Keresett a 28 feletti méret

A szántóföldi növénytermesztés alternatívája a hozzáadott értéket képviselő gyümölcstermesztés. Egy gyümölcskertész munkája a telepítéstől a termés betakarításáig, illetve a vásárló igénye szerinti előkészítésig tart. Szenci Győző, az Érdi Gyümölcs- és Dísznövény-termesztési Kutató – Fejlesztő Kht. igazgatója első lépésnek a talajtani elemzés alapján, az éghajlati viszonyoknak megfelelő és az értékesítés lehetőségének figyelembe vételével a megfelelő gyümölcsfélék- és fajták kiválasztását határozza meg.

Magyarországon a hatvanas években alakult ki a gyümölcsvertikum.

Az évenkénti mintegy 500 ezer tonna gyümölcs 61 százalékát adja az alma, a fennmaradó részen osztozik a meggy, kajszi, cseresznye, körte, szilva, őszibarack és a dió.

A nyolcvanas években kialakultak a termelési rendszerek, amelyek megadták azt a szakmai többletet, amely a termelés színvonalát emelte.

A rendszerváltás után a gyümölcstermelési rendszerek jó része tönkrement.

Szenci Győző szerint a kilencvenes évek elején végrehajtott földprivatizálás nem tett jót a gyümölcstermesztő ágazatnak.

Tetézte a bajt, hogy a magyar feldolgozóipar is szétesett, illetve megszűnt.

„Első csapásként elveszítettük a keleti piacokat, a másodikként privatizálták a kertészeteket.

Húsz év után most éledezik a magyar gyümölcstermesztés, ám számos sebből vérzik.

Az egyik legnagyobb gond, hogy egy tőkeigényes ágazatban a megtérülés hosszú éveket igényel.

A kertészetek egy jelentős része jó adottságokkal működik, megfelelő tőke áll mögöttük, színvonalas technológiát alkalmaznak, ám számos gyümölcsös esetében hiányos adottságokkal dolgoznak.

A kertészetek jelentős csoportjai ismerethiányban szenvednek, alacsony a gépesítettség, rengeteg probléma gyötri őket.

Számukra megoldást nyújtana a tész szervezetek fenntartása, de tisztelet a kivételnek, az értékesítő szövetkezetek eddig kevésbé váltak be.”
Szenci Győző – maradva az ágazat jövőjét alakító trendek vázolásánál – megjegyzi, utoljára 2010-ben írtak ki jelentősebb telepítési támogatási pályázatot a kertészeknek.

Ennek az elbírálása áthúzódott idénre, arról már nincs részletes híre, hogy mi történt a befogadott pályázatokkal.

Idén is meghirdettek egy telepítési pályázatot.

Fennáll a veszélye, hogy egy termelő azt a gyümölcsöt részesíti előnyben, amely telepítése után a legnagyobb támogatási forrást kínálják.

Jobbnak látná, ha az újabb kiírások előtt eldöntenék, hogy milyen irányba fejlődjön a magyar gyümölcságazat, amelyhez igazítottan írnák ki a további pályázatokat.

Félő, hogy az elbírálásban továbbra is háttérbe szorul a szükséges szakmai háttér és ismeret megkövetelése, illetve a megtermő gyümölcsnek bizonytalan a piaca.

Ezen túl például mérlegelni illik a szükséges kézimunka igényt is.

Jelentős előbbre lépést hozna, ha térségekre, fajtákra lebontva valaki országosan megtervezné az egyes gyümölcsök telepítési útmutatóját, tanácsadó javaslatát.

Erre alapozva lehetne tovább lépni a döntésekben, amelynek része a telepítés előtti tájékozódás, a termeszteni kívánt gyümölcsfajta jellemzőinek, a vásárlók elvárásainak és a piacok igényeknek a megismerése.

Keresett gyümölcsök

Hazánkban az almatermésű és héjas gyümölcsösök területének zöme az Észak-Alföldön, a csonthéjasoké a Dél-Alföldön, a bogyósoké Észak-Magyarországon koncentrálódott.

Az érdi kutatóintézet homlokterébe tartozó gyümölcsök közül változatlanul a meggytermesztés emelkedik ki.

A magyar meggy keresett portéka az európai piacokon, állja a kihívást a versenytársakkal.

Nagy lehetőség előtt áll a cseresznye is, ha a gyümölcsök mérete legkevesebb 28 milliméter.

Ehhez intenzív, szigorú technológia kötődik, amelynek egyik feltétele az öntözés és az okszerű tápanyagellátás, növényvédelem.

Hagyományosan jól szerepelnek a kajszibarackkal foglalkozó kertészetek.

Sikeresek a magyar fajták, és a külföldi eredetűekkel egyaránt jól szerepelnek a piacokon.

Az őszibarack nagyon értékes faj, a hazai igények ellátására szakosodott kertészeteknek, gazdaságoknak megvan a létjogosultsága, azonban azzal nem számolhatunk, hogy külpiacokra számottevő mennyiségű magyar őszibarackot szállítsanak.

Bécsben még sikerrel eladható a magyar áru, de a görögök, spanyolok diktálta versenyben már kevésbé álljuk a sarat.

A szilva termesztése ugyanakkor ígéretes.

Egy elhúzódó érésidejű gyümölcskínálattal (az árak hullámzása ellenére) szép bevétel érhető el.

Egyesek a diónak is szép jövőt vázolnak fel.

Szenci Győző óriási előnynek tartja, hogy a magyar fajták érésidejüknek köszönhetően friss dióként előbb jutnak el a cukrászatokba, mint a domináns amerikai fajták.

A dió esetében a fejlesztés iránya a feldolgozás növelése, illetve a cukrászati csomagolás hazai megteremtése lehet.

A telepítés alapja

Mielőtt hozzálát egy kertész a telepítéshez, illik tudnia, hogy ökológiai szempontból az adott terület alkalmas-e a tervezett gyümölcs termesztésére vagy sem.

Magyarországon számos olyan terület ismert, amely gyümölcstermelésre alkalmatlan, illetve nem javasolt egyes fajták ottani telepítése.

Szenci Győző rámutat: tévhit, hogy a hazai gyümölcságazat fejlesztésének egyedüli útja a szuper ültetvények létesítése.

Magyarország szerencsés, mert bővében válogathat a kiváló termőterületek közül.

A lehetőségekhez igazíthatja a telepítéseket, s nem kell mindenáron ragaszkodni az intenzív technológiákhoz.

Az igazgató szerint nem szabad megengedni persze azt sem, hogy valaki extenzív gyümölcsöst létesítsen a jövőben, ám az intenzív gazdálkodásnak számos lépcsőfoka ismert, amely eredményes lehet.

„A telepítést megelőző fontos teendő a mini szelvényes altalajvizsgálat, például a talajvíz, mésztartalom, termőréteg vastagság stb. megismerése.

Eldöntendő kérdés, hogy a gyümölcsöt feldolgozóknak értékesítik majd, esetleg friss piacra stb. szánják.

Ha egy kertész nem látja előre az értékesítés lehetőségeit, ez később gondot okozhat.

A mondás szerint egy fecske, illetve egy kis fecske nem csinál nyarat.

Tipikus hiba számos gyümölcsünk esetében, hogy a termés minősége rendben, ám a mennyisége kevés, legalábbis a kiskereskedelmi vállalkozások logisztikai igényei alapján.

A kertészek közötti integrációs szervezet működtetése segítené és koordinálná a megtermett gyümölcsök folyamatos piaci jelenlétét, hozzájárulna a fajtaválaszték megalapozott kialakításához, hogy egy adott gyümölcsből a teljes érési időszakban mindig legyen kínálat.

Az extenzívtől az intenzívig

A nálunk is fellelhető német vagy olasz top szakirodalomban a legtöbb gyümölcsöst fóliázzák, védőháló alá ültetik, önműködő öntözést alkalmaznak, a válogatott gyümölcsöt csomagolják, tárolják stb.

Erre mondja Szenci Győző, hogy például a jéghálós esetleg fóliás intenzív cseresznyetermesztésnek idehaza sincs akadálya, ám tudomásul kell venni, az ültetvény művelésének a technológiája annyira kötött, hogy a legkisebb hiba is tetemes károkat okozhat.

Minél kevésbé intenzív egy ültetvény, a gondozásban annál több apró hibát lehet elkövetni.

Aki szuper intenzív ültetvényt szeretne, tegye. Ám tanácsos legalább intenzív gyümölcstermesztési tapasztalattal bírnia ahhoz, ha magasabb szintre akar lépni.

Az idei esztendő példája arra intette többek között a szabolcsi kertészeteket, ha egy tavaszi fagy elviszi a termést, sokkal többet kell a fákkal törődni, mint ha akárcsak egy szerény termésmennyiséget adna.

Zöld munkával kell ellensúlyozni a vegetatív túlsúlyt, mert ha nem tennénk, ott még a következő évben sem szüretelnének.

Tudomásul kell venni: minél intenzívebb egy gyümölcs termesztése, annál több élőmunkát igényel a művelése.

„Egy ültetvényben a termőegyensúly megteremtése alapfeltétel” – mondja az intézet első embere.

A kertészetek hajlamosak arra, hogy a pénzük mennyisége alapján határozzák meg a tápanyagellátást, holott az okszerű tápanyagellátás a siker egyik kulcsa a növényvédelmi technológia és a szüret minősége mellett.

Az öntözés mellőzése manapság már isten elleni vétek. Ugyan magunk még kísérletezünk öntözés nélküli termesztéssel, de eljárt felette az idő.

Az öntözési technológia esetében vízgazdálkodáshoz értő szakemberek közreműködése szükséges, hiszen az öntözés nem csak azt jelenti, hogy kinyitjuk a vízcsapot.

Az öntözés szempontjából a homoktalaj akár ideális is lehet, hiszen a vízzel együtt olyan mennyiségben és olyan időzítéssel adagolható a tápanyag, amely a fának éppen szükséges.

Egy öntözéssel foglalkozó szakember hasznos tanáccsal szolgálhat például a korona alatti csepegtetés alkalmazásában, illetve hogyan szellőztessük a tömörödött talajt.
Számos hasznos ötlet elleshető a különböző tanulmányutakon is, s helyes, ha látjuk, más hogyan csinálja.

De ne utánozzuk a látottakat minden kritika nélkül, mert a mi kertészetünkben biztosan más a talajadottság, a növény növekedési erénye stb.

A látottakat mindig adaptálni kell a környezetünkhöz.

Ebben van és lesz szerepe továbbra is a hazai gyümölcskutatásnak, elébe vágva annak, hogy egy termelő saját szakállára kísérletezzen a metszéssel, a tápanyagellátással, a növényvédelemmel stb.

Nonszensz, hogy egyes kertészek hektárszámra telepítenek sikeres külföldi fajtákat, ám évek múltán rendre kiderül, náluk valami miatt nem alakulnak jól a terméseredmények” – mondja Szenci Győző.

Az idei esztendő tanulsága

A kísérleti cseresznyeültetvényben május-júniusban idén gyors volt az érés, a szürettel szinte szaladni kellett a fajták után.

A folyamatosan emelkedő ár a Germesdorfi fajták érésidején megállt, de a 28+ méret feletti kategóriában kilogrammjáért 600-800 forintot is megfizettek a vásárlók.

A meggy átvételi ára idén a fellegekben járt. Az érdi kutatóintézetből kikerült szilva is keresett volt.

A Cacanska lepotica fajta érése idején kissé állt a piac, azonban a később érő Stanly fajtát ismét sokan vásárolták.
Szenci Győző végül tél előtti tanáccsal szolgál. Legfontosabb – mondja – nem szabad túltáplálni az ültetvényt, tápanyagegyensúlyban legyen a fa.

A termés mennyisége alapján kell pótolni a tápanyagot, amelyet folyamatos talaj- és levélvizsgálat alapján döntsenek el.

Praktikus lehet egy tél előtti permetezés. Ha esetleg enyhe lesz az időjárás, a védekezéssel megelőzhető a károkozó gombák elterjedése.

Ne hanyagolják el a fiatal fák fagy elleni védelmét se. Célszerű papírral, például újságpapírral körbetekerni a fa törzsét.

Bálint Tóth János