ahol idén már feltehetően 69 millió tonna szójababot használnak fel, szemben a tavalyi, vagy két évvel ezelőtti 59 millióval, ami 10 millió tonnás extra igényt jelent. A kínai adatok azonban mindig kétségeket vonnak maguk után egyes elemzők szerint, hiszen nem teljesen nyílt a kommunikáció. Egyes számítások alapján Kína nem csupán felhasználja a fehérjenövényeket, olajosmagvakat, hanem bizony folyamatosan raktároz is belőlük és vannak olyan elemzések is, amik szerint akár 25%-os tartalékuk is lehet.
|
|||||||||||||||||||||||||
A hazai szójadara árak a világpiaccal együtt megtartották szintjüket januárban. A hó második felére segítette a forint alapú erősödést a gyengülő hazai valuta értéke is. A közeli szállításra így újból 140 ezer forint felé kúszott a brazil 46%-os fehérjét tartalmazó dara értéke. A távolabbi szállításra 124 ezer forintért lehetett kötni a hó végéhez közeledve.
A hazai napraforgó mag ára stagnált, átlagban kis mértékben csökkent januárban, a repcemag ára stagnált. Emelkedtek azonban a darák értékei, a repcedara ára a hó végén az egyik sajtolóüzem gyáránál már 270 eurót is elérte gépkocsira rakva, ami 305 forintos euró árfolyamon számítva 82 ezer forint feletti árat képez.
Végtermék:
Január 27-én már pozitív fordulatról számolt be a tárca sertés ügyben, ami szerint érezhető a fejlődés az elseje óta eltelt időszak alatt. Ez egy jó hír, bizakodó volt a légkör ÁFA csökkentés ügyben, de kevesebb mint 4 hét elteltével következtetéseket levonni egyelőre merész dolog, mert mindent egybevetve kell majd kivizsgálni a fejleményeket, beleértve azt is, hogy milyen hatással lett, illetve lesz az intézkedés a baromfi ágazatra is. Mindettől függetlenül bizakodásra adhat okot, hogy a jelenlegi információk birtokában – a tárca szerint – kisebb élénkülés van a tenyészállatok viszonylatában is, hiszen január elseje óta azok vásárlása is az 5%-os ÁFA körbe tartozik. Szintén megerősítette januárban a tárca, hogy a sertés programra idén is 1,6 milliárd forintnyi támogatás jut majd, hogy 2020-ig meg lehessen duplázni a hazai állatlétszámot. Hozzátartozik ehhez az adathoz az a tény, hogy a tavalyi, azaz 2013-as évre nem 1,6 milliárdot szánt eredetileg a minisztérium, hanem 2,6 milliárdot, csupán 1,6 milliárdot költöttek el.
|
Lezárultak a KAP tárgyalásai az EU-n belül. Ezek alapján, illetve a hazai támogatásokkal együtt az idei évben 725 milliárd forint támogatásra számíthatnak a termelők, gazdálkodók, gazdaságok. Az elhúzódott tárgyalások miatt a SAPS struktúrája idén megfelel a tavalyinak és a területalapú támogatás mértéke hektáronként 227 euró lesz. Fontosabb keretszámok között megtalálható példának okáért a tejtámogatási keret, aminek idei összege 43,3 millió euró, vagy a kérődző szerkezetátalakítási keret, aminek mértéke összegszerűen majdnem teljes mértékben megegyezik a tejtámogatási kerettel a maga 43 millió eurójával. A sok keret egyik problémája az lehet, ha nem tudjuk kimeríteni. Ezért folyamatos egyeztetéseket kell majd a minisztériumnak folytatnia a képviseletekkel. Véletlenül sem szabad oda jutni megint, mint a SAPARD indulásakor, amikor mi magunk határoztunk meg olyan szigorú feltételeket, amik alapján képtelenség volt a támogatási összegeket elnyerni. Most is van olyan keret, ami fejtörést okozhat majd, hiszen elméletileg a teljes támogatási összeg 2%-át fiatal gazdáknak kellene kifizetni, de hazánkban olyan kevesen élnek ezzel a lehetőséggel, hogy az előzetes kalkulációk alapján örülhetünk, ha 0,6% elnyerésre kerül.
Januárban a fentiek mellett eldőlt a méhészeti támogatások sorsa is. Ennek mértéke az idei évre 4,7 millió euró lesz, aminek költségét fele-fele arányban viseli az állam és az EU. A gazdálkodók január 6-tól nyújthatják be a 13/14-es évre vonatkozó kifizetési kérelmeiket a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz. A kifizetések alapja a saját tulajdonban lévő, 2014. január 15-ig az úgynevezett TIR-ben, azaz Tenyészet Információs Rendszerben számon tartott méh családok száma, melyeket már a 2013 őszén lezajlott méhegészségügyi vizsgálat során megállapítottak.
Valuta:
A forint január második felére gyengülésnek indult. Egyes elemzők szerint akár új negatív csúcsot is dönthet a forint és a 340-es szintig is eljuthat. Ennek a gyengülésnek sok összetevője volt, de a leginkább megrendítő hír, illetve befolyásoló tényező a régiós, illetve a feltörekvő piacok valutáinak mozgása volt. Sajnos a török líra gyengülése magával rántotta a forintot is, illetve az a tény, hogy az USA-ban talán elindult a tőzsdei korrekció. Már hetek óta arról cikkeznek a szaklapok, hogy túlértékelt az amerikai részvénypiac, az átlagos P/E (angol rövidítés, Price per Earnings, ami annyit jelent, hogy a cég jelenlegi részvényárát elosztják a cég éves, egy részvényre számított nyereségével. Ez a mutató mindig változik az árfolyam változásával együtt.) értékek kimagaslóan magasak voltak. A másik piacot nyugtalanító hír, hogy mi lesz az amerikai jegybank szerepét betöltő, de magán kézben lévő FED dollárnyomtatási politikájával. Ez elvárások szerint abba kell majd hagyni a dollár nyomtatását, ami bizonytalanság feltehetően párosodik azzal a ténnyel is, hogy hamarosan új elnöke lesz az intézménynek. Janet Yellen lesz a 15. elnőke a FED-nek, és az első hölgy, aki ezt a pozíciót betölti. Ben Bernanke-t váltja majd, akit 2006. február elsején hivatalosan George W. Bush nevezett ki, és aki végigvezette a hitelválság alatt az amerikai monetáris politikát. Amikor az amerikai részvénypiac esik, akkor a feltörekvő országok is kárát látják az eseményeknek. Törökországon kívül negatív hírek jönnek Argentínából is, ami ország megint a csőd szélére került. Egyszóval a nemzetközi helyzet fokozódik és ez nem tett jót hazai fizetőeszközünk értékének sem. A kérdés, hogy sikerül-e ennek a lejtmenetnek megállnia és esetleg visszafordulnia, vagy valóban elindul a forint a lejtőn. A legnagyobb veszélyt egy forint eladási hullám váltaná ki, amit a külföldi befektetők magyar állampapírállományából való menekülés generálhatna. Jelenleg 40,4% a külföldi tőke a hazai állampapírpiacon, ami értékben 5 billió, 41 milliárd forintot tesz ki. A kedvező hír az, hogy egyelőre az adatok alapján nem indult meg az állampapírok eladása, mi több ez a több mint 5 billiós állomány megközelíti a valaha volt legnagyobb befektetői értéket, ami tavaly nyáron 5,2 billió volt. Ez egyelőre bizalomra ad okot, főleg úgy, hogy nem most csökkent le a csúcsról 5 billióra, hanem most erősödött vissza erre az értékre az őszi 4,9 billiós külföldi befektetők kezén lévő állampapír állományról. Azonban egy eladási hullám nagy veszélyt jelenthet a magyar valuta értékére. Igen pozitív hír volt a gyengülési folyamatban, hogy a török líra alapkamatát jelentősebben megemelheti a török jegybank, ezzel nagyobb kamatot kínálva a befektetőknek.
|
A Magyar Nemzeti Bank januárban ezzel szemben tovább csökkentette az alapkamat szintjét. Az előzetes elvárások alapján ez nem volt meglepő lépés, bár a mértékével kapcsolatban már más-más előrejelzések voltak. A Monetáris Tanács január 21-i ülésén végül 15 bázispontot, azaz 0,15%-ot vágott az irányadó kamatláb nagyságán. Ezzel 2014. január 22-től 2,85% lett a jegybanki ráta mértéke. Ez az alacsony szám nyilvánvalóan nem nyújt kedvező kamatokat már a befektetőknek, de a gazdaságot újra megindíthatja, hiszen alacsony kamatokkal könnyebben tudnak majd hitelekhez jutni akár a vállalkozások, akár esetleg magánszemélyek lakásvásárlásra. Ilyenkor a veszélyt az elmúlt években mindig a forint leértékelődése jelenthette aminek válaszként a hazai jegybank megemelte kamata szintjét. Szerencsére most nem a hazai kamatszint mozgatja a befektetőket, így kis türelemmel át lehet vészelni a gyengülési folyamatot. Azonban jelen pillanatban sok tényező is befolyással lehet a hazai fizetőeszköz értékére, így a forint továbbra is törékeny. Ilyen esetben a gazdálkodóknak, termelőknek nem szabad spekulálniuk, hanem minél gyorsabban fixálni beszerzéseik, vagy értékesítéseik árrését, azaz mindenképpen érdemes fedezeti ügyleteket kötni a valutás szerződésekre. Ez arra is vonatkozik, ha mondjuk szójadarát vásárolnak halasztott fizetéssel dollár alapon. Ilyenkor ugyanis a 30 nappal később számított értéken kell majd valójában azt a szójadarát kifizetni, amit már fel is használtak és esetlegesen értékesítettek is. Ebben az esetben utólag negatív hatással is lehet ez az elszámolás a nyereségességre. Amennyiben azonban megfordul a forint lejtmenete és visszaerősödik, úgy sok esélye annak nincs, hogy a 295-ös szintet februárban megtörje. A fentiek alapján, illetve az elemzők véleményei alapján a forintnak a pozitív oldalon a január végi 305-ös értéktől számítva maximum 10 forint erősödésre van kilátása, azonban a negatív oldalon akár 35 forint is lehet a változás mértéke, ha a legpesszimistább verzió valósul meg.
