Izgalmas kísérletek

A Győri Agroker Zrt. segítségével két mintaterületen, Cserszegtomajon és Móron, Sauvignon blanc táblákban került kipróbálásra olasz szakemberek által publikált lomblevél eltávolításának egy újszerű módszere.

Kísérletünk beállításának az a tény adott alapot, hogy napjainkban a globális felmelegedés, az erős napsugárzás és a magas hőmérséklet hatására a bogyó teljes beérésének idejére a cukortartalom jelentősen megnő, a szőlő savtartalma csökken, míg a belőle készülő bor a fogyasztók igényeinél magasabb alkoholtartalmú lesz. Figyelembe kell vennünk azt a napjainkban jellemző tendenciát is, hogy a fogyasztók a friss, üde, könnyed, magasabb sav- és alacsonyabb alkoholtartalmú borokat részesítik előnyben. Az olaszországi eredmények alapján a hajtások felső harmadáról történő levél eltávolítás hatására lassítható a szőlőnövények anyagcseréje, ezáltal a kívánt savak elbomlása és a túlzott cukorgyűjtés a bogyókban. Kifejezetten igaz lehet ez a Sauvignon blanc fajtánál, amelyből inkább könnyed, reduktív, alacsonyabb alkoholtartalmú bor előállítása a cél. A Sauvignon blanc egy francia eredetű világfajta, középérésű, közepesen termő fehér borszőlőfajta (1. kép). Fürtje kicsi (100 g átlagtömegű), vállas, tömött. Bogyója kicsi, zöldessárga, gömbölyded, alig hamvas, középvastag héjú. Húsa puha, leves, közömbös ízű. Elsősorban moderált mésztartalmú és lazább talajokat kedvel, de homokos, löszös területeken is jól érzi magát. Levele középnagy, kerekded, ötkaréjú, közepesen tagolt. Nagyon erős növekedésű, az átlagosnál több zöldmunkát igényel, ezért is esett erre a fajtára a választásunk. Magyarországon összesen 912,35 hektáron termesztjük, ebből 173 hektáron (a legnagyobb felületen) a Mátrai borvidéken termesztik (HNT, 2012). A kísérlet célja az volt, hogy összehasonlítsuk, mennyiben változik a szőlő érése során a bogyók sav- és cukortartalma a hajtások felső harmadából történő részleges lombeltávolítás és a hagyományos, fürtzónában történő levél eltávolítás hatására. Magát a levélritkítás, lelevelezés fontosságát érdemes hangsúlyozni, hiszen a szellős mikroklíma kialakításával közvetve csökkentjük a gombabetegségek (Botrytis) fellépésének veszélyét, az érés során pedig serkentjük a bogyók cukortartalmának növekedését a levelek eltávolításával. Nem utolsó szempont a fürtzónából való lombeltávolítással kapcsolatban az sem, hogy ezzel megkönnyítjük a szüretet is. Fontos paraméter a szőlő értékét tekintve a glükoacidimetrikus mutatószám, mellyel a must cukor-sav arányát fejezzük ki, utalva ezzel annak harmóniájára. Kísérletünk egyik mintaterülete Cserszegtomajon található. A tőkék tenyészterülete 3 m x 1 m, művelésmódját tekintve középmagas egykarú kordon, rövidcsapos metszéssel, a rügyterhelés 5-6 rügy/m2. A tábla 8 sorból áll, a szőlő Ramann-féle barna erdőtalajon, dolomit alapkőzeten terem, a sorok észak-déli tájolásúak. A móri ültetvényben a tőkék tenyészterülete 2,3 m x 0,8 m, középmagas kordonművelésben termesztik, metszéskor egy darab nyolcrügyes félszálvesszőt és egy kétrügyes csapot hagynak. Móron szintén enyhén lúgos pH-jú Ramann-féle barnaföld a jellemző.

A kezeléseket a Győri Agroker Zrt. által forgalmazott OSTRATICKY márkájú levelező géppel végeztük (2. kép). Maga a levelező gép 60 cm átmérőjű, a benne található kést és a ventillátort hidromotor hajtja, melynek olajigénye 15 liter. Függesztésénél állítható a gép kordonhoz való közelsége, működési magassága, illetve a szög állása a kordonhoz képest (a fürtök épségének megőrzése érdekében fontos). A levelező gép területteljesítménye 2 ha/óra. Mindkét ültetvény esetében hagytunk kezeletlen kontrollt és hagyományosan fürtzónában lelevelezett kontroll sort is. Minden esetben mértük a tőkénkénti terméshozamot, a termés cukor- és savtartalmát (1. és 2. táblázat).

1. Táblázat: Levelezési kísérlet eredményei Cserszegtomaj, 2014. SAUVIGNON BLANC LEVELEZÉS KÍSÉRLET EREDMÉNYEI  CSERSZEGTOMAJ 2014 Levelezés dátuma: 2014. 08. 29. Levéloszlop magassága: 1 m Eltávolított levél darab: 4/10 Súly [kg] Tőszám [db] Tőkénkénti súly[kg] Sav [g/l] MM° 1. sor Felül levelezve 148 57 2.59 10 17.6 2. sor Kezeletlen kontroll 133 57 2.33 11 16.3 3. sor Felül levelezve 131 56 2.34 11 15.8 4. sor Kezeletlen kontroll 141 56 2.52 12 14.9 5. sor Felül levelezve 129 56 2.30 12.8 14.5 6. sor Kezeletlen kontroll 127 56 2.27 14 14.9 7. sor Felül levelezve 158 56 2.82 13.2 13.6 8. sor Fürtzónában levelezve 122 55 2.22 10.8 15.8

2. Táblázat: Levelezési kísérlet eredményei Móron, 2014. SAUVIGNON BLANC LEVELEZÉS KÍSÉRLET EREDMÉNYEI Móri Bor Kft. Pohárhegyi ültetvény 2014. Levelezés típusa Tőkénkénti súly [kg] Sav MM° levelezés előtt kontroll sorból 2.71 10.5 15.5 5. nap kontroll 2.60 8.98 15.6 5.nap felső levelezés 2.16 9.89 19.7 5. nap alsó levelezés 2.75 10.58 14.8 12. nap kontroll 2.45 7.65 16.5 12. nap felső levelezés 2.21 8.39 20.7 12. nap alsó levelezés 2.61 9.58 15.7 színelt mustból táblaátlag 2.05 8.81 17.8

Az eredményeink alapján megállapíthatjuk, hogy ebben az évben mindkét helyen változó eredmények születtek a különböző módon elvégzett lomblevél ritkítási kísérlet kapcsán. 2014 nem volt a legkedvezőbb a kísérlet beállításához, de a lombfelület augusztus 29-én történt manipulálásának a hatását mindkét termőhelyen tudtuk mérni. A móri táblán a hajtások felső harmadából történő levél eltávolítás hatására a minták magyar mustfokban kifejezett cukortartalma átlagban több volt a másik kezeléshez és a kontrollhoz viszonyítva. A minták savtartalma átlagosan alacsonyabb volt az újszerű lomblevél eltávolítási mód alkalmazásával (3. kép), mint a korábbiakból már ismert fürtzónából történő levél eltávolítás (4. kép) esetén, viszont magasabb a kezeletlen kontrollhoz viszonyítva (5. kép). A cserszegtomaji ültetvényből vett minták esetén az új módszerrel levél ritkított sorok magyar mustfoka átlagban nem tért el a kezeletlen kontrolltól, a fürtzónában levelezett sornál azonban alacsonyabb volt. A savtartalom tekintetében elmondható, hogy a hajtások felső harmadában történő levéleltávolításon átesett sorokban magasabb értékeket mértünk, mind a kezeletlen kontrollhoz, mind pedig a fürtzónában kilevelezett sorból vett minták savtartalmához képest.

Összességében elmondható, hogy a Sauvignon blanc dús lombfejlesztése, épp ezért lombfal kezelésére való érzékenysége végett kiváló fajta erre a kísérletre. A cserszegtomaji eredmények bizonyítják az eredeti elképzelést, miszerint az újszerű levélritkítási módszer csökkentheti a cukorgyűjtést és a kezeletlen mintákhoz képest magasabb savtartalom megőrzésére képes, míg a móri kísérlet eredményei az idei évben ezzel ellenkező, azonban az évjáratban meglehetősen hasznos (magasabb cukor- és savtartalom) értékeket hoztak. Éppen ezért a jövőben további vizsgálatok elvégzése szükséges. Természetesen a 2014. év rendhagyó, érés alatti kedvezőtlen időjárása is jelentősen befolyásolta a kísérletek eredményét. Érdekes lehet a jövőben mikrovinifikációs kísérletek beállítása, ezzel is értékelendő a különböző lombkezelési módszerek hatékonyságát.

¹Pannon Egyetem Georgikon Kar, Kertészeti Tanszék

²Agroker Zrt., Győr