A márkanevek szaporodnak, a mögöttük lévő hatóanyagok viszont fogynak

Jobb vagy rosszabb helyzetbe kerül a termelő?

A növényvédelem nemcsak a szántóföldön, vagy a gyümölcsösben okoz fejtörést a gazdálkodónak, hanem a piaci szereplőknek is feladja a leckét. A szigorodó környezetvédelmi és engedélyeztetési feltételrendszer mellett egyre nehezebb és hosszabb folyamat egy-egy új szer engedélyeztetése. Az ehhez fűződő termelői bizalomról beszélgettünk Wirth Lászlóval, a Sumi Agro Kft. ügyvezető igazgatójával.

 

Szegényedik a hatásmechanizmusválaszték

A hatóanyag-kivonások idején felértékelődött a bizalom és a kiszámíthatóság. A termelő is új helyzet előtt áll, számítana a megszokott, bevált növényvédő szereire. A termelői bizonytalanságot csak fokozta a cégfúziók kapcsán kialakult piaci mozgás, miután szerek és tanácsadók is változnak. Ahogy Wirth László is fogalmazott: így a kiszámítható és hosszú távú szakmai kapcsolatok felértékelődtek a kutatókkal, a forgalmazókkal és a termelőkkel is. A Sumi Agro Kft. a 2021-es évet teljes termékkínálatával tudja megkezdeni, de a nagy sikerű tiofanat-metil hatóanyag-tartalmú készítményeik valóban csak 2021. október 19-ig lesznek felhasználhatóak. A gabonában a kalászfuzárium, szójában pedig a szklerotínia ellen is hatásos Don-Q, a kalászosok levél- és szárbetegségei ellen használható Yamato, valamint a kertészeti kultúrákban ismert Topsin M-70 WDG készletei, a várható tavaszi nagy keresletre való tekintettel már biztosítottak.

 


Wirth László ügyvezető igazgató (Fotó: Sumi Agro Kft.)

 

Mi van a szerek mögött?

Amennyiben tudatos növényvédelmi technológiára törekszik a termelő, akkor nemcsak az árra, hanem a szerrotációra, a rezisztenciakérdésre, sőt, a környezetvédelemre is koncentrál. „Nem irigylem a termelőt” – talán ellentmondásos, hogy ezt egy növényvédőszer-forgalmazó vállalat vezetője mondja, de amíg ároldalról egyszerűsödik a helyzet, hisz a generikus szerek kvázi versenyeznek egymással a termelőkért, addig a hatóanyagok tekintetében nagyon tájékozottnak kell lenniük. Divatos szóval élve, itt is a hozzáadott érték lesz a mérvadó. A SumiAgro termékei közül erre jó példa a Moderator gabonagyomirtó technológia, amelyben 4 hatóanyag 3 hatásmechanizmusát egyesítették. Olajos növények, különösen a napraforgó deszikkálására egy teljesen új megoldással állt elő a Sumi Agro mögött álló kutatás-fejlesztés. A HIKARI (jelentése: fény) egy gyomirtó + adjuváns speciális keveréke, amelynél az állományszárítás az érésgyorsításon kívül több előnnyel is jár, például úgy vonja el a nedvességet a növénytől, hogy közben az olajtartalom paraméterei nem romlanak. A tavalyi sikeres nagyüzemi kísérletek és szükséghelyzeti engedélye alapján a közeljövőben várható az engedélyeztetése napraforgóban, utána pedig majd repcében.

A hatóanyag-kivonások utáni körülményekre került már kifejlesztésre egy újgenerációs gabonagombaölő. A fluxapiroxad és piraklostrobin hatóanyagú MIZONA kalászosok (őszi és tavaszi búza, őszi és tavaszi árpa) levélbetegségei ellen kerül bevezetésre. Leginkább a T2-es állapotban, megelőző jelleggel, de legkésőbb az első tünetek megjelenésekor lesz javasolt a használata.

A megoldáskeresés révén a bio- stimulánsok reneszánszát éljük. A szűkülő növényvédelmi lehetőségeink mellett egy jól megválasztott növényi kivonatú készítménnyel fokozhatjuk növényünk kondícióját, amihez a SHIGEKI-t ajánlja a Sumi Agro.

Az idén mégsem a klórpirifosz vagy a neonikotinoidok kivonása, az árak vagy az időjárás az, ami leginkább felforgatta a piacot, hanem a koronavírus és annak gazdasági hatása. Tavasszal már nem az volt a kérdés, hogy mit válasszon a termelő, hanem hogy egyáltalán miből választhat, a forgalmazók fel tudják-e tölteni a polcokat elegendő inputanyaggal. Wirth László szerint a nagy érdeklődésre számító, több új szükséghelyzeti engedéllyel már pl. vetésfehérítő, barkók ellen is használható MOSPILAN 20 SG és INAZUMA rovarölő készítményekből is megfelelő készlettel tudnak készülni a következő szezonra, így kalászosokban, kukoricában, napraforgóban, repcében is jelentősen visszaszorítható lesz a rovarkártétel – és ezzel ismét csak a bizalom kérdésköréhez jutottunk a Sumi Agro ügyvezetőjével.

 

Sándor Ildikó

 

agrár gabona gyümölcsös hatásmechanizmus hatóanyag környezetvédelem mezőgazdaság növényvédelem szántóföld szója termelő
.
.