Ki mint vet, úgy arat!

Ismét itt a tavasz. A mezőgazdasággal foglalkozó emberek korán kelők. Már megszülettek a tervek, elképzelések, hogy mit, mikor és hogyan fognak jobban, másképpen csinálni. Kezdünk mindent újra.

De vajon termőtalajainkban az élet felkészülten várja a kikeletet?

A földjeink felszínén látható, tapasztalható dolgokra, jelenségekre odafigyelünk. De mi van azzal, ami a felszín alatt zajlik, ami a talajban van? A termőtalaj attól termő, hogy képes az élet folyamatos megújítására. A sivatag is talaj, de mindenki számára egyértelmű, hogy nem termő. Megnyugtató azért, hogy még messze vagyunk a sivatag problémájától, de sajnos a magyar termőtalajok az elmúlt pár évtizedes kizsákmányoló gazdálkodás miatt megindultak a lepusztulás, minőségi romlás útján. A mezőgazdasági munkák alapvető mozzanata a szántás. Az ilyen jellegű talajmozgatással, forgatással a talajban az élőlények élőhelyét változtatjuk meg. A természetben a talajszintek „átrendeződése” ilyen gyakorisággal nem fordul elő. A talaj rétegeiben minden élőlény abban a mélységben található, amely az élettere. A talajforgatásos technológiákkal ez teljesen felborul. Azok a jótékony baktériumok, melyek a gyökérzónában élnek, a felszínre kerülve, a fény, az UV-sugárzás, a hő hatására elpusztulnak, és ez fordítva is igaz: amelyek a talaj felső rétegében vannak, lejjebb oxigén nélkül nem képesek élni. Mivel a szántások zömében ősszel történnek, erre még a negatív hőmérsékleti tartomány is rásegít, az őszi szántások után a talajlakók élettevékenysége lelassul, a vegetáció kezdetéig nagy valószínűséggel nem áll vissza.

1. táblázat A 2017. évi sörárpa- kísérlet terméseredményei

Miért fontosak a mikroorganizmusok a mezőgazdasági intenzív termelésben?

A válasz már a kérdésben szerepel, mert intenzív a művelés. Nincs idő a talajok olyan mértékű pihentetésére, mint ami szükségszerű lenne. Minimális a szerves trágya felhasználás is. Minden gazdálkodó tudja, hogy jó minőségű inputok nélkül nem tud gazdaságosan termelni. Minél jobb a talaj állapota, annál biztosabb a termelés. Ezen pedig minden mezőgazdasági termeléssel foglalkozó ember tud javítani. Hazánkban kiváló minőségű talajoltó baktériumkészítmények állnak rendelkezésre a termőtalajok életének javítására.

Ez nem egy teljesen új technológia, a természet több ezer éve teremtette ezt a rendszert, ott volt és – részben a művelt területek esetében – ma is ott van a földekben. A baktériumok egy része szimbiózisban él a növényekkel, kölcsönösen egymás hasznára vannak. Sok gazdálkodó tapasztalhatta, hogy mindent megtett a termelés érdekében, az időjárás is megfelelő, és mégsem realizálódott a várt hozam. A talajoltásokkal többlet tápanyagokat, hormonokat biztosíthatunk a növények fejlődéséhez. Tehát, ha nem megfelelő a talajélet, annak terméskiesés, minőségromlás lehet az eredménye. Ugyanis a természet idővel, amennyiben a körülmények adottak, kompenzálja a hiányokat, de ez hosszútávú folyamat.

Hazánkban a Magyar Talajbaktérium Gyártók és -forgalmazók Szakmai Szervezetét képviselő cégek független, többéves üzemi vizsgálatokat állíttattak be a NÉBIH közreműködésével. A cél a talajélet fontosságának és a talajbaktériumok nélkülözhetetlen szerepének bemutatása.

A független vizsgálat eredményeként sörárpában 2017-es évben, 0,4-1,1 tonna többlet hozam realizálódott hektáronként (1. táblázat). A 2018-as évben a szója termesztésében várjuk az eredményeket.

A talajoltás egyszerűen a munkafolyamatokba illeszthető. Vetés előtt vagy vetéssel egy menetben könnyen kijuttathatók a baktériumkészítmények.

Talajoltással nem csak terméstöbbletet, minőségi javulást várhatunk, de sokat tehetünk a termőföldjeink egészségéért, azért, hogy minden évben biztos alapról induljon a termesztés.

Régi, de a mai napig aktuális igazság: „Ki mint vet, úgy arat!”

Magyar Talajbaktérium-gyártók

és forgalmazók Szakmai Szervezete