Agrártermékeire egykor büszke hazánk ma behozatalra szorul zöldségből-gyümölcsből és sertéshúsból, és bár a külkereskedelmi mérlegünk még pozitív, az idei évben a többlet bő 20%-kal visszaesett a tavalyi mértékhez képest. Íme, így alakult az első félév a mezőgazdaságunk külpiacain!
Értékben és mennyiségben
Az idei év első felében is erőteljes kiviteli többletet (aktívumot) produkált a magyar agrárium: a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari kivitel értéke 4266 millió, a behozatal 2861 millió eurót tett ki 2018 első fél évében – írja az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) friss jelentése. Az agrár-külkereskedelem aktívuma így 1405 millió euró, ami 270 millió euróval kevesebb, mint 2017 első fél évében volt. Ez egyrészt tükröződik a termékek értékében (az export terén itt 2,5%-os a csökkenés, míg az importérték 5,9%-kal nőtt az első hat hónapban); másrészt megmutatkozik a volumenben is: a kivitel nagyságrendje 21,3%-kal visszaesett, a behozatalé 6,7%-kal nőtt. A nemzetgazdasági export értéke 4,8, az import 6,2%-kal emelkedett.
(M)értékek
A legnagyobb mértékben – a tavalyi év hasonló időszakához képest –, 46 millió eurós többlettel a húsfélék árbevétele nőtt, ami elsősorban az árucsoport legnagyobb értékű termékkörének, a baromfihús értékének 43%-os növekedéséből fakad. A dohánytermékek árucsoport-árbevétele 30,5 millió, a zöldség- és gyümölcskészítményeké 29,2 millió, az állati takarmányoké 28,1 millió euróval bővült tavaly óta. Ugyanakkor a legnagyobb – csaknem 280 millió eurós – exportérték-csökkenés a gabonaféléknél történt a búza 45,5, az árpa 51 százalékos és a kukorica 23,8%-os visszaesése miatt.
A behozatalnál az állati takarmányok importértéke nőtt a legnagyobb – tavalyhoz mérten mintegy 39 millió eurós – értékben.
Ezt vesszük, ezt visszük
A jelek szerint hazánk továbbra is elsősorban alapanyag-kivitelben hasít: legfőbb exporttermékeink a gabonák (14%) és a húsfélék, állati takarmányok (11-10%), kisebb mértékben a (szeszes) italok, ecet, élelmiszer-készítmények, olajosmagok/-takarmányok (8%), míg a zöldség- és gyümölcskészítmények a kivitel 6%-át teszik ki. A behozatal élén a húsfélék, készélelmiszerek, állati takarmányok állnak 9-9%-kal, a tejtermékek, a tojás- és a méz, a cukrászati termékek 7, a (szeszes) italok, ecetek, a zöldség- és gyümölcsfélék 5-5%-kal vannak jelen.
Az élő állatok piacán az össz-exportérték 13,2%-kal emelkedett, az importérték viszont 17%-kal csökkent, vagyis az élőállat-egyenleg 43,9 millió eurós többlet. Jelentősebb arányban az élő baromfi, az élő juh és kecske forgalma bővült (23 és 27%), az élő szarvasmarhafélék külkereskedelmi forgalma 2%-kal nőtt, de az élő sertés forgalma 27%-kal esett tavalyhoz képest. Az élő sertés exportvolumene nőtt ugyan 10%-kal, és a behozatal ennél is kissé nagyobb mértékben bővült, de a mérleg még mindig nagyon kedvezőtlen: az év első felében 14,5 ezer tonna élő sertést exportáltunk, míg 32 ezer tonna volt a behozatal.
Szomorú a zöldségfélék forgalma is, ami 2018 első fél évében 5,7 millió eurós passzívumot mutatott, vagyis friss zöldségfélékből Magyarország nettó importőr. Ugyancsak „lyukas” a gyümölcs-külkereskedelem, amely az első félévet 87 millió eurós negatív mérleggel zárta.
Mind értékében, mind nagyságrendjében csökkent a gabonafélék kivitele is, amelynek volumene 43 százalékkal csökkent tavalyhoz képest – igaz, a mérleg még akkor is nagyon pozitív, ha a tavalyi év első félévi 782 millió euróról idén 507 millió euróra esett. Az olajos magvak szintén kivitele csökkent: 6%-kal 281 millió euróra; míg viszont a behozatal 6,7%-kal 112,6 millió euróra nőtt. A szójaimport 2%-kal csökkent, de a repcéé 37,5%-kal nőtt. A napraforgó importja megduplázódott, 66,3 ezer tonnára nőtt, de az alacsonyabb ár miatt importértéke csak 32%-kal nőtt – jelenti az AKI összegzése.
