Havi Mezőgazdasági Árelemző

Hírek:

Műtrágya: A nyár alatt a műtrágyakereskedelem is szabadságra ment Magyarországon. Elenyésző volt a forgalom, az árak enyhe emelkedése mellett. A 3×15-ös árak stagnáltak az elmúlt hetekben, míg mások emelkedése vagy a forint gyengülésének eredménye volt, vagy a nemzetközi tendenciák miatt következett be. Az ammónium nitrát árak 85.000 forint környékén mozogtak. A piac attól volt hangos, hogy augusztus – szeptemberre a Péti Nitrogénművek 60-65.000 forintra csökkenti majd az árait. Minden elképzelhető, de a nemzetközi árak alakulását követve megállapítható, hogy az urea folyamatosan emelkedett az elmúlt hónapokban és egyelőre magasan tartja magát. Ez ellentmond annak, hogy 20.000 forintos csökkentés következne be AN fronton. A MAP/DAP árak enyhén szintén emelkedtek, amelyet a világon jelentkezett magasabb kereslet generált, a foszforsav ára még mindig magasan van a marokkói OCP 50-100 dolláros emelést hajtott végre a nyár folyamán, ami kihatással van mind ezekre a termékekre, mind az MCP áralakulására.

Termény:

A gabonák volatilis, csapongó ármozgása tovább folytatódott a piacokon. Az USDA június elején, a szokásos havi jelentésében igen erős csökkenést mutatott ki a 2011/12-es átmenő készletekre, melynek fő alapja a kukorica sokkal magasabb felhasználása volt. A piac rögtön lereagálta a jelentést és a Chicago-i Árutőzsdén soha sem látott magasságokba szökött a kukorica ára. A párizsi MATIF-on az új búza ára 210 euróról 250 euróig emelkedett. Ezt követően az USDA június 30-i jelentésében a készletek nagysága sokkal magasabb volt, mint bármely piaci résztvevő gondolta volna. A hírre a tőzsdék zuhanni kezdtek. A MATIF száznyolvcanas sávban is mozgott, miután a júliusi USDA jelentés hatására, melyben már azt mutatta ki, hogy a 2011/12-es átmenő készletek alacsonyabbak lesznek, mint a 2010/11-es átmenő készletek a piac stabilizálódott és enyhén emelkedett. A malmi búza ára a francia árutőzsdén közelített a 200 euróhoz. Szinte minden egyes jelentés más és más meglepetéseket tartalmazott két-három hetes időközönként, aminek következtében az árak fel-le mozogtak. A nemzetközi piacokon az már biztosnak látszik, hogy a volt szovjet államok területén igen jó termésre számíthatunk. Ez az ellátás biztonsága érdekében mindenképpen jó hír. A valósághoz közelibb adatokkal hamarosan pontosabb, megbízhatóbb képet lehet kapni a gabonák helyzetéről, de egyelőre –az árpát leszámítva- bíztatóan alakulnak az időjárási és aratási fejlemények is.

A hazai viszonylatban szintén az új termésre vár mindenki és a gazdák is kivárnak. A termés nagysága jobb jobb lesz, mint a tavalyi évben volt a minősége pedig kifejezetten jó lesz. Az eddigi tapasztalatok alapján kevés lesz a takarmánybúza, a malmi búzák pedig átlag feletti minősítésekkel rendelkeznek. A búza áráról az elképzelések megoszlottak a nyár folyamán. A gazdák 50 forint alatt nem akarják a termést értékesíteni, míg a nemzetközi árak ennél alacsonyabban vannak. A kereskedők 44000 forint környékén tudnák a búzát exportálni. Miután a különbség ekkora a két oldal között, így nem sok üzlet köttetett a nyár folyamán aratásig. Amennyiben a nemzetközi árak nem mozdulnak el felfele, akkor a termelők kénytelenek lesznek elfogadni az alacsonyabb árszintet. Az árpát 43-45.000 forintért tudták a gazdák értékesíteni. Később a nyugati piacokon az árpa ára magasabb lett, mint a búza ára, ami 48.000 forintig is megemelte a magyar árakat. Az ó kukorica ára hazai viszonylatban stagnált 60-61.000 forint körüli telephelyi áron. A nyugati piacokon a kukorica ára 25 eurós esést is megélt, de ez nem mutatkozott meg a magyarországi árakban. Az új termésű búzák és árpákhoz képest jóval drágább kukorica kereskedelme meg is torpant és kevés volt az új értékesítés.

Takarmány:

A darák árai csökkentek a nyár folyamán. Ennek egyrészről az volt az oka, hogy a magok árai is csökkentek, másrészről az olajtermelési kínálat keresleti adatok kedvező képet mutattak. A nyár közepére a szójadarák ára nyolcvanezer feletti szinteken mozgott. Az elkövetkető hónapokban azonban sok tényező is alakíthatja majd az árakat, hiszen amennyiben a forint gyengülése bekövetkezik, akkor az import darák árai is emelkedni fognak forint alapon. A piac megosztott az árak alakulását illetően. Az USDA növelte a 2010/11-es átmenő készleteket, de csökkentette a 2011/12-es készleteket. Hasonló eset következett be, mint a gabonák területén. Az árak feltehetően stagnálni fognak az elkövetkező rövid időszakban, de a negyedik negyedévben már emelkedés várható.

A vitaminok árai a nyár folyamán tovább emelkedtek a nemzetközi piacokon. A trend várhatóan folytatódik, hiszen Kínában nincs javulás a termelési adatok tekintetében. A vitaminokkal egy időben stagnálást, emelkedést lehetett észlelni az egyéb antibiotikum és a nyomelemek területén is, míg az aminósavak inkább a stagnálás, árcsökkenés irányába mozdultak el.

Az MCP ára továbbra is magasan van. Európa nyugati felén 600 euró környékén mozog az ár, míg az orosz importnak köszönhetően hazánkban alacsonyabb az árszint. Amennyiben a MAP/DAP gyártás csökkenne, amire van esély, hiszen a kénsavban ellátási problémák jelentkeztek (a műtrágya alapanyaga), akkor több foszforsavat kaphat a takarmányipar, ami kedvező hatással lenne az árakra.

Végtermék:

A húsárak átlagosan emelkedtek az elmúlt időszak alatt. Most tudják lekövetni a magasabb takarmányárakat. A kérdés miként alakulnak a takarmányárak a jövőben, hiszen a gabonák az ó terméshez képest olcsóbbak, így a takarmányok árai is csökkennek a tavaszi időszakhoz képest. Amennyiben a hús árak ki tudnak a magasabb szinteken tartani, akkor a termelők profitalakulása pozitív irányú lesz. A hazai baromfi árak az európai átlagárak alatt vannak, azonban a sertés árak meghaladják az európai átlagot. Miután az európai sertés árak csökkentek, ez korrekcióra enged következtetni hazai viszonylatban. A frankfurti árutőzsdén a sertésárak júniusban csökkenéssel kezdtek, de július folyamán újból erősödtek. A szeptemberi lejáratok július hó közepéig kisebb ingadozásokkal ugyan, de stabilan tartották értéküket.

A nyár folyamán a magyar baromfi fogyasztására ösztönző kampányokhoz hasonlóan az AMC magyar sertés kampányt folytatott. A cél a tudatos vásárlás ösztönzése volt, de nem utolsó sorban a hazai munkahelyek megőrzése is.

Valuta:

A jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank továbbra sem változtatta a nyár folyamán és megtartotta a 6%-os szinten. A vártnál jobban alakul az infláció, így hallani lehet már csökkentési tervekről is. Azonban a másik kérdés a hazai valutánk erőssége. Nagy gondot okoz a görög és egyéb déli országok csődközeli helyzete, ami megingatta a forintot is. Ugyan közvetlen kihatással egy görög csőd nem járna a magyar gazdaságra, de a befektetők a legtöbb esetben egy blokként kezelik a térséget és egy görög csőd nem csupán az eurót gyengítené, hanem a térségünk valutáit is. A forint júniusban 260 forintig is erősödött az euró ellenében, közel volt a kitöréshez, de az olasz gazdasági megszorítások hírére 270 felé került pár napon belül. A svájci frank csúcsokat döntött, hiszen egyrészről az euró gyengült a frankkal szemben, másrészről a forint is gyengült az euróval szemben. Az elkövetkező időszak kritikus lehet a hazai fizetőeszköz esetében. Amennyiben a piac stabilizálódik, akkor újból a 265-ös szint körül mozog majd a forint, de a rossz hírek további gyengülést is okozhatnak és akkor a 270-280- as sávba kerülhet vissza a nemzeti valutánk.

A dollár a nyáron erősödött az euróval szemben, majd az amerikai csőd híre ezt az erősödést megállította.

Időszaki áttekintés:

A volatilitás az árak alakulásának irányától függetlenül megadja egy adott időszakra, hogy milyen gyorsan, vagy lassan mozog, változik a piac, azaz az árfolyamok ingadozásának mértékét tükröző jelzőszám. Nagy volatilitású piac, termék az, amelynek árfolyama, értéke ingadozó, ellentétes irányú, hirtelen mozgások jellemzik. Minél nagyobb a volatilitás, annál nagyobb az árfolyamkockázat. Az alacsony volatilitás kiszámíthatóságot jelent, míg a magas volatilitás nagyfokú nyereséget, vagy veszteséget okozhat a befektetőknek. Az elmúlt években semmi mást sem lehetett hallani, csak azt, hogy a magas volatilitás volt jellemző az élelmiszer alapanyagokra.

A volatilitást a kormányok szeretnék minimum szinten tartani, mert az árutermékek árváltozásai kihatnak a kereskedelmi egyensúlyukra. Amennyiben megvizsgáljuk, hogy az élelmiszerek, vagy azok alapanyagai milyen mértékű árváltozást mutattak az elmúlt időszakban más árutermékekkel összehasonlítva (1. ábra), akkor láthatjuk, hogy mozgásuk elenyésző volt az energiaárak változásaihoz képest. Elmondható, hogy az élelmiszeripari input termények volatilitása volt a legkisebb a többi árutermékhez viszonyítva.

Ennek ellenére az élelmiszerek fontos szerepet töltenek be a mindennapokban, mert a legalapvetőbb szükséglet az étkezés.

A volatilitás egyik mérőeszköze lehet a variációs együttható (coefficient of variation, CV), amely megmutatja milyen mértékű a szórás százalékos aránya az átlaghoz viszonyítva, azaz hányadrésze, hány százaléka a tapasztalati szórás a középértéknek.

A kérdés az, miként változott ez az érték az elmúlt néhány évben az előző évekhez képest. A kiindulási alap tézisünk az, hogy a volatilitás nőtt, erősödött az előző időszakokhoz képest. A 2. ábra megmutatja éves átlagban egyes termények variációs együtthatóját az elmúlt ötven év távlatában. Látható, hogy a termények ármozgása nem új jelenség.

Tovább elemezve a kérdést évtizedes viszonylatokban gondolkodva az 3. ábra megmutatja, hogy a variációs együttható magasabb értéket mutatott mind az 1970-es, mind az 1980-as években, mint az elmúlt évtized során.

A fenti adatok bizonyítják: nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy az elmúlt néhány év alatt nőtt meg az árak változékonysága. A kilengések, a hirtelen mozgások régebben is jellemezték az árutermékek piacát. A kérdés a jövőt illetően az, hogy milyen új faktorokkal lehet majd számolni, amelyek esetleg az árak kilengéseit nagyobb mértékben változtatják majd meg, illetve mekkora hatással lesz erre a klímaváltozás, az infrastruktúrák fejlődése, a fejletlen országok egy főre eső bevétel növekedése.