Terményszárítás – hogyan és miért

Mivel a szemes termények feldolgozása a legritkább esetben történik meg közvetlenül a betakarítás után, biztosítanunk kell azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik a huzamosabb, akár több hónapig történő tárolást. A termény élő organizmus, ezért éppúgy nedvességre van szüksége az élethez, mint bármilyen más élő organizmusnak. A nedvesség elvonásával könnyedén elérhetjük, hogy az élettani folyamatok jelentősen lelassuljanak vagy teljesen leálljanak. A terményszárítás folyamán a szemekben található enzimek, valamint a szemek felületén megtapadt mikrobák élettani működését akadályozzuk meg a nedvesség 15% alá történő csökkentésével. Amennyiben a nedvesség 15% feletti marad, az enzimek tovább folytatják tevékenységüket, és a vegetáció során beépült tápanyagokat lebontják, csökkentve a termény minőségét.

Az alábbi táblázat megmutatja, mekkora az ideális nedvességtartalom betakarításkor és a termény hosszú távú tárolása esetén:

Termény

Nedvesség % betakarításkor

Nedvesség % tároláskor

Búza

20

13

Kukorica

20

13

Napraforgó

15

8

Zab/Árpa

20

13

A szárítási folyamatok során a termény súlya jelentősen csökken az elvont víz súlyával, ezért nem mindegy gazdasági szempontból, pontosan mennyire van leszárítva az adott termény, hiszen a felvásárló minden esetben a beszállított, bruttó súly alapján számlázza ki felénk a szárítás költségét, illetve mindig levonásra kerül a termény mennyiségéből az elvont víz súlya. Bár a termény, amennyiben a levegő relatív páratartalma megengedi, 15%-os nedvességtartalom mellett is kitűnően tárolható huzamosabb ideig, elszámolásunkon szerepelni fog a 13% nedvességtartalomra történő leszárítás vesztesége.

Mára azonban a mezőgazdaság feldolgozó részének ezen ága is hatalmas változáson ment keresztül. Ma már létezik többféle szárító berendezés, legelterjedtebb volt eddig a régi TSZ-telepeken található tornyos szárító. Az utóbbi néhány évben Magyarországon is előtérbe került a sokkal kisebb ráfordítással megvásárolható és üzemeltethető úgynevezett mobil termény szárító.

Azt, hogy milyen szárító berendezést szeretnénk üzemeltetni, alapos átgondolást igényel. Fel kell tennünk magunknak az alábbi kérdéseket:

– Mekkora mennyiséget szeretnénk egy nap, azaz 24 óra alatt leszárítani?

– Rendelkezünk-e a szárító üzemeltetéséhez szükséges egyéb feltételekkel, úgymint vezetékes vagy tartályos gáz, illetve gázolaj, valamint tudjuk-e biztosítani a szárító meghajtásához szükséges elektromos áramot, vagy sem?

A mai technológiák már lehetővé teszik a szabad választást, a gyártók szinte bármilyen terményszárítót képesek a rendelkezésünkre bocsátani.

A mobil terményszárító berendezésekhez nem szükséges külön elő- és utótisztítás, ezeket a munkaműveleteket maga a berendezés egy szárítási ciklus alatt elvégzi. Értelemszerűen ezek a berendezések szakaszos üzeműek, így a szárítás befejeztével a felmelegedett terményt visszahűti, majd ezt követően kerül kitárolásra. Általánosságban elmondható, hogy egy 24 óra alatt a terményszárítók 5 ciklust képesek leszárítani 22%-os nedvességtartalomról 13%-ra kukorica esetében. A szárítók hatékonysága tovább fokozható hűtősiló alkalmazásával, a teljesítmény így mintegy 20%-al növekedik.

terményszárítás