Hazánkban mintegy 12 háziméhcsalád jut négyzetkilométerenként

Magyarország számára kiemelt fontosságú mind a vadon élő beporzó rovarok, mind pedig a mézelő méhek védelme, jelentette ki Balczó Bertalan természetvédelemért felelős helyettes államtitkár a V4 országok környezetvédelmi vezetőinek a biodiverzitás védelméről folytatott megbeszélésen a szlovákiai Tatranska Lomnicaban.

A rendezvényen az államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy hazánk élen jár a vadonélő beporzó fajok jogi megóvásában. Már 1988-ban védelem alá került az első vadméhfaj, majd 2008-ban további 12 követte. Az élőlények alacsony egyedszámával ellentétben Magyarországon hozzávetőlegesen 12 háziméhcsalád jut egy négyzetkilométerre, ez az Európai Unió tagállamai közül az egyik legnagyobb „méhsűrűség”.

Hazánkban mintegy húszezren foglalkoznak méhtartással, akik összesen 1,2 millió méhcsaládot tartanak, évi 25 ezer tonna mézet termelnek, ami az EU méztermésének 10%-a, adta hírül az AM Sajtóiroda.

Egyes nemzeti park igazgatóságoknál gyakorlat, hogy ahol előkerül egy-egy veszélyeztetett beporzó, ott a területen gazdálkodóval közösen határozzák meg azokat a gazdálkodási módszereket, amelyek hosszútávon is lehetővé teszik a faj fennmaradását az adott területen.

Emellett idén már nyolcadik éve zajlik a méhkockázati monitoring program az Országos Magyar Méhészeti Egyesület és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal együttműködésében. Ennek keretében azt vizsgálják, hogy a termelők betartják-e a méhvédelmi előírásokat. A V4 környezetvédelmi találkozó résztvevői egyetértettek abban, hogy a méhek és a beporzást végző többi rovar helyzetén javítani kell. Ebben a folyamatban pedig elengedhetetlen az országaink közötti regionális együttműködés, a rendszeres konzultáció és a tapasztalatok megosztása.