Kihívásokkal a stagnáló piacon

Az idei évet megítélni szinte lehetetlen vállalkozás, bármelyik ágazat szereplőit kérdeznénk, a különbségek sokszor már irreálisak.

A mezőgazdaságot a gazdasági mutatók, árfolyamok ingadozása mellett a rendkívül szélsőséges időjárás is befolyásolta, így év végére már csak egy dolog maradt biztos: a nagy vesztesek és nyertesek közti hatalmas különbség. Ezzel a tapasztalattal, a kiszámíthatatlannak bizonyuló időjárással, a finanszírozási gondokkal küszködő gazdálkodóknak nyújt segítséget a kutató, a szolgáltató, a kereskedő, a szaktanácsadó. A mérvadó egyre gyakrabban a pénz, ahogy ironikusan mondani szokás: az a legkevesebb. A Syngenta évzáró és egyben születésnapi sajtótájékoztatójáról nem azzal az üres frázissal szeretnék beszámolni, hogy annak a termelőnek lesz csak nyeresége, aki minőségi vetőmagból még „minőségibb” növényvédelem segítségével termel. Ez túl egyszerű lenne. A 10 éves cég nem véletlen lett a világ egyik vezető mezőgazdasági vállalata, globális árbevételének mintegy 10 százalékát fordítja kutatás-fejlesztésre, főként biotechnológiai kutatásokra (a cég naponta kétmillió dollárt költ erre a célra). Ezzel az adattal nem az árvízzel, belvízzel, árfolyamveszteséggel stb. küszködő termelőt szeretném meggyőzni az igazamról, sokkal inkább azt az adatot próbáltuk kideríteni a sajtótájékoztatón, hogy van-e felmérés arra nézve, hogy a feketén, kétes eredettel vagy akár tudottan hamis vetőmaggal és növényvédő szerekkel mennyi kárt okozunk magunknak, a termelésnek, a felvásárlónak, a piacnak, és így tovább, míg a kör bezárul. Ezzel szemben a folyamatában bizonyító termék – legyen az vetőmag vagy épp növényvédő szer – még ebben a gazdasági környezetben is meghozza eredményét, a rendezvény bűvös számaival élve: „csak hazánkban 6 millió hektárra elegendő kukorica és 6,5 millió hektárra elegendő napraforgó magot termelt a Syngenta. Világszinten minden 6. paradicsom, minden 5. görögdinnye és minden 3. ciklámen Syngenta magból származik.” A háttérre, a tudásra és tapasztalatra számítva – még a külső tényezőket is némileg bekalkulálva – a piaci részesedés növekedésére, emellett mintegy 10%-os árbevétel-növekedésre számítanak a Syngentánál, amit a jelenlegi magas terményárak alapján (is) prognosztizáltak. Az továbbra is tendencia, hogy erősödik a piac polarizációja, az egyes termelők és régiók közti különbség tovább nő, amit a folyamatos finanszírozási gondok is tovább táplálnak, a földvásárlási moratórium megszűnése is még előttünk áll, a pályázati rendszer átalakítása is várat magára, és a körmünkre égő GMO állásfoglalásunk is döntés és hatás elé állít mindannyiunkat. A Syngenta Növényvédelmi Kft. valamint a vetőmagtermeléssel és -forgalmazással foglalkozó Syngenta Seeds Kft. a múlt évben együttesen mintegy 39 milliárd forintos árbevételt ér el a magyar piacon. Az idei összesített árbevétel a múlt évihez hasonlóan, mintegy 40 milliárd forint körüli lesz a svájci székhelyű Syngenta magyarországi cégeinél. Az összesített magyarországi forgalmának 58 százalékát a növényvédő szerek, 42 százalékát pedig a vetőmagok értékesítése adja. A növényvédő szerek piaca az idén Magyarországon mintegy 10-12 százalékkal esett vissza, a Syngentánál a csökkenés csak 8 százalékot tett ki, amit igen jelentős eredménynek tartott Czigány Tibor, a Syngenta Növényvédelmi Kft. ügyvezetője. Az idei évben a magyarországi növényvédőszer-forgalom összességében mintegy 53-55 milliárd forintot ért el, a magyar piacból a Syngenta ezen a területen több, mint 30 százalékot birtokol. A vetőmagpiac ugyanakkor jó évet zárt, az üzletág árbevétele mintegy 12 százalékkal nőtt idén a magyar piacon – közölte Albrecht László, a Syngenta Seeds Kft. ügyvezető igazgatója. Mitől tűnik kihívásnak? Mindenképpen kihívás, mert egy szűkülő növényvédelmi piacon, és egy erősen stagnáló vetőmagpiacon piaci részesedést elérni nagy eredmény. Ezt fenntartani, sőt növelni már valóban óriási feladat. Ehhez kell a kereskedelmi feladaton túl a szolgáltatás, szaktanácsadás és együttműködés a termelőkkel, partnerekkel, hatóságokkal. Mire fel? – A 10 éves jelenlét alatt a következő új szereket ismerték meg a termelők: Force, Lumax, Callisto, Amistar, Pergado) – Csak kevés példát kiragadva a vetőmagok közül: napraforgóban NK Brio, NK Neoma, a kukoricák közül NK Thermo, NK Lucius? NK Kansas, vagy épp a Top Gun görögdinnye vagy a Lecanu karfiol. – És a fentiekhez társul (kötelező jelleggel) a személyes szaktanácsadás, mint szolgáltatás De nemcsak termelés közben vagy probléma kezelésekor találkozhattunk a Syngenta nevével: – beporzóprogrammal növelhetők a termelési hozamok és a beporzó rovarok populációjánka fenntartása. – SOWAP/Margins talaj- és vízvédelmi programnak is része volt az anyacég, a talajszerkezet megóvása (vagy már helyrehozatala?) és a talajkímélő technológia egyik lelke a mulcsvetés, kizárva az ekézés „lehetőségét”, időt, pénzt (kísérletek alapján kb. 15%-ot), munkát megspórolva. – Az élelmiszerlavina pedig évről- évre visszatérő rendezvénye és segítsége a bajba jutott társainkon összefogva az élelmiszerelőállítási folyamatának szereplőt a termelőtől a feldolgozón át a kereskedőig. Bizonyításra itt volt ez a 10 év, az itt elhangzott állítások és feltételezések bizonyítására pedig jöhet a következő 10 év. – zárult lazább komolysággal a sajtótájékoztató és kezdődött egy kötetlen beszélgetés a stagnálás és a növekedés látszólag ellentmondásáról. A Syngenta ajánlatáról Olvasónk bővebben tájékozódhatnak lapunk hasábjain, valamint a www.syngenta.com oldalon, illetve felvilágosítást adnak az 1/ 488-2260-as számon a Syngenta munkatársaitól.

vetőmagpiac