A hígtrágyák kijuttatása során olyan talajkímélő technológiai eljárásokat célszerű megválasztani, amelyek minél kisebb hatóanyag-veszteség és minél egyenletesebb kijuttatás (exakt kiadagolás) mellett, kisebb anyagi ráfordítással és nagyobb hasznosulással biztosítják a kijuttatási szabályok és előírások betartását, valamint ezek mellett az alkalmazott technológiák a gépek/berendezések maximális hatékonyságát is eredményezik.
A hígtrágyák kezelésével és hasznosításával kapcsolatos (jelenleg is érvényes és folyamatában változó) környezetvédelmi előírások, jogszabályok – a törvényi háttér – megszabják a kijuttatás feltételeit, és egyben meg is határozzák az egyes kijuttatási technológiákat, azok gépeit, kijuttató adaptereit.
1.kép Jeantil GT 24000 tartálykocsi feltöltése a tárolóból szívóormánnyal
2.kép Táblaszéli hígtrágya át- és feltöltések
3.kép Kotte Garant Profi VQ 32.000 tartálykocsi csőfüggönyös kijuttatóval
4.kép AJG Agrogép DETK-1413 hígtrágya tartálykocsi csőfüggönyös (csúszócsöves) kijuttatóval
5.kép Bomech Greenstar-Multi vonszolt csöves (csúszócsoroszlyás) kijuttató
Tiltások a nitrátérzékeny területek trágya-kijuttatásához
A mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezés elleni védelemmel a Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelmények (JFGK) 4 pontja (is) foglalkozik, amely a következő tiltásokat tartalmazza.
Nitrátérzékeny területeken nem megengedett:
- a trágyakijuttatás október 31-től február 15-ig;
- az őszi kalászosok fejtrágyázása február 1-e előtt;
- fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra trágyát kijuttatni;
- műtrágya és szervestrágya a felszíni vizek partvonalától mért védőtávolságon belüli kijuttatása;
- 170 kg/ha/év nitrogén (N) hatóanyag érték feletti szerves eredetű trágya kijuttatása;
- trágya kijuttatása 17 %-nál nagyobb lejtésű területre. (Ezen belül hígtrágya nem juttatható ki 6 százalékos terepesés felett, kivéve csúszócsöves [csőfüggönyös] eljárással, amelynek alkalmazása 12 %-ig megengedett. Injektálási – talaj fejszín alá juttatási – technológia 17 százalékos meredekségig alkalmazható, e felett ez sem);
- kijuttatni könnyen oldódó nitrogéntrágyát a betakarítás után, amennyiben megfelelő talajfedettséget biztosító növény vetésére 15 napot követően nem kerül sor, vagy a szármaradványok lebomlása azt nem igényli. (Forrás: www.kolcsonosmegfeleltetés.hu)
6.kép Jako tartálykocsi ZBM-720 tárcsalapos-csúszó csoroszlyás injektálóval
7.kép Fliegl Rasant Plus lazítókapás injektáló
Hígtrágya kijuttatási módok és eszközeik
A hígtrágya-hasznosulás előnyeinek (pl. a növények tápanyag- és vízigényének pótlása; talajszerkezet javítása, a talaj „gazdagítása”, stb.) részletezése nélkül a hígtrágyakezelés gépesítésének alapjait a trágyaeltávolítás képezi, amely trágyapincés; vízöblítéses; úsztatásos vagy duzzasztásos is lehet, és közülük a lagúnás, ill. a duzzasztásos megoldások a víztakarékosabbak.
A hígtrágyakezelés módszerei közül kiemelendők a fázisbontásos v. fázisbontás nélküli módszerek, illetve a hígtrágya tisztításos (anaerob/aerob kezelési) eljárások.
A hígtrágya-kijuttatáshoz alkalmazott fázisbontásos módszerek esetén a technológiai folyamatok tovább egyszerűsödnek: ülepítés-szűrés-egyszerű/gépesített trágyakezelés, amikor is külön-külön technológia alkalmazható a folyékony fázis (hígtrágya) és a szilárd fázis (szilárd szervestrágya) kijuttatására.
A fázisbontás során keletkezett szilárd fázisú szervestrágya kijuttatására az ún. (szilárd) szervestrágya-szóró pótkocsik, míg a folyékony fázisú (szerves) hígtrágya kijuttatására a folyékony hígtrágyaszállító- és -kijuttató tartálykocsik, illetve különböző adaptereik, kijuttató eszközeik alkalmazhatók.
A kiépített, stabil vagy átmeneti tárolókban lévő hígtrágya mozgatása, szállítása speciális kialakítású forgóelemes (forgódugattyús) és az excenter csigaszivattyúkkal, illetve a különböző aprító szerkezetekkel ellátott centrifugál szivattyúkkal – szivattyús aggregátokkal – végezhető el.
A tárolókból való kitárolásra – tartálykocsikra való áttöltésre – többségükben rozsdamentes acélból készült, csavarorsós-forgórészű excenter csigaszivattyúkat alkalmaznak.
Ezeknek a szivattyúknak a szívómagassága 3-6 méter, átemelési magasságuk 4-6 méter közötti lehet, és segítségükkel a hígtrágya keverése, homogenizálása, illetve a különböző tartálytérfogatú (űrtartalmú) és konstrukciós kialakítású tartálykocsik feltöltése is megoldható.
A hígtrágya kijuttatása során egy- és kétfázisú kijuttatási technológiákat alkalmazhatnak.
Az egyfázisú technológia alkalmazása – gazdaságossági és kijuttatás-technikai szempontok miatt – ott jöhet szóba, ahol a hígtrágyatároló a trágyakijuttatás helyszínéhez közel (pár száz méteres távolságon belül) helyezkedik el.
Ilyen esetekben a (feltöltött) hígtrágyaszállító-kijuttató tartálykocsik – felkapcsolt adaptereikkel – a trágya-kijuttatását is elvégzik. A gyakorlatban ilyen „helyzeti előny” nem mindig adódik, ezért ilyenkor a kétfázisos kijuttatási technológiákat alkalmazzák.
Ami azt jelenti, hogy a tárolóból a hígtrágyát szállító-áttöltő tartálykocsikkal, vagy szivattyús aggregátok, csővezetékek és hidránsok segítségével szállítják a kijuttatás helyszínére, ott a kijuttató tartálykocsikba – közvetlenül vagy (mobil) tároló konténertartály közbeiktatásával – áttöltik, és a kijuttatás módjától függően a talaj felszínére (sávosan) kiszórják, szétterítik vagy a talajba injektálják.
A kijuttatás helyszínére kiszállított hígtrágya talajfelszínre történő kijuttatása a tartálykocsik kiszóró fejével, ütközőlapos (ütközőtányéros) v. csőkonzolos, kanalas terítőelemeivel, valamint szórókeretes ejtőcsövekkel ellátott csőfüggönyös (csúszócsöves), és vonszolt csöves (csúszótalpas v. csúszó csoroszlyás) sávosan kijuttató szerkezetekkel lehetséges.
Az ilyen kijuttatási technológiák esetében azonban az ammónia-emisszió jelentős mértékű (30-100 %) is lehet.
Az egyre (és gyakorlatilag folyamatosan) növekvő műtrágyaárak, a takarmánynövények – a legeltetéssel hasznosított fű – trágyával való elszennyeződésének megelőzése, a környezeti terhelés csökkentése kijuttatáskor stb. ezek a fő érvek a hígtrágya talajfelszín alá (réselve), sávosan történő kijuttatása mellett.
A rét-legelő gazdálkodásban a csökkentett ammónia-emisszió (kibocsátás), ezzel a hígtrágya nitrogén és foszfor tápanyag jobb hasznosulása mellett az is lényeges, hogy (a legeltetendő) takarmány kevésbé szennyeződik.
A hígtrágya talajfelszín alá juttatására az egyes hígtrágyaszállító tartálykocsik függesztő szerkezeteire kapcsolható különböző sekély injektálók (pl. síktárcsás-csúszó csoroszlyás; kultivátor kapatagos; kúpos- v. gömbsüveg tárcsaleveles, stb. változatai) és a középmély lazítószerszámos mély injektálók használhatók.
Ilyen kijuttatási eljárások esetén a tartálykocsiból a hígtrágya (hidraulikusan meghajtott) forgóelemes elosztó szerkezet(ek) segítségével jut a (~180-250 mm osztástávolságú) talajművelő szerszámokhoz kapcsolt csöveken keresztül a talajba.
Így megfelelő feltételek esetén a hígtrágya talajfelszín alá juttatásával az ammónia-emisszió csökkenése akár a 90 %-ot is elérheti.
8.kép Evers Agro Vario-Disc csipkés tárcsaleveles injektáló lezáró hengerrel
9.kép Kaweco Opti-Dril laprugós lazítókéses mély injektáló
Hígtrágyaszállító, -kijuttató tartálykocsik általános jellemzése
A mezőgazdasági célú hígtrágyaszállító tartálykocsik konstrukciós kialakítása traktorvontatású, tehergépkocsis alvázra épített tartályos felépítményű, vagy a magajáró (eszközhordozó) célgépek alvázára telepített tartályos felépítményű lehet.
Ezekre az alvázakra – a tehergépkocsis (tartályos) felépítmények kivételével – csatlakoztathatók (kapcsolhatók) a hígtrágya-kijuttatás különböző konstrukciójú berendezései, illetve injektáló adapterei.
A gyakorlatban a traktorvontatású, zárt tartályos felépítményű tartálykocsik családelven épülnek fel, tartálytérfogatuk 2-35 m3 közötti, futóművük egytengelyes, tandem/bogie vagy tridem kialakítású, néhány ritkább esetben quattro futóműves is lehet.
A kizárólag hígtrágya szállítására alkalmazott tehergépkocsis, tartályos felépítmények többségükben 2- vagy 3-tengelyesek, és a magajáró (önjáró) eszközhordozók esetében is 2- v. 3-tengelyes járószerkezetű kivitelekkel lehet találkozni.
A traktorvontatású korszerű hígtrágyaszállító (nyomástartó edényként funkcionáló, zárt tartályos) tartálykocsik saját feltöltési rendszerű vákuumszivattyúval (és szívóormánnyal), vagy külső feltöltésű zagyszivattyúval rendelkeznek, a tartályok ürítését excenter-csigaszivattyúk és (szívó-nyomó rendszerű) kompresszoros rotációs légszivattyúk is elvégezhetik.
A „klasszikus” vontatott hígtrágyaszállító-kijuttató tartálykocsik alacsony nyomású gumiabroncsokkal – némely egytengelyes kivitelnél („Double Two”) paralel ikerkerekekkel – vannak ellátva a talajtömörödés csökkentése érdekében.
A hígtrágya-kijuttatására kialakított tartálykocsik 3- vagy 4-pontos függesztő szerkezettel is rendelkeznek a különböző (pl. csőfüggönyös, sekély- v. mély injektáló, stb.) adapterek felfogatása céljából.
Annak érdekében, hogy a szárazabb (nehezebb) talajokon a tárcsás résnyitók (injektálók) jobban terhelhetők legyenek a felfüggesztő-emelő szerkezetekbe kettős működésű hidraulikus munkahengereket is beépítenek, amennyiben az injektáló berendezés azt megkívánja.
A gyakorlatban használt tartálykocsik közül nem mindegyik alkalmas az injektáló adapterek felfogatására.
Az emelőszerkezetnek, a tengelyterheléseknek és az alváz méretének (keresztmetszetének) is összhangban kell lennie ahhoz, hogy azok az injektáló üzemeltetésekor fellépő vontatási ellenállást felvegyék.
A különböző injektáló adapterek munkaszélességének növelése jelentős teljesítménynövekedéssel „párosul”.
Ez pl. a gyakorlatban azt jelentheti, hogy egy 5-7 m munkaszélességű tárcsás csoroszlyás sekély injektálóval összekapcsolt 15-18 m3 tartálytérfogatú hígtrágyaszállító tartálykocsi vontatási teljesítményigénye – hígtrágya talajba juttatása esetén – akár 150-180 kW is lehet.
A hígtrágyaszállító, -kijuttató tartálykocsik széles választékát jelzi, hogy a hazai piacon több mint 30 európai gyártó, több száz típusváltozata közül választhatja ki a felhasználó a saját üzemi körülményeinek (pl. kijuttatandó hígtrágya mennyisége; alkalmazott kijuttatási technológia; üzemeltető erőgép; szállítási távolság, stb.) legmegfelelőbbet.
Néhány, a gyakorlatban is ismert tartálykocsit gyártó cég különböző futóművekkel rendelkező hígtrágyaszállító tartálykocsijának lehetséges tartálytérfogatát az 1. táblázat foglalja össze.
10.kép Vogelsang Exa-Cut vertikális hígtrágyaelosztó berendezés
11.kép Vervaet Hydro Trike magajáró hígtrágya kijuttató rugós szárú kultivátoros kapatag injektálóval
12.kép Vakutec köldökcsöves hígtrágya táplálású csőfüggönyös hígtrágya-kijuttatás
A hígtrágya talajfelszíni (felszín közeli) kijuttatásának eszközei
A hígtrágya talajfelszínre történő kijuttatás hagyományos és legegyszerűbb módja a tartálykocsi ürítőcsonkjára szerelt kiszórófejes, ütközőlapos, ütközőtányéros vagy kanalas terítőelemes szétterítés.
Az ilyen eljárások munkaszélessége 8-10 méter, viszont a hígtrágya eloszlás egyenletessége nem mindig megfelelő, és az sok esetben nem éri el az agrotechnikai követelményekben megkívántakat.
Hasonló megoldás a konzolos terítőelemes kijuttatás, amely a tartálykocsira szerelhető terítőkonzol segítségével már 10-24 m munkaszélességet, ezáltal nagyobb területteljesítményt is biztosít.
A felszíni terítéses eljárások előnye az egyszerűség, a kisebb kijuttatási energia- és beruházási igény, hátránya viszont a jelentős hatóanyag veszteség, aeroszol- és bűzképződés, ezáltal a nagy környezetterhelés.
A környezetterhelés és a hatóanyag veszteség csökkentésének lehetséges változatai a szórókeretes-ejtőcsöves felszíni (talaj közeli) csőfüggönyös vagy a vonszolt csöves, csúszótalpas (csúszó csoroszlyás) sávos hígtrágya kijuttatási eljárások.
Ezeknél a kijuttatási-technikáknál az alapgép a hígtrágyaszállító-kijuttató tartálykocsi, amelynek hátsó függesztő szerkezetére – a szántóföldi permetezőgépek szórókereteihez hasonló – konzolos ejtőcsöves kijuttató egységet csatlakoztatnak.
A tartálykocsi szivattyúja egy – vertikális v. horizontális elhelyezésű – forgótárcsás (forgódugattyús) elosztó-szerkezeten keresztül, nyomás alatt táplálja a hígtrágyát a megfelelő osztástávolságban elhelyezett (műanyag) ejtőcsövekbe, ahonnan a hígtrágya gravitációs úton távozik el, illetve jut a talajra.
A csőfüggönyös (más néven csúszócsöves vagy lengőcsöves) berendezések esetében a ~300-500 mm osztástávolságú (40-50 mm átmérőjű) műanyag ejtőcsövek végei közvetlenül a talaj felszínén csúsznak és közel egyenletesen adagolva sávosan terítik a hígtrágyát a talajra.
A csőfüggönyös berendezések 12-36 m közötti munkaszélességekben készülnek, szórókereteik szállításkor hidraulikusan behajthatók.
A szórókeretek ki- és behajtás mechanikája lehetővé teszi, hogy a keretek munkaszélessége szükség esetén lecsökkenthető legyen.
Annak érdekében, hogy a nagyobb munkaszélességek esetén a hígtrágya a legszélső tömlőkhöz is eljusson a gyártók 2 v. 3 (hidraulikusan meghajtott) elosztószerkezetet is beépítenek a berendezésbe.
Egy, pl. Vogelsang SwingMax 36 típusjelű, 3 elosztószerkezettel ellátott, 36 méter munkaszélességű szórókeret teljes beépített tömlőhossza kb. 640 méter, és azt egy 30 m3-es vontatott tartálykocsival üzemeltetve – hektáronként 25 m3 hígtrágyát kijuttatva –, egy feltöltéssel (kb. 330 m úthosszon) közel 1,2 hektár hígtrágyázása végezhető el.
A felszíni hígtrágya-kijuttatás egy másik lehetséges berendezései a vonszolt csöves adapterek.
Ezek felépítése, kialakítása az előzőekben ismertetett csőfüggönyös adapterekéhez hasonló, azzal a különbséggel, hogy a kiadagoló ejtőcsövek alulról megtámasztottak – szabad mozgásuk, lengésük nem lehetséges –, és a csővégeken kopásálló műanyag csúszóelemet, sok esetben ék alakú réselőtagot (v. csúszótalpat) is elhelyeznek.
Ezek az elemek már a talajban dolgoznak, és az általuk képzett talajrésbe – de még a felszínre – juttatják a hígtrágyát.
A vonszolt csöves berendezések munkaszélessége 9-24 m, a tömlők osztása 200-300 mm közötti lehet.
Hígtrágya felszíni kijuttató berendezés és adapter szinte valamennyi tartálykocsit gyártó cég gyártmánypalettájában megtalálható.
Az egyes tartálykocsis terítést, vagy a keretes, ejtőcsöves sávos kijuttatást megvalósító berendezések és adapterek megválasztásához a 2. táblázat nyújt segítséget.
1. táblázat Hígtrágya-szállító, -kijuttató tartálykocsik futóművei és tartálytérfogata
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Forrás: Gépkatalógus, 2013., és Internet gyártmányismertetők
2. táblázat Hígtrágya felszíni kijuttatók gyártói és gyártmányaik
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Forrás: Gépkatalógus, 2013., és Internet gyártmányismertetők
Megjegyzés: „x” = gyártanak ilyen gépe(ke)t
„–” = nem gyártanak ilyen gépe(ke)t
Hígtrágya talajfelszín alá juttatók, injektálók
Az ammónia-emisszió csökkentése érdekében kidolgozott és a gyakorlatban alkalmazott, lehetséges hígtrágya talajba injektáló módszerek: sekély injektálás (tarlón vagy gyepterületen), 5-8 cm mélyen laprugós (rugós szárú) vagy merevszárú kultivátor kapatagokkal; vágótárcsás (tárcsalapos) és csúszó csoroszlyás felszín közeli kijuttatókkal, illetve kúpos- v. gömbsüveg tárcsaleveles injektálókkal.
A rét-legelő gazdálkodásban lehetséges még (az 5-8 cm mélységű) nyitott barázdás kijuttatás is, tárcsás csoroszlyás művelőelemekkel.
A szántóföldi hígtrágya-kijuttatási eljárások leggyakoribb eszközei a (12-18 cm mélységű) középmélylazítós mély injektálók, amelyeknél a talaj lezárása (különböző) hengerboronás talajlezáró elemekkel is megtörténik.
Az előzőekben felvázolt valamennyi injektáló esetében a hígtrágya a tartályból forgóelemes elosztószerkezeteken keresztül jut a talajlazító szerszámokhoz kapcsolt ejtőcsövekből a talajba.
Szántóterületen a talaj felszínére kijuttatott-szétterített folyékony hígtrágyák talajba munkálása szántással v. tárcsázással végezhető el, ami az alapművelési (szántásos v. lazításos) technológiáktól függő.
Az ilyen eljárások során nemcsak az NH3- emisszió csökkenése és a hígtrágya-hatóanyag jobb hasznosulása valósul meg, hanem a környezeti-terhelés (pl. szaghatás) is kisebb az előírásoknak megfelelő értékeknél.
A talajfelszín alá történő kijuttatási eljárások ellen szólnak a nagyobb beruházási költségek, a kijuttatás – munkaszélességtől függő – növekvő vontatási teljesítményszükséglete, valamint (legelőn) a gyepnemez fokozott sérülése is.
A talajfelszín alá kijuttatandó hígtrágya – ráadásul – nem is lehet nagyon sűrű (szárazanyag-tartalma max. 5-8% közötti), mivel a hígfolyósság a gyors talajba-szívódás előfeltétele.
A különböző injektáló adapterekhez a gyártók gyakran alkalmaznak kiszorító rendszerű szivattyúkat, mert azok üzemi nyomása nagyobb, mint a vákuumszivattyúké: azaz a sűrűbb hígtrágyát is jobban „végignyomják” a talajlazító szerszámokhoz kapcsolt levezető csöveken.
Egyes gyártók a trágyatovábbító szerkezetek elé aprító szerkezeteket is beépítenek, mert így az „idegen testek” nem okozhatnak kárt a kijuttató szerkezetben.
A kiadagoló szerkezetek pontos hígtrágya-kijuttatási adagjait átfolyás-mérőkkel határozzák meg.
A hígtrágya kijuttatására alkalmas különböző sekély- és mély injektálók ismertebb gyártói a 3. táblázatban kerültek összefoglalásra.
3. táblázat Hígtrágya injektálók gyártói és gyártmányaik
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Forrás: Gépkatalógus, 2013., és Internet gyártmányismertetők
Megjegyzés: „x” = gyártanak ilyen gépe(ke)t
„–” = nem gyártanak ilyen gépe(ke)t
Különleges kijuttatási-technikák
Magajáró gépek a hígtrágya kijuttatására
Nyugat-Európában – elsősorban Dániában, Hollandiában és Németországban – a szolgáltatók és a gépi bérvállalkozók elterjedten alkalmaznak magajáró eszközhordozók alvázára telepített tartályos hígtrágya felépítményeket (pl. Holmer Terra Variant, Vredo VT 3936, stb.), és önjáró, speciális hígtrágya-kijuttató célgépeket (pl. Challenger TerraGator, Vervaet Hydro Trike).
Ezek a magajáró gépek 300-450 kW teljesítményű beépített motorokkal rendelkeznek; két- vagy háromtengelyesek; 3-4-5 flotációs gumiabroncsokon gördülnek, és annak ellenére, hogy össztömegük (hígtrágyával feltöltve) a 30 tonnát is meghaladhatja – nagy felületi felfekvésük miatt – a talajt kevésbé terhelik, károsan nem tömörítik.
Tartályaik űrtartalma 15-25 köbméter közötti; valamennyi felépítmény önfeltöltő-önürítő rendszerű; szivattyúik folyadékszállítási teljesítménye 9000-12000 l/min. közötti; hígtrágya-kijuttatási teljesítményük akár 120-200 m3/h is lehet.
A magajáró gépek – vázszerkezetük speciális felépítése révén – a nagyobb (9-12 m) munkaszélességű talajba injektálók üzemeltetésére is alkalmasak.
A nagy beruházási igényű, gyors és fordulékony, igen korszerű technikai konstrukciójú gépek csak megfelelően nagy éves kihasználás és gondos munkaszervezés mellett, kizárólag kijuttatási üzemmódban biztosítanak kedvező hatékonyságot.
Hígtrágya köldökcsöves táplálású kijuttatása
A köldökcsöves (v. köldöktömlős) táplálású hígtrágya talajfelszínre történő kijuttatás vagy a talajba injektálás a legjobban talajkímélő hígtrágyázási eljárás.
A kijuttatási-technika lényege, hogy az üzemeltető erőgép függesztő szerkezetére csak a keretes-ejtőcsöves (felszíni) hígtrágya sávos kijuttató, vagy a talajba injektáló adapter van felkapcsolva, és a hígtrágya az ún. köldökcsövön keresztül jut el a berendezés trágyaelosztó szerkezetéhez, illetve onnan az ejtőcsöveken keresztül a talajra/talajba.
A technikai elemekhez tartozik még a tárolónál lévő hígtrágya kiemelő-továbbító szállító szivattyú vagy hidránsokat kiszolgáló szivattyútelep, illetve a tábla szélén elhelyezett csévélődob a csővezetékkel.
A hígtrágya kijuttató adapter egy speciális elforgó karral (ún. „forduló-csővel”) csatlakozik a köldökcsöves csővezetékhez, hogy a forgók-fordulók során a tápláló köldökcső sérülést ne szenvedjen.
A gépcsoport mozgásakor a köldökcső vezetéke a táblaszéli dobról csévélődik le, és 400-1500 méter szabad mozgást biztosít a területen, a hígtrágya talajfelszínre juttatásához vagy talajba injektáláshoz.
A tápláló szivattyúnál, illetve az injektor elosztófejénél lévő nyomásérzékelő szenzorok biztosítják a komplex kijuttató rendszer összehangolt, környezetkímélő működését.
A rugalmas, teherbíró és alaktartó, de puha, a hígtrágya szállítására alkalmas köldökcső (köldöktömlő) anyaga nagy szakítószilárdságú poliuretán műanyag, átmérője 51-127 mm (2-5 inch), vastagsága 3,5 mm.
A köldökcsöves eljárások előnyei, hogy elmarad a tartálykocsis kijuttatás során elkerülhetetlen (többszörös) káros talajtömörítés, a tartálykocsis technológiához képest mintegy 30 százalékos a beruházási igény csökkenés, és a technológia termelékenysége (hatékonysága) annak közel háromszorosa, így az 1 m3-re jutó hígtrágya kijuttatás költsége kevesebb mint a fele a tartálykocsis kijuttatási eljárásénak.
A módszer hátránya, hogy a hígtrágya tároló vagy pl. táblaszéli konténer távolsága a kijuttatás helyétől max. 1000-1500 méter lehet. Ennél nagyobb távolság(ok) esetén a hígtrágya csak föld alatti elosztóhálózat v. tápláló hidráns közbeiktatásával juttatható ki.
A köldökcsöves táplálású hígtrágya kijuttató berendezések ismertebb gyártói: az olasz Doda, a dán Agrometer és az osztrák Vakutec cégek.
![adotorvenyek_a_vht_udvozli_az_afa_csokkentes_kiterjeszteset_az_allatok_ujabb_korere_00[1]](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2019/08/adotorvenyek_a_vht_udvozli_az_afa_csokkentes_kiterjeszteset_az_allatok_ujabb_korere_001-375x194.jpg)
