fbpx

Két gépet váltott ki a Horsch Maestro 8.75CC

Írta: Szerkesztőség - 2015 március 25.
Baja mellett, Vaskúton jártunk Hellenbárth László családi vállalkozónál, aki 500 hektáron hagyományos növénytermesztést folytat családjával, búzát, kukoricát, napraforgót, árpát, repcét termesztenek, de emellett 20 hektáron kertészkednek is, és egy ilyen Horsch Maestro géppel is dolgoznak. Ők jobban haladtak munkáikkal, mert már csak pár napi teendőjük van kint a földeken, de a Maestro már természetesen „téli álmát aludta” egy fedett színben.
Hellenbárth László a Horsch Maestro 8.75 CC szemenkénti vetőgéppel.
Hellenbárth László a Horsch Maestro 8.75 CC szemenkénti vetőgéppel.

Miért pont a Horsch Maestro 8.75 CC-re esett a választás?

Két évvel ezelőttig egy 6 és egy 8 soros mechanikus géppel oldottuk meg a szemenkénti vetéseket, de úgy gondoltuk, hogy inkább egy, de nagy területteljesítményű gépre lenne szükségünk. Mivel itt Baján, tőlünk 10 kilométerre van a forgalmazója, ez volt az egyik fő érvünk, hogy erre esett a választás.

Mennyire váltotta be a hozzá fűzött reményeket?

Teljes mértékben megfelel az előzetes elvárásoknak, mert meg tudja csinálni azonos időszak alatt a két előző gép munkáját, ami azt jelenti, hogy például kukoricában, 4-5 hektáros táblák esetén napi 40, míg nagyobb területek vetésekor sikerült az 55 hektár/nap teljesítményt is elérni. A hektáronkénti tőszám 60.000 és 70.000 között van. Eközben 120 kg/ha műtrágya és 13 kg/ha mikrogranulátum is kiszórásra került. A két szezon alatt 900 hektárt vetettünk. Amellett, hogy nagy sebességgel lehet vele vetni, nagyon pontos, még az előzőeknél is, pedig azok sem voltak rossz gépek, másrészt nagyon könnyű átállni az egyik helyről a másikra, gyorsan össze lehet csukni és szétnyitni. Nemcsak a tőtávolság precíz, de a mélységtartás is olyan, hogy egy nap alatt kelnek ki a növények az egész táblán. Főleg kukoricát, napraforgót vetettünk vele, de kipróbáltuk tavaly tavasszal fűszerpaprikával is, amit repcetárcsával vetettünk el 75 centis sortávra, mivel a kis vetési terület miatt nem akartuk átállítani a kocsikat sűrűbbre, amire azonban volna lehetőség. Fix furatok vannak a vázon, ahova szükség estén át lehet tenni a kocsikat. Többféle tárcsánk van még a kukoricához is, mert nem mindegy milyen nagyságú magot milyen nút méretű tárcsával vetünk, mivel befolyásolja a vetési pontosságot. Különösen igaz ez a napraforgó esetében.

Milyen talaj-előkészítést végeznek vetés előtt?

Már évek óta nem szántunk, ősszel csak talajlazítást végzünk, és tavasszal egy kompaktorral magágyat készítünk, így nincsenek rögök, sima az egész terület. Az azért elmondható, hogy a vetés pontossága függ a talaj előkészítésétől, minél egyenlőtlenebb a talaj felszíne, annál pontatlanabb lesz a vetés a rázkódás miatt. Nagy sebességgel lehet vele vetni, de én még nem tudtam kipróbálni a maximumot, mert a mi traktorunkkal ugyan folyamatosan, de csak 11,5 km/h-s sebességet tudtam elérni. A mi erőgépünk, amibe a 2 cm-es pontosságú GPS van, 160 lóerős és a sorban utána következő gépünk már 300 LE-s. A mi területeink nem teljesen sík fekvésűek, vannak benne emelkedők is, bár az is igaz, hogy nem a traktor lóereje a szűk keresztmetszet, hanem a hidraulikaszivattyú teljesítménye.
A vetőgép adagoló egysége, a speciális, elektromos meghajtású vetőtárcsával
A vetőgép adagoló egysége, a speciális, elektromos meghajtású vetőtárcsával

Kérem, röviden mutassa be a vetőgépet!

A Maestro 8.75 CC pneumatikus, rendkívül pontos, nagy területteljesítményű, 8 soros, szemenkénti vetőgép, amivel a vetéssel egy időben a központi tartályból műtrágya és az oldalán elhelyezkedő egységből mikrogranulátum is kijuttatható. A vontatott gép felcsukható szárnyaira szerelték fel a vetőkocsikat, amelyek adagolóegysége eltér a megszokottól, mivel itt az adagoló tárcsán nem furatok, hanem a fűrésztárcsához hasonlóan, kifelé nyitott nútok vannak. A tárcsákat elektromotorokkal hajtják meg, külön-külön kocsinként. Kukoricát, napraforgót, szóját, repcét lehet vele vetni, de mi fűszerpaprikát is vetettünk. A vetőkocsi 70 literes magtartálya alatt találjuk a már említett speciális adagolóegységet, aminek köszönhetően 15 km/h-s sebességre és 90.000 mag/ha kijuttatására alkalmas a gép. A kijuttatás sebességarányos, menet közben is változtatni lehet a kijuttatni kívánt magmennyiséget, mint például akkor, amikor lazább, homokosabb területhez érek és kukoricát vetek, de napraforgó vetés esetén ennek nincsen jelentősége.
Munkában a vetőgép
Munkában a vetőgép
Mielőtt a mag a földbe jutna, a kocsi elején található (opcionális) csillagkerekek eltávolítják a nyitótárcsák útjából a szármaradványokat. Ez ott különösen előnyös, ahol nem szántanak, mint ahogy mi sem tesszük. Ezt követi a műtrágya-kijuttató tárcsás egység. A csoroszlyatárcsák a száraz műtrágyát oldalra, a vetőmag sorától 6 centis távolságba teszik. A leszórás mélysége beállítható a vetőmaggal egy szintbe, de gyárilag az alatt 3,3 centire van. A következő fokozatban pedig már a műtrágyatárcsák a vetőmag elhelyezésétől 5,5 centis mélységre állíthatók be. A maggal egy barázdába, a magra kerül a talajfertőtlenítő szer, a két oldalt elhelyezkedő mélységtartó kerekek közé. Egyébként a vetésmélységet 3 és 9 centi között, 4 mm-enként lehet állítani kocsinként, és ehhez igazodik a műtrágya kijuttató egység mélysége is. Ezt követheti száraz viszonyok közti vetés esetén egy nyomókerék, ami megakadályozza a mag elsodródását, de ha nagyon nedves a talaj, ki is lehet iktatni néhány pillanat alatt. Ezután már csak a két tömörítő kerék végzi a munkáját, amit négy pozícióba lehet állítani, attól függően, hogy mekkora erővel nyomja a talajt. Hogy a vetőkocsik mekkora erővel nyomják a talajt, hidraulikusan, központilag, külön be lehet állítani a kocsi saját súlyán kívül, ami 175 kg, még plusz 150 kg-mal. Az összecsukható vetőgép szállítási helyzetben nem haladja meg a 3 méteres munkaszélességet, így jól lehet vele közlekedni. Külön érdekessége a gépnek, hogy a levegő szállításához a vetőkocsikat tartó vázat is felhasználják, így a vákuumnak köszönhetően a tört szemek a vázban összegyűlnek, amit szállítási helyzetben ki lehet üríteni. Ez a gép ikerkerekes kialakítású (opció), melynél a két ikerkerék közé esik a sor, így nem kell keréknyomba vetni. Az alapgépet szimpla, viszont ballonosabb gumiabronccsal szerelik. Két ventilátort találunk a gépen, az egyik a műtrágya és a mikrogranulátum szállításához, míg a másik a vetéshez biztosítja a szükséges levegőmennyiséget. Míg a központi műtrágyatartály 2800 literes, addig az oldalán elhelyezett 220, amikből szintén menet közben is lehet állítani a kijuttatandó mennyiségeket. Ezt a vetőgép monitorán a fülkéből lehet beállítani. A tartály elején még 3 nyomásmérő óra is található, melyből kettő a ventillátorok működtetéséhez szükség olaj nyomását, míg egy a vetőkocsikat tartó vázak vízszintbe tartó munkahengerek olajnyomását mutatja.
A ?téli álmát alvó? Horsch Maestro 8.75 CC szemenkénti vetőgép
A „téli álmát alvó” Horsch Maestro 8.75 CC szemenkénti vetőgép

Két szezon tapasztalata után milyen opciók megvásárlását javasolják a jövendőbeli felhasználóknak?

Ugyan mi inkább lazább talajon dolgozunk, de ha valaki kötött talajon fogja használni, akkor mindenképp javasolt megvásárolni a két utolsó tömörítő kerék elé felszerelhető kisméretű tárcsákat. Ugyanis az igen kötött talajokon nedves viszony mellett a nyitott barázdát nehéz úgy visszanyomni, hogy az ne nyíljon szét. Ez igaz minden vetőgépre, csak ebben az esetben a tömörítő kerekek előtt vannak a kis tárcsák, amelyek földet dobnak a nyitott barázdára, és utána lesz a tömörítés, így nem nyílik ki a barázda. A másik, ha valaki nem szánt, akkor szinte kötelező megvennie a kocsi elejére felszerelhető tisztító csillagkerekeket a szármaradványok „eltakarítására”. A miénken ikerkerék van, hasznos opciónak tartom ezt is.

Végezetül röviden hogyan foglalnák össze a gépről mondottakat?

Nagyon elégedettek vagyunk vele, hozta az előzetes elvárásokat, mert két gép munkáját végzi el, nagyon jó minőségben.
Hatala László