„Mélyponton a tojás ára! A magyar termelők kénytelenek önköltség alatti áron értékesíteni kiváló minőségi tojásaikat már három hónapja, és a következő két hónapban sem jók a kilátások” – olvasható az ország egyik legnagyobb tojástermeléssel foglalkozó vállalat facebook bejegyzésében.
A hazai tojástermelők ráfizetéssel állítják elő termékeiket? (Fotó: Barna Ferenc)
Csökkenhet a hazai tojástermelés
A hazai keresletet a magyar termelők nem fedik le, tojásból behozatalra szorulunk. Ennek ellenére van olyan termelő, aki kivágja az állomány egy részét, mivel nem tudja finanszírozni a veszteséget. Pedig a felvevő piac adott lenne, de nem mindegy, hogy mennyit ér a tojás a piacon.
A termelőket sújtja az ellentmondás, ami az előállítási költség és a felvásárlási ár közti egyensúly felborulása idézett elő.
Elszabadult árak a termelésben
A teljesség igénye nélkül nézzünk meg pár dolgot, hogy változtak az árak. A termelési költség nagyrészét a takarmányár teszi ki, mely ebben az évben szinte folyamatosan emelkedett. Ezzel együtt magasabb áron mérik az energiát, többe kerülnek a csomagolóanyagok. A munkabérek sem stagnáltak.
A nem lakossági felhasználók számára a rendszerhasználati díjak és a villamosenergia-ár is növekedett 2020. január 01-vel. Az üzemanyagárak is növekedtek ebben az évben, csak júniusban 19 Ft/liter volt a benzin-, 18 Ft/liter a gázolajár emelkedése.
Maga a csomagoló anyagok is többe kerülnek, de januári jogszabályváltozás alapján fel kell tüntetni a származási országot is a csomagolásan egy „zászló” piktogrammal. Ez is plusz költségként jelentkezik.
Mi lesz a hazai tojástermeléssel ilyen termelési költségeknél? (Fotó: Barna Ferenc)
A takarmányár növekedését az alapanyagok durva emelkedése generálja
A magas terményárak megjelentek az év elejétől fokozatosan a takarmányköltségben. A gabonafélék felvásárlási ára 41,2 százalékkal emelkedett, az ipari növényeké 38,3 százalékkal, ezen belül az olajos magvaké 40,1 százalékkal nőtt egy év viszonylatában.
A búza felvásárlási ára 38,2 százalékkal, a kukoricáé 47,4 százalékkal volt magasabb, mint tavaly áprilisban. Ehhez képest a rozs 18,5 és az árpa 12,9 százalékos drágulása majdnem bagatell. Az ipari növények áremelkedését a napraforgó 43,0 és a repce 40,6 százalékos drágulása okozta.
A tojás felvásárlásiár trendjének növekedése nem éri el az egy százalékot (Grafikon: Barna Ferenc, KSH adatok alapján)
Eladási problémák, helytelen kereskedelmi stratégia
A tojás felvásárlási ára elhanyagolható mértékben növekedett egy év alatt. A KSH adatai alapján megállapítható – 2017. áprilisáig vissza tudunk menni -, az utóbbi években alig mozdult felfelé a trend. Szinte csak az ünnepek alatt van kiugrás, de aztán újra beáll a korábbi szintre.
A tojás piaci árának alakulásában szerepet játszanak azok a hazai termelők, amelyek eladási problémákkal küszködnek megfelelő piaci stratégia és tervezés hiányában. Ők meggondolatlanul értékesítenek, több hetes készleteiket önköltség ár alatt dobják piacra, ahelyett, hogy a felesleget kivonnák a piaci ár fenntartásáért, vagy emelkedése érdekében.
Mivel az árat ezzel a magatartásukkal lenyomják, az egész ágazat számára komoly károkat okoznak, miközben önmagukat is veszteségbe sodorják.
Év elejétől ígérik az áremelést
A termelők és a szakemberek már többször jelezték, hogy a tojás jelenlegi ára nem tartható. Vagy drasztikusan meg fog ugrani felvásárlási ár, melyet a kereskedelem rá fog hárítani a fogyasztókra, vagy az ágazatot ítéljük halálra.
Áprilisban a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége jelezte, hogy minimum 20 százalékkal emelni kell a tojás árát.
A szövetség már többszőr jelezte, bajban van az ágazat (Fotó: Barna Ferenc)
A ketreces tartásnak nincs jövője
Ezzel párhuzamosan ott a fenyegető jövő is, miszerint a ketreces tartásnak – az uniós szabályozás miatt – nincs jövője. 2027-re meg kell szüntetni a ketreces állattartást. Ez alapján nem lehet – a jelenleg korszerűnek számító, kisebb környezeti terhelést okozó – tojótelepeket működtetni, ha a ketreces technológiával termel.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az istállókat teljesen át kell alakítani, nagyobb négyzetméterek kellenek ugyanannyi tojás előállításához. A technológiaváltás a telepek teljes átalakításával jár, melynek költségét még nem mérte fel senki. Jelenleg hazánkban a tojástermelés közel 80%-a ketreces technológiával történik.
A termelékenység csökkeni fog, a tojás kiskereskedelmi ára pedig növekedni. Tudni kell, hogy az alternatív tartásban termelt tojás előállítási költsége magasabb a ketreces technológiánál, és a környezetet is jobban terheli.
A madárinfluenza hosszabb időkre parkolópályára tesz egy-egy baromfitelepet (Fotó: Barna Ferenc)
A madárinfluenza is jelentős árbevétel kiesést jelentett sok termelőnek. Egy állományelvesztés – az anyagi káron és a jelentkező többletköltségen túl – jelentős termelési idő kiesét is jelent. Ugyanis az újra telepítéshez (ha már az egészségügyi és tartási szabályok lehetővé teszik) fel kell nevelni a tojóállományt, azt nem lehet csak „boltban megvenni”.
Máshol sem jobb a helyzet, hasonló problémákkal küzdenek az orosz baromfitartók és tojástermelők is. Kormányzati beavatkozást várnak, miután 10-20%-kal estek a tojásárak (osztályozástól függően).
![szervizmuhely_csarnok_atadas_1[1]](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2018/04/szervizmuhely_csarnok_atadas_11-375x251.jpg)
