Hazánk napraforgómag-külkereskedelme

Napraforgó-termelésünk 2016-ban soha nem látott magasságokba emelkedett. Már maga a 3 tonnás hektáronkénti átlagtermés is kiugróan jó színvonalat képviselt, melyhez a rekord nagyságrendű, 630 ezer hektárt meghaladó termőterület is hozzájárult ahhoz, hogy az eddigi legjelentősebb termésmennyiséget, 1,9 millió tonnát takaríthassák be a gazdálkodók.

Sikernövényünk

A napraforgó sikernövénynek számít a magyar agrárgazdaságban. Mind a termelés, mind a feldolgozás, mind pedig az exportárbevétel látványos bővülés jegyeit mutatja. Az ezredfordulóra visszatekintő statisztikai adatok szerint a betakarított terület az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a termésmennyiség 3,9-szeresére, az exportárbevétel pedig háromszorosára nőtt. Mindemellett a magexport nagyságrendjével összemérhető, azt lényegesen meghaladó exportárbevétel származik a finomított napraforgóolaj exportjából is. A napraforgómag és -olaj kivitele mögött ugyanakkor viszonylag szerény import húzódik meg, így ez az ipari növényünk is jelentős külkereskedelmi egyenlegjavító szerepet tölt be.

A termelési háttér alakulása

A KSH ipari növények termelésével foglalkozó adatai szerint a napraforgó termesztése a háború előtt meglehetősen parciális jelentőséggel bírt. A termelésfelfutás kiinduló pontjaként említhető 30-as években a betakarított terület alig haladta meg a 3000 hektárt, és 1940-ben is csak 15 ezer hektár körüli termőterületet foglalt el ez a kultúra. Több hullámhegy és hullámvölgy is tarkította a termelés alakulását, így mind az 50-es, mind a 80-as évek elején a vetésterület meghaladta a 270 ezer hektárt, de eközben 1960-ban csak 69 ezer, 70-ben pedig 90 ezer hektáron vetettek napraforgót az akkori nagyüzemek.

Ha ennyire nem is érdemes visszanyúlni a múltba, a 2000-óta lezajlott változások támpontul szolgálhatnak a termelési nagyságrend alakulásának és az export felfutásának megítéléséhez.

Mindenki jobban csinálja

Sokkal inkább az ütemesen javuló termésátlagoknak, mint a lassan bővülő vetésterületnek köszönhető, hogy a napraforgómag termésmennyisége 2000 és 2015 között 3,2-szeresére növekedjen.

A hazai napraforgó-termesztés sokat változott az elmúlt másfél évtizedben. A kultúra megítélése javult, a termesztés intenzitása fokozódott, a használt genotípusok és a technológiai fejlesztések ma már sokkal hasznosabb és eredményesebb választ adnak az egyre változékonyabbá váló időjárási szélsőségekre. A termesztéstechnológia biztonsága felértékelődőben van. A gyomirtó szereknek ellenálló hibridek termesztésén alapuló gyomszabályozási technológia fejlődése töretlennek tűnik egész Európában, és egyre inkább teret nyer Magyarországon is.

A 2000-es évek elejétől bemutatott idősort nézve a tendenciájában növekvő napraforgótermés 2016-ban érte el a csúcspontját, ehhez mérve a kiinduló pontnak választott 2000-es év termésmennyisége a mostaninak alig egynegyedét képezi.  A növekmény hátterében az egyre javuló fajtaszerkezet, a hibridek egyre fokozódó jelenléte és a korszerűsödő növényvédelem és termesztéstechnológia áll.

Az országos termés megyesoros adatai között kutakodva érdekes összefüggésekre is akadhatunk, hiszen az 1,9 millió tonnás rekord termésből 1,1 millió tonna, az össztermés közel 60%-a az Alföld hozadéka. Itt találjuk a legjelentősebb termésmennyiségeket produkáló megyéket, gondolva itt elsősorban a 216 ezer tonnás Jász-Nagykun-Szolnok, a 200 ezer tonnás Békés és a 189 ezer tonnás Hajdú-Bihar megyékre. A Dunántúl, a maga fél millió tonnás össztermésével is jelentős hozzájárulást tett, mégis a legjobb átlagtermést, 3567 kg/ha-t Borsodban mérték. De igen magas átlagtermések születtek Fejér megyében (3230kg/ha), Komárom-, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár megyékben (3200kg/ha), valamint Győr-Sopron megyében (3100kg/ha) is.

Külpiaci összefüggések

Napraforgómag-exportunk csúcsteljesítményét az elmúlt másfél évtizedben a 2012-es év produkálta. Ekkor az export – az előző évi árbevétel másfélszeresét kitéve – a kivitt mennyiség 73%-os bővülése mellett zajlott. Az export és a termelés viszonyát érzékeltetve megemlíthető, hogy a 636 ezer tonnás magexport akkor az adott évi napraforgótermés 49%-ával volt egyenértékű.

A csúcsteljesítményt nyújtó 2012-es év óta az exportárbevétel és a kivitt mennyiség 2015-ig folyamatosan csökkent, jóllehet a termés mennyisége ezt a visszaesést alapvetően nem indokolta volna. A 2016-os év január-október közötti időszakában a napraforgómag-exportunk ismét a bővülés jegyeit mutatta. A növekmény megközelítette a 20%-ot, jóllehet az export mennyisége csak mintegy 4%-kal bővült. Ebből következik, hogy exportunk mintegy 15%-kal jobb értékesítési átlagárakon kelt el, mint az előző év azonos időszakában. Az 529 euró/tonnáról 606 euró/tonnára javuló értékesítési átlagár a főbb mezőgazdasági terményárak gyengélkedésének időszakában kuriózumnak tűnik.

Megjegyzésként ide kívánkozik, hogy a napraforgómag-export csökkenésével párhuzamosan a napraforgómagolaj-kivitelünk egy darabig dinamikusan bővült. Így részben igaz, hogy amit a közvetlen magexporton veszítettünk, azt a növényolajipari termékkör növekvő kivitelével visszanyertük. A feldolgozott termék kivitelének bővülése amúgy is cél, hiszen lényegesen több magyar munka testesül meg a késztermékben, mint a feldolgozatlan mezőgazdasági termékben. (Napraforgómagolaj-kivitelünkről részletesebben később esik szó.)

A napraforgómag külkereskedelmében az exportmennyiség 3,9-szeres növekménye mellett az exportérték, 2000 és 2015 között 3,1-szeresére nőtt, de ha a legjelentősebb napraforgómag-exportot mutató 2012-es évhez hasonlítunk, akkor 5,2-szeresére bővülő kivitelről beszélhetünk. Ezzel szemben az import, igen alacsony szintről indulva, közel 17-szeresére nőtt.

Exportunk, jelzett mértékű, látványos bővülése mellett az import lényegesen intenzívebben nőtt ugyan, de az egyenleg mégis pozitív maradt. A külkereskedelmi szaldó, azaz az export-importegyenleg 2000 és 2012-között 4,6-szeresére nőtt, ezt követően azonban visszaesésekkel tarkított lejtmenet következett. Az 2016-os időarányos külkereskedelmi adatok mintegy 20%-os exportbővülésről és 1%-kal csökkenő importról szólnak, így az egyenleg 2016-ban 41%-kal bővült.

Fő napraforgóexport-piacaink elsősorban az Európai kontinenshez, azon belül is elsősorban az unióhoz kötődnek. A legjelentősebb uniós vásárlók köréből kiemelkedik a német, a holland, az olasz, az osztrák, a román, és a szlovák piac. Hozzátéve, hogy a német és a holland piac önmagában 40%-át köti le a napraforgómag-exportunknak.

Exportunk területi megoszlása
(2015-2016. 1-10. hó)

Az ukrán, az orosz és a moldovai exportunk ilyetén alakulása, ismerve azt, hogy milyen erős pozíciót tölt be kiváltképp Ukrajna és Oroszország a világ napraforgó-termelésében, kissé meglepőnek tűnhet. Párosítva azonban ennél a három piacnál az exportárbevételt a kivitt mennyiséggel, könnyem rájöhetünk arra, hogy ezek az országok nem növényolaj kinyerése céljából vásároltak napraforgómagot Magyarországról – ők a vetőmagcélú importban érdekeltek.

Napraforgóolaj kivitel és behozatal alakulása

Napraforgóolaj-exportunk az utóbbi évtizedben érdekes pályát írt le. Kis túlzással maga Carl Friedrich Gauss német matematikus, a róla elnevezett Gauss-görbe, normális eloszlást leíró jelenségének feltalálója is megirigyelhetné ezt a felívelő, majd hanyatló szakaszt, amit a vonatkozó grafikon illusztrál.

A legjelentősebb exportárbevétel a 2013-as esztendőhöz kötődik, mikor is közel 480 millió eurós exportárbevételt hozott az 511 ezer tonnás napraforgóolaj-kivitel. Ezt követően mintegy 100 millió eurós visszaesés következett, ami 2015 végéig tartotta is magát. A 2016-os esztendő részleges, 1-10. havi adatokon nyugvó kivitele sem utal megugró exportra e tekintetben, jóllehet az időarányos export 260-ról 268 millió euróra bővült.

Napraforgóolaj-behozatalunk 2010-ig növekedett, ezt követően azonban jelentősen visszaesett. Az exportnagyságrendhez képest az import az utóbbi években az exportérték 4-6%-a között mozgott. Az import mennyiség ennél valamivel karakteresebb jelenségként értékelhető, de így sem haladja meg az exportmennyiség 7-8%-át.

Napraforgóolaj-külpiacaink elsősorban az Európai Unió belpiacához kötődnek. Míg 2015-ben a 382,5 millió eurós, 472 ezer tonnás exportunknak a 90%-a talált vevőre az EU belpiacán, addig az 5,5%-kal bővülő, 2016 évi időarányos exportnak a 91%-a került ide. Mivel az uniós exportunk legfrekventáltabb piaca e tekintetben is a legjelentősebb élelmiszer-külpiacunknak számító Németország, így az ottani, megduplázódó napraforgóolaj-kivitelünk sokat lendített a kivitel 2016-os alakulásán. Emellett, ha kisebb exportérték mellett is, de komoly piacbővülés jellemezte az olasz, a horvát és a román piacot is.

Főbb napraforgóolaj-exportpiacaink fejlődési jellemzői
(2015-2016. 1-10. hó)

A táblázatban feltüntetett frekventált vásárlónkon túl számos, kisebb kiviteli értéket képviselő uniós és unión kívüli piac is vevő a napraforgóolajunkra. Az exportpalettánkon, kisebb-nagyobb tétellel erejéig, valamennyi uniós tagállam megtalálható, de az unión kívüli piacok is sokszínűek. Elegendő megemlíteni, hogy a tradicionális vevőkörhöz tartozik Bosznia 10, Svájc 4,4, Albánia 4,3, Izrael 1,7 és Szíria 1,4 millió euró értékű magyar napraforgóolaj-importjával.

Összeállította: Szabó Jenő