A gazdákat évről évre próbára teszik az egyre intenzívebbé váló természeti kockázatok: az aszály, a belvíz, az árvíz, a tavaszi fagyok, vihar és jégverés. Magyarországon Európa egyik legfejlettebb, több pilléren nyugvó mezőgazdasági kockázatkezelési rendszere működik, benne a jégkármérséklő rendszerrel – mondta az Agrárminisztérium miniszterhelyettese hétfőn.
Gyakoribb lesz a szélsőséges időjárás
Farkas Sándor hangsúlyozta: a meteorológiai modellszámítások szerint a szélsőséges időjárási események további felszaporodása várható a jövőben, így az ezek elleni védekezés szerepe felértékelődik. Az országos lefedettséget biztosító jégkármérséklő hálózat működéséhez szükséges forrásokat az Agrárminisztérium mintegy 1,5 milliárd forinttal támogatja a kárenyhítési alapból. Hozzátette, hogy a jégkárelhárítás mellett a kockázatkezelésnek több pillére is van, ilyen az agrár-kárenyhítési rendszer, amelynek részeként 2020-ban 8743 termelő 18,6 milliárd forint kárenyhítési juttatásban részesült. További pillér a termelői öngondoskodás előmozdítása, valamint a krízisbiztosítás.
Pár perc alatt hatalmas károkat okozhat a lezúduló zivatar. A jégkármérséklő rendszer idén nagy szolgálatot tett
72-ről 39 ezer hektárra csökkent a kárigény
Az idén a gazdák 39 ezer hektárra jelentettek jégkárt, míg az országos jégkármérséklő rendszer működése előtti évben ez 72 ezer hektár volt – jelentette ki Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Ismertette, 2018-ban 22,5 ezer, 2019-ben 37 ezer, 2020-ban pedig 32 ezer hektárt sújtott jégkár. A kármérséklő rendszernek köszönhetően a bejelentett mezőgazdasági károkon belül 8,5 százalékot tett ki a jégkár aránya, míg a védekezés előtti időszak utolsó három évében mintegy 37 százalékot ért el – mondta Győrffy Balázs.
Európában egyedülálló rendszer
A rendszer kiépítését a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vállalta magára, és 2018. május 1-jén kezdte meg működését. A védekezési szezon április 15. és szeptember 30. között 169 napig tart, az idén 92 napon kellett riasztást kiadni.
Kiemelte: az idei év nagy kihívások elé állította a rendszert, zivatarok szempontjából is extrémnek számított. Három alkalommal, június 25-én, július 9-én és augusztus 8-án is olyan hidegfront vetett véget a hőhullámnak, ami jégesőt, zivatarokat, villámlást okozott. Jelenleg azonban nincs olyan technológia, ami teljes mértékben tudná garantálni az időjárási anomáliák kiküszöbölését, de a rendszer működtetésével kisebb jégszemcsék fognak esni, mint beavatkozás nélkül. Ez a védekezés Európában teljesen egyedülálló, hiszen csak Magyarországon működik olyan rendszer, ami az ország teljes területét képes védeni.
forrás: AM
Fotó: Pelsőczy Csaba
