A közvélekedéssel ellentétben hatalmas tartalékok rejlenek a szójában – bizony, még Magyarországon is. Mind jövedelemtermelő képességben, mind termőterületben komoly lehetőségeink vannak kiaknázatlanul mind az egyéni, mind a nemzetgazdaság szintjén. Nem véletlen, hogy egymást érik a szójával foglalkozó szakmai találkozók, ahol rendre az is elhangzik: rövidesen talán már nem is szorulunk rá a GMO-alapú import-fehérjenövényre.
Kétszeres növekedés benne van
Ma csupán bő ötödét termeli meg Magyarország annak a szójamennyiségnek, amelyre a hazai takarmány- és élelmiszeriparnak szüksége van. Ezért is stratégiai cél a honi szója-termőterület jelenlegi szűk 70 ezer hektáros mértékét 100 ezerre, az előállított fehérjenövény-mennyiséget pedig 180-ról 300 ezer tonnásra emelni – mondta az ágazat miniszterhelyettese december elején a Vajdahunyad-vári Mezőgazdasági Múzeumban rendezett szakmai napon. Dr. Nagy István parlamenti államtitkár a 2013-ban életre hívott Nemzeti Fehérje Program céljai közt említette a termesztés- és élelmiszeripari átalakítással a magyar élelmiszer-önrendelkezés és a GMO-mentes növénytermesztés megerősítését.
Idén egyébként Magyarországon (a 2014-es 42 ezer hektárral szemben) 66 ezer ha-on vetették a szóját, amelynek fokozatosan nő a hozamátlaga is: az idei 3 tonnás termésnagyságrenddel ez az ágazatunk a belföldi igények 20-25%-át fedezi. A többit a 90%-ban GMO-alapú import fedi le, ezért is szerepel a célok közt a termőterület 100 ezer hektárra, az előállított mennyiség volumenének pedig 300 ezer tonnára való emelése.
7 tonnát, dupla jövedelmet hozhat
Hogy a hazai szójában a mai átlagokhoz mérten nagyságrendi tartalékok vannak, arról a bólyi – közismerten nagy szakmai múlttal rendelkező gazdaság – ágazatvezetője azt mondta: a GMO-mentesség mellett e hazai fehérjenövény erénye a 7 tonnás(!) genetikai potenciál, amit a megfelelő technológiával a közeljövőben el kell érnie a termesztőknek. Vadász Attila kiemelte: mind a szója növényvédelme, mind jövedelmező betakarítása nagy körültekintést igényel, ugyanakkor megtérülése biztosítható.
Igaz, ehhez az eredményességhez döntően fontos a megfelelő technológia követése. Mándi Lajosné dr., a Lajtamag Kft. K+F-vezetője a szójaoltás fontosságát emelte ki: a hatékonyság és eredményesség érdekében néhány döntő kritériumot (csíraszám, oltóanyag- és vetőmag-tárolás stb.), illetve az agrotechnikai gondosságot szem előtt kell tartani. Így magasabb gümőszám révén nagyobb termés, jobb ezermagtömeg-arány és fehérjetartalom mellett takarítható be a termést. Mindezt megerősítette dr. Tikász Ildikó Edit (AKI): bár ma a gyenge hozam miatt csak támogatással éri meg a 48 ezer forintos hektáronkénti jövedelmet hozó szója, de ez a közeljövőben hektáronként akár 150 ezres – pozitív – különbséget is produkálhat.
(További információk és adatok: magyarszoja.hu)
