Kell egy jó hibrid és egy jó csapat

Milyen a jó értékesítő? – ez a kérdés is elhangzott az RAGT Vetőmag Kft.-nél, amikor a stafétát átadni készülő Lonsták János ügyvezetővel és leendő utódjaival, Sík Imrével és Bukovinszki Károllyal beszélgettem. A címben is szereplő tömör összefoglalással pedig gyakorlatilag mindenre választ kaptam.

Az RAGT-nél országvezető titulust viselve dolgozik 14 éve Lonsták János. Igazi hazai sikertörténet fűződik a nevéhez, amely a fajta-előkészítéstől a kísérletek koordinálásán át vetőmagok, sőt, egy márka bevezetéséig a magyar piacra mindent magában foglal.

Egy kereknek látszó történetet készülsz lezárni. Elégedett vagy a közel másfél évtized eredményeivel? Valami hasonlóra gondoltál a kezdetekkor?

– Ez a történet valójában 20 éve kezdődött, akkor alapítottak a franciák hazánkban is leányvállalatot, még a KWS-RAGT Kft.-t, a kinti vetőmagok forgalmazására. Hat évvel később érett be a gondolat, hogy ez a márka önállóan is megállná a helyét, önállósodhatna a cég, és az akkor alapított RAGT Vetőmag Kft. már az én vezetésemmel indult. Elégedett vagyok-e? A számok alapján mindenképp: akkor 15 hagyományos és négy Duo system kukoricával kezdtük, ma pedig kukoricában már 6%, repcében 8%, napraforgóban pedig 3% a piaci részesedésünk.” DUO kukoricában 14 éve piacvezetők vagyunk, folyamatosan frissülő portfóliónknak köszönhetően eladásaink 30%-át teszi ki. Az RAGT fejlesztői folyamatosan új hibridekkel látnak el minket, de olyan erősségeink fenntartására is törekednek, mint a Clearfield, vagy a tarlórépa-mozaikvírus ellen toleráns, ill. rezisztens repcék. Sőt, a klímaválság miatt egyre népszerűbb cirokfajtáinkkal is már dobogón vagyunk, és fűféléinknek is nagy a sikere a takarmányozásban. Tehát, igen, elégedett vagyok, de ez nem feltétlenül az én érdemem.

„Előttem az utódom”: Sík Imre, Lonsták János és Bukovinszki Károly

A kínálattal együtt minden bizonnyal a munka és a feladat is megnőtt. Valószínűleg nem véletlen, hogy a munkádat két kollégád fogja átvenni.

– Azért a másfél évtized valóban nem telt változások nélkül. Ezeket az értékesítési sikereket természetesen nem a kezdeti kétfős „csapatunk” érte már el; azóta 5 régióban, 19 értékesítővel, összesen 25-en dolgozunk, ráadásul ennek a növekedésnek – várhatóan – közel sincs vége. Új értékesítési stratégiát építünk, a forgalmazóinkkal fennálló kapcsolatot újratervezzük, tehát koncentrált munkára, még nagyobb lefedettségre törekszünk a közeljövőben. Ez pedig olyan összetett feladat, amely a tennivalók megosztását igényli, így ezt két kollégám, Sík Imre és Bukovinszki Károly fogja továbbvinni januártól, sőt, már most is közösen ezen dolgozunk.

A leendő értékesítési igazgatót kérdezem: az új stratégia mennyiben változtatja meg a munkát? Ez akkor mégsem egyszerű „staféta”.

– Valóban, vannak új tervek, de ezek alapjait még Jánossal együtt kezdtük el kidolgozni – felelte Bukovinszki Károly. – Egyrészt egyre több termékünk kerül be kizárólagos forgalmazásra a legnagyobb integrátorokhoz. Ennek a módja egyrészt eltérő, másrészt természetesen vannak még szabad kapacitások a piacon és persze a mi portfóliónkban is. Másrészt szeretnék a partnereink erősségeire is fókuszálni, hisz van, aki épp a környékbeli termőhelyi adottságai miatt erősebb valamelyik növényfajban, mások a takarmányozásban tapasztaltabbak.

Személyedben január 1-től már magyar ügyvezetője lesz a cégnek (korábban két francia ügyvezető volt. Szerk.). Nemcsak a személy, de a szerep is változik ezzel? – kérdezem már Sík Imrét.

– Több területen is egyszemélyben dönthetek majd, és a hosszabb távú tervekre is tehetek javaslatot – bár korábban is nagy önállóságot kapott hazánk, Európán belül. Nem lesz lazább az anyacéggel a kapcsolatunk, összességében mégis sokkal önállóbb lesz a munkám. A fejlesztések sem állnak meg, a nemesítőknek a szerkivonásokra ugyanúgy reagálniuk kell, mint a klímaváltozás okozta kihívásokra, ráadásul minden régió más próbatétel elé állítja a céget – nekünk ebben a tekintetben a hazai, mezőfalvai kutatóbázissal nagy szerencsénk van. Az RAGT világszinten a teljes árbevételének 18%-át költi a kutatás-fejlesztésre, látjuk, hogy van fejlődés, tehát a menedzsmentfeladatokat is ehhez a nagyságrendhez kell(ett) igazítani. Amit még biztosan tudunk: János támogatására is mindenképpen számíthatunk a jövőbeli feladatokat illetően.