Kalciummal az érzékeny kalászosaink talajáért

Szélsőséges csapadék-eloszlás, hőségrekordok, nehezen művelhető, egyes időszakokban művelhetetlen terület, elvárásokat – néhány jobb évet leszámítva – messze nem teljesítő terméshozamok – mezőgazdaságunk legnagyobb kihívásai a 21. században.

Gyakran találkozunk belvíz vagy éppen aszály sújtotta területekkel – amelyek egy és ugyanazon területen fordulnak elő, néhány hét különbséggel, nehezen művelhető, tömörödött, felső néhány centiméterében poros, gyorsan cserepesedő, lentebb erősen kötött talajokkal, amelyek párhuzamba állíthatóak a pH-érték csökkenésével, a savanyodással. A növényállományok sok esetben már igen korán mutatnak különböző stressz tüneteket. Kalászos növényeink sekélyebb gyökerezésük miatt más kultúrákhoz képest még inkább érzékenyek a termőhelyi viszonyokra, a talajállapotra, illetve az azon keresztül megnyilvánuló szélsőségekre.

Több eszköz is rendelkezésünkre áll a szélsőségekkel szembeni küzdelemben, amelyeket a legtöbb gazdálkodó ma már alkalmaz – megfelelő genetika, talajművelés, köztes növények, talajélet javítása, stb. –, egy nagyon fontos és nagyon hatékony eszköz azonban nincs, vagy nem megfelelő szinten alkalmazott a mai növénytermesztési technológiában.

Talajainkat a savanyító tényezők, savanyító hatások folyamatosan érik, napjainkban még intenzívebben, mint akár a közelmúltban is. A rossz vízgazdálkodás, a tömörödött, nehezen művelhető, vagy éppen szerkezet nélküli talajállapot, a romló műtrágya hasznosulás a kalciumhiány, és az ezzel párhuzamosan kialakuló savanyú kémhatás következménye.

Rendkívül fontos tehát a termelésünk alapját jelentő talaj helyreállítása, hogy újra megfelelő „formába hozzuk”. A talaj kémhatását pedig helyreállítani mésszel (magas kalcium tartalmú, nagy tisztaságú kalcium-karbonát, kalcium-oxid) lehet! Itt a kulcs szó a helyreállítás. Több megoldás is létezik a talajok pH értékének kedvező irányba való befolyásolására, de fontos leszögeznünk: a talajsavanyodás a talaj kalcium vesztésének következménye, így a kalciumot kell – mégpedig elegendő mennyiségben – visszajuttatnunk, az pedig a mészben van. Ebben az esetben nevezhetjük a végrehajtott műveletünket teljes körű talajmeszezésnek (1. ábra). Ha más módszerrel kíséreljük meg, tartós és kellő erejű beavatkozásra ne számítsunk.

1. ábra. A Meszezés hatása – talajszerkezet- javulás

És itt kapcsolódunk a szélsőségek hatásának tompításához vagy kiküszöböléséhez. A rossz és a jó szerkezetű (mésszel kezelt, helyreállított) talaj levegő- és vízgazdálkodása között óriási különbség van, ez utóbbi „pufferraktárként” működve képes magába fogadni és megőrizni a csapadékot, amely szó szerint kincset ér egy későbbi aszályos periódusban (2. ábra).

2. ábra. A meszezés hatása a vízmegtartó képességre

Ezen túlmenően a meszezés, kalcium pótlás és a kémhatás semleges felé eltolódása következtében mérhetően javul a műtrágya hasznosulás is. Vigyázat, nem műtrágya szükséglet csökkenésről, hanem a lelkiismeretesen kiszámított és kijuttatott műtrágya jobb hasznosulásáról beszélünk, tehát a növény felveszi és beépíti azt, amit kijuttatunk. A gazdálkodás költséghatékonysága tekintetében a kijuttatott műtrágya érvényesülése a terméshozamokban sarkalatos kérdés…

A helyreállított talajkémhatás – pH – az egyik legfontosabb előfeltétele a megfelelően és hosszú távon eredményesen művelhető, jó szerkezetű, produktív talajállapotnak.

Az őszi kalászosok meszezésénél figyelembe vett szempontok sok tekintetben igen hasonlóak a repcetermesztés meszezési kérdéseivel.

Vetéskor a növény a talaj felső néhány centiméterébe kerül, amely a legsavanyúbb része a talajnak, így a növény épp fejlődésének kezdetén találkozik a legkedvezőtlenebb feltételekkel.

Az őszi kalászosok közel egy évet töltenek a szántóföldön, egészen szélsőséges viszonyoknak is kitéve. Egy jó állapotban lévő, jól művelhető – és jól is művelt – talaj sokkal kevésbé közvetíti mindezeket a hatásokat a lényegesen jobb talajnedvesség pufferelés, talajlevegő, talajélet, talajhőmérséklet pozitív következményeként.

A nem megfelelő talajállapot másik nagy problémája a nehéz művelhetőség, azaz nemcsak a növény számára jelent kedvezőtlenebb talajállapotot, hanem jóval nagyobb művelési költséget a gazdálkodónak, sőt, esetenként egyszerűen nem lehet jó talajt készíteni..

A pH érték csökkenésével, a talaj savanyodásával a tápanyag hasznosulás jelentősen romlik (3. ábra). Ha megnézzük egy műtrágya összetételét, összehasonlítjuk a 3. ábrán lévő hasznosulási adatokkal és a műtrágyára fordított összegekkel, úgy forintosítva is kifejezhető a savanyú talaj problémája – és ehhez vegyük hozzá a terméspotenciál rosszabb kihasználását is. Növénytáplálás szempontjából vegyük figyelembe, hogy a kalászosok 100 kg terméshez akár közel 1 kg kalcium-oxid egyenértékű kalciumot igényel!

3. ábra. Műtrágya hasznosulás változása a pH érték függvényében

Miért is csináljuk – azaz milyen jótékony hatásokra számíthatunk?

A meszezés pozitív hatásait megtapasztalni csak idő kérdése – mert jönni fognak. Olyan beavatkozásról van szó, amely már évezredekkel ezelőtt is bizonyított – és bizonyít azóta is, ott, ahol használják. A kalcium nem egy új, mesterségesen létrehozott valami, hanem az egyik legalapvetőbb építő elem – talajban és növényben egyaránt (sőt, ebbe a körbe mi magunk, emberek is beletartozunk…). Ha visszapótoljuk a savanyú talajokba, ahonnét eltűnt, a pozitív változások evidensnek – majdhogynem automatikusnak – tekinthetők.

A meszezett talaj fizikai, kémiai, ezzel együtt biológiai tulajdonságai is javulnak, ennek gyorsasága a felhasznált mészterméktől is függ. A kalcium újra talajba kerülésének hatására a talaj szerkezete számottevően javul, morzsalékosabbá, porózusabbá, ezáltal lényegesen könnyebben művelhetővé válik – gyorsabban, könnyebben „szalad” a művelő eszköz -, levegő- és vízháztartása helyreáll, ezáltal a növények gyökérfejlődése jobb lesz, több nedvességet talál, és felpezsdül a talajélet is, méghozzá a hasznos szervezeteké, melyek segítik a jobb tápanyag felvételt és visszaszorítják a növényeket megbetegítő patogén szervezeteket, és elbontják nekünk a tarlót.

Kalászos növényeink a jobb életfeltételeket egyértelműen jelzik:

• nagyobb állománysűrűség,
• erőteljesebb növények,
• intenzívebb fejlődés,
• jobb szárszilárdság (gondoljunk csak a kalciumnak a szilárdító szövetekben betöltött szerepére!),
• időben korábbi, és erőteljesebb kalászolás.

Búzánál akkor lehetünk biztosak az optimális feltételekben, ha kékeszöld színben pompázik. A kékes színárnyalatú növény erőteljes, fotoszintézise a maximumon van, és a legjobb gyökéren keresztüli tápanyag felvétel valósulhat meg. Az ilyen állománytól messzemenően jobb stressz-toleranciát és betegség-ellenállóságot várhatunk, jobb szárszilárdsággal, nem fog könnyen megdőlni sem szélben, sem egy esetleges rovarkártétel esetén. A jó kondícióban tartott növényállomány ezt a színt mutatja az érési folyamat kezdetéig. A savanyú talaj pH-értékének emelése lehetővé teszi a növény számára a genetikai maximumot megközelítő teljesítményt és az akadálytalan tápanyag felvételt. Az optimálisabb pH-tartományban valamennyi hasznos tápelemet képes a gyökerén keresztül felvenni. És hogyan néz ki egy ilyen állomány? A 4. kép megmutatja!

4. kép

A meszezést, a talaj rendbetételét, kémhatásának javítását kezeljük egy folyamatként. Akár nagyobb dózisú, rövidebb időintervallumban, vagy kisebb dózisokkal, rendszeresen, hosszabb időn keresztül végrehajtott meszezésben gondolkodunk, a várt jelentős javulás ritkán érkezik meg egy szezonon belül. Egy olyan kivétel van, ahol a javító hatás részben már a meszezést követő első kultúrában érezhető, látható. Ez pedig a kalcium-oxiddal kivitelezett mészpótlás. Itt egy nagyon higroszkópos, vízben rendkívül gyorsan oldódó, aktív anyagról van szó, ráadásul a legmagasabb kalcium tartalmú vegyület. A talajvízzel reakcióba lépve rövid időn belül a teljes kijuttatott mennyiség oldatba kerül, és elindul az a kémiai folyamat, amely a talaj javulását eredményezi. A gyorsan oldatba kerülő kalcium a növények számára is könnyen elérhető. Kalcium-oxid alapú mésztermékekből már elérhető olyan szemcseméretű termék is, amely röpítő tárcsával kijuttatható, így a meszezés fizikai kivitelezése rutinfeladattá válik.

Ne feledjék – az egészségesebb talaj értékesebb!

Wágner József, üzletfejlesztő