Nem csak nálunk vannak bajban a burgonyatermesztők

Egyre kevésbé éri meg burgonyát termeszteni – mondják a szlovák gazdák. Ha ilyen ütemben épül le az ágazat, Szlovákiában kuriózum lesz a polcokon a hazai krumpli.

A burgonya termőterülete 30 éve nem volt olyan alacsony, mint idén

A Szlovákiai Burgonya- és Zöldségtermesztők Szövetsége szerint idén már kevesebb, mint 5 ezer hektárnyi területen termesztik, míg tíz évvel ezelőtt ez ennek a duplán vonták termelés alá a gumós növények kapcsán. A termőterület látványos csökkenésének elsődleges oka az állam negatív hozzáállásával magyarázzák a gazdák, ugyanis nem veszik figyelembe a termelők igényeit.

„Szlovákia egykor burgonyatermesztő nagyhatalom volt. A nagyobb termelők azonban, különösen az ország keleti részén, fokozatosan felhagytak a termesztéssel, és a termelés nagy része ma már Szlovákia nyugati részén található. Ennek az oka a vízhez való hozzáférés, amely döntő tényezővé vált a burgonyatermesztésben” – mondja Jozef Šumichrast, a Szlovákiai Burgonya- és Zöldségtermesztők Szövetségének az elnöke.

A szakember szerint központilag nem támogatott az öntözőrendszerek rekonstrukciója, valamint újak építése, így azok rossz állapotban vannak. Ráadásul a megváltozott termesztési viszonyok miatt, a klímaváltozás eredményeként egyre nagyobb területen kellene öntözni.

Betakarítás után még kapható a szlovák termék, de aztán már csak külföldi van

A szezonja idején a boltokban bőségesen kapható szlovákiai burgonya, azonban a termelőnek tárolási kapacitásra van szüksége, ha a későbbiekben az üzletláncnak akar beszállítani. Azonban ez nagy költség, ugyanis a tárolás és a csomagolás is energiaigényes, annak pedig az utóbbi időszakban igencsak megugrott az ára. Vagyis a szomszéd termelők is a magyar gazdáknál jelentkező nehézségekkel küzdenek.

„Ha a jövő év elején is értékesítené a burgonyát, légkondicionált raktárral kell rendelkeznie, ez azonban magas üzemeltetési költségekkel jár. A magas energiaárak, a termelők gyenge támogatása és a raktárak építésére vonatkozó minimális felhívások azok, amelyek visszatartják a termelőket attól, hogy növeljék a termőterületeiket. Ezen okok miatt az önellátásunk burgonyából mára 50% alá csökkent” – vázolja fel a gazdák helyzetét az elnök.

Szerinte, hogy Szlovákia teljesen önellátó legyen ebben a témában, mintegy 12 ezer hektáron kellene termelni a burgonyát, a hektárhozam kapcsán pedig a 38–40 tonnát kellene elérni (ez öntözés nélkül nem valósítható meg).

Öntözni márpedig kell

„A burgonyatermesztőink termelői szervezetekbe tömörülnek, hogy növeljék alkupozíciójukat az üzletláncokkal szemben. A termelői szervezetek támogatása azonban adminisztrációs szempontból is rosszul van kezelve, és a pénzügyi források nem fedezik kellőképpen az ágazat valós szükségleteit” – mutatott rá Šumichrast az ellentétes érdekekre.

Az elmúlt években az elkötelezett és lojális termelők öntözési szövetkezeteket is alapítottak, hogy hatékonyabbá tegyék a vízgazdálkodást. Emellett jelentős forrásokat fektetnek be válogató- és csomagolósorokba, miközben nagyszámú olyan embert foglalkoztatnak, akik valószínűleg máshol nem tudnának elhelyezkedni. Mindezek alapján indokolt lenne az ágazat támogatása, a termelési körülmények javítása.

Forrás: Új Szó