Kíméljük a pénztárcánkat! Lehetőségek anyagtakarékos permetezésre

A növényvédelmi munkák költsége jelentős mértékben meghatározza a növénytermesztés gazdaságosságát. A védekezések során felmerülő kiadások legnagyobb részét az anyagköltségek teszik ki, ez az arány gyakran meghaladja a 80%-ot is. A termesztés eredményessége szempontjából rendkívül fontos tehát az anyagokkal való takarékoskodás, az észszerű felhasználás.

A permetezéseknél elsősorban vízre és a különféle vegyszerekre van szükség. Az utóbbi időben a víznyerés és szállítás költségei is egyre jelentősebbek, ezért a vegyszerekkel való takarékosság mellett ezzel is érdemes foglalkozni. A legnagyobb lehetőség a fajlagos permetlé felhasználás, a liter/hektár értékcsökkentésében van. Bár van változás ezen a területen, még manapság is gyakran indokolatlanul nagy vízmennyiséggel készítik a permetlevet. Szántóföldi gyomirtásnál 100-150 liter/ha, szőlőkezelésnél 300-500 liter/ha,gyümölcsültetvényekben pedig a fák méretétől, korától függően 400-800 liter/ha folyadék általában elegendő a hatékony permetezéshez. Az eredményes védekezéshez természetesen megfelelő kivitelű és állapotú permetezőgépre van szükség, amely képes pontosan kiadagolni a permetlevet, megfelelően elporlasztani azt, és a cseppeket a célfelületre egyenletesen eljuttatni. Sokan éppen azért használnak túl sok folyadékot, mert bizonytalanok az alkalmazott technika megbízhatóságát illetően, illetve, mert azt hiszik, hogy a hiányosságokat a nagy folyadék mennyiséggel lehet kompenzálni. Ez azonban rendszerint nem sikerül, és a védekezések eredményének elmaradásához, vagy csökkenéséhez még nagyobb költségek is járulnak. Azt is tudni kell, hogy a nagy mennyiségű permet a növényzeten könnyen megfolyik, majd lecsepeg. Ennek következtében a védekezés nem lesz kielégítő, a túlpermetezett helyeken perzselés léphet fel, és a permetlé jelentős része elvész. A permetcseppek lefolyását olyan adalékanyagok alkalmazásával is lehet mérsékelni, amelyek a folyadék felületi feszültségét csökkentik. Mint az 1. ábrán látható a felületi feszültség jelentős hatással van nemcsak a lerakódott cseppek alakjára,legördülési hajlandóságára, hanem a fedettség nagyságára is.

A csökkentett folyadék felhasználásra alkalmasak többek között a légporlasztású gépek,amelyeken radiálventilátor légárama bontja finom cseppekre a permetlevet. Az alkalmazott ventilátorok általában nem is tesznek lehetővé 200-300 liter/ ha szórásteljesítménynél többet, mivel a kiáramló levegő csak ennyi folyadékot tud megfelelően elporlasztani. A finom cseppképzés lehetővé teszi azonban, hogy a fedettség kellően egyenletes és a hatékony kezeléshez megfelelő nagyságú legyen. A légporlasztású gépeket leggyakrabban kertészeti ültetvényekben alkalmazzák. Ilyen típus látható a 2. ábrán.

A permetezéseknél a legnagyobb költséget a vegyszerek beszerzése jelenti. A megfelelő szerek kiválasztása nem könnyű feladat, hiszen az adott célra számos készítményt kínálnak és ezek ára rendkívül eltérő lehet. Figyelembe kell venni a védendő növények adottságai, jellemzői, a veszélyeztető károkozók mellett számos más tényezőt, nem utolsó sorban anyagi lehetőségeinket. A védekezési terv elkészítése, a vegyszerek kiválasztása általában ezért növényvédelmi szakember feladata. A beszerzésnél nagy figyelmet kell fordítani a mennyiségek helyes meghatározására. A feleslegessé váló növényvédő szerek jelentős kárt okozhatnak. Mindenképpen el kell kerülni a szavatossági idő lejárását, mivel azután a felhasználás veszélyekkel jár, az előírásos megsemmisítés,ártalmatlanítás pedig rendkívül költséges. Értelemszerűen gondoskodni kell a vegyszerek szakszerű tárolásáról, szállításáról is. A helytelen raktározás,például az előírás ellenére nem fagymentesen tárolt anyagok károsodása révén,vagy a nem biztonságosan elhelyezett vegyszerek eltulajdonítása következtében rendkívül nagy károk keletkezhetnek.

Az anyagok gondos kezelésére van szükség a permetlé készítésénél is. A vegyszereket veszteség nélkül, nagy pontossággal kell a keverő berendezésbe, vagy a permetezőgépbe adagolni. A forgalomban lévő több száz készítmény rendkívül sokféle méretű (1-200 liter), és kivitelű göngyölegben kerül forgalomba. Ritka eset, amikor egész göngyölegek felhasználásával oldható meg a permetlé készítése. Ezért feltétlenül szükség van a vegyszerek pontos kimérését biztosítóeszközökre. Az adagok kimérése történhet megfelelő pontosságú mérleggel, vagy folyadékok esetében precíziós átfolyás mérővel. Ez utóbbi számos változata alkalmazható. Korszerű megoldás a digitális kijelzésű átfolyásmérő, amely a vegyszeres kannára csatlakoztatható (3. ábra). Az elzáró szelep kinyitása utána vegyszer a göngyölegből átfolyik a mérőegységen, a kijelzőn folyamatosan ellenőrizhető a mennyiség. A megfelelő adag átáramlása után a szelepet el kell zárni.

Növényvédőszerek átfejtésére és adagolására más eszközök is alkalmazhatók. Kézi működtetésű szivattyúval szívható fel például nagy méretű göngyölegből a vegyszer, és skála beosztás alapján ellenőrizve a mennyiség gravitációs úton a keverő tartályba adagolható. Kisebb göngyölegből tölcséren keresztül közvetlenül lehet az átfejtő tartályba tölteni a folyadékot. Hasonló átfejtő és mérő berendezéseket használhatók a növényvédő szeres konténereknél. Ezek a berendezések a pontos adagolás mellett biztosítják a folyadékok elfolyástól mentes, környezetkímélő kezelését.

Természetesen figyelni kell a göngyölegek teljes kiürítésére is. Az anyagok elszóródásét,elfolyását a permetlé készítésénél, a gépek töltésénél is feltétlenül el kell kerülni. Biztonságos megoldás a permetezőgépre szerelt vegyszer bekeverő,amelynek tölcsér alakú tartályába beöntött vegyszereket a gép szivattyúja általkeringetett folyadék mossa be (4. ábra). Ez a berendezés rendszerint a kisebb göngyölegek (kannák, zsákok) kimosását is lehetővé teszi.

A gépek feltöltésénél a túlfolyást kell megakadályozni, amit olykor a permetlé habzása nehezít meg. Ez habzásgátló adalékanyag alkalmazásával mérsékelhető. A túltöltés elkerülését a szabványos előírások is megkönnyítik. A jelenleg forgalomba kerülő gépeken már megfelelő pontosságú szintjelzőket kell alkalmazni, olyan kivitelben, hogy azok ne csak a kezelő ülésből, hanem a töltőhelyről is jól láthatóak legyenek. Ezért egyes gépeken, nem egy, hanem két szintjelző is található, az egyik elöl, a másik oldalt elhelyezve. A túltöltéselkerülését segíti az is, hogy a névleges térfogaton felül a tartálynak 5%kapacitással kell rendelkezni, vagyis egy 1000 literes permetezőgépen 1050 literes tartálynak kell lennie. Ez lehetővé teszi, hogy kis mértékű túltöltésesetén se folyjon ki permetlé a gépből.

A jelenleg alkalmazott permetezési műszaki eljárások hatásfoka meglehetősen alacsony,általában a kiszórt permet 15-40%-a nem jut el a célfelületre. Ez rendkívülimértékben növeli a védekezések költségeit, hiszen indokolatlanul nagy dózisokkal kell a kezeléseket végrehajtani. A gazdasági és eredményességi hátrányok mellett fontos tényező, hogy a veszendőbe menő permetezőszerek feleslegesen terhelik, esetenként súlyosan károsítják a környezetet. A legnagyobb veszteséget az állománypermetezésnél a talajra kerülő permet okozza,de a környezet szempontjából a legnagyobb veszélyt a cseppek elsodródása jelenti. A szél és a termik hatására a kisméretű cseppek könnyen nemcsak a szomszéd táblákon termesztett növényekben tehetnek kárt, hanem többek között élővizekbe, lakott területekre is eljuthatnak. Az anyagtakarékos védekezésre számos ma már számos lehetőség nyílik. Ezek egy része elsősorban megfelelőgondosságot igényel, mások új technikai megoldások alkalmazását igényli.

A korszerű szántóföldi permetezőgépeken a szabványos előírásoknak megfelelően a szórószerkezeteket úgy alakítják ki, hogy legalább 4,5 m-es szakaszokat különlehessen kapcsolni. Ezáltal lehetővé válik, hogy olyan esetekben, amikor nem kell teljes munkaszélességben permetezni (például a tábla szélén), a felesleges szakaszok lezárhatók legyenek, és így elkerülhető legyen egyes területek kétszeri kezelése.

A permetezéseredményességét döntően befolyásolja az alkalmazott szórófejek illetve fúvókák kialakítása. Hagyományos réses fúvókákkal végzett permetezésnél gyakori, hogy 100-900 mikron nagyságú cseppek is keletkeznek. A nagy cseppek legtöbbször legördülnek, lefolynak a célfelületről, és a permet a talajra kerül. A 100 mikronnál kisebb cseppek könnyen elsodródnak, elpárolognak, veszélyeztetve a környezetet.Ezért fontos a cseppspektrum szűkítése, homogénebb cseppek képzése.

Ezt a célt szolgálják az elsodródást csökkentő fúvókák, amelyeknél a fúvóka testben elhelyezett szűkítő betét megváltoztatja az áramlási viszonyokat és ennek eredményeként a kisméretű cseppek kiküszöbölhetők. A kisméretű cseppek kiküszöbölésének további lehetőségét teremtették meg a ma már közismert injektoros fúvókák. Az áramló permetlé a fúvókatest két oldalán elhelyezett furatokon át levegőt szív be, amely elkeveredik a folyadékkal. Ennek eredményeként nagyméretű cseppek képződnek, amelyek belsejében légbuborékok vannak. A cseppek így az elsodródás veszélye nélkül jutnak el a kívánt felületre, majd ott felütközve a légbuborékok hatására szétpattannak. Így acélfelületet végül megfelelő számú és méretű csepp borítja. A hagyományos, az elsodródást csökkentő és az injektoros fúvókák cseppeloszlását mutatja be a 5.ábra. Látható, hogy az elsodródásra hajlamos 100 mikronnál kisebb átmérőjűcseppek aránya a hagyományos fúvókánál (Lechler 120-04) közel 30%, az elsodródást mérséklő fúvókánál (Lechler AD120-04) 14%, addig az injektoros fúvókáknál (Lechler AI 120-04) 5% alatt van. Az injektoros fúvókák alkalmazását megkönnyíti, hogy a szórófejekbe csereszabatosan beépíthetők. Használatuk, viszonylag kis költséggel jelentős korszerűsítést jelenthet, lehetővé válik többek között a talajviszonyok és a szeles időszakok miatt szűkre szabott tavaszi permetezési időszak jobb kihasználása is.

Vannak olyan injektoros fúvókák is, amelyekbe kompresszor által szállított levegő nyomható.Ezek cseppképzése a folyadék és a levegő nyomásának szabályozásával nagymértékben változtatható. Ennek alapján fejlesztettek ki olyan permetezőgépeket, amelyek a szélviszonyoknak megfelelően képesek a cseppméret megváltoztatására, és ezáltal az elsodródás mérséklésére. Az aktív injektoros permetezés felhasználásával fejlesztették ki a szélarányos cseppképzési rendszert. A permetezőgépen (6. ábra) kanalas szélsebességmérőt helyeztek el. Innen az információ számítógépbe kerül, amely a mért adatok alapján meghatározza az elsodródás elkerülésére alkalmas cseppméretet, és ennek megfelelően ad parancsot a permetlé és a levegő nyomásának beállítására. A levegőt kompresszor szállítja a szórófejekhez.

Az elsodródásmegakadályozására más megoldás is kínálkozik. Ilyen a cseppek légárammal történő irányítása, a közismert légszállításos szántóföldi permetezés. A szórófejek felett elhelyezett tömlőből, vagy légszekrényből axiál ventillátor által keltett légáram lép ki megfelelően kialakított réseken, vagy lyukakon át,és a cseppeket a célfelületre továbbítja. Az eljárás nagyban mérsékli az elsodródást, ugyanakkor a munkaminőséget is javítja, hiszen állomány kezelésesetén növeli a penetrációt, és a fellépő turbulens hatások következtében több permetet juttat a levelek fonákoldalára. Ilyen esetben olyan beállításra kell törekedni, amely lehetővé teszi a növényzet egyenletes fedettségét, de mérsékelt szinten tartja permet lerakódását a talajon. Erre lehetőséget ad az,hogy a gépeken rendszerint szabályozni lehet a levegő mennyiségét és sebességét, valamint a kilépés irányát is. A légzsákos permetezőgépekkel általában 6-7 m/s szélsebességig lehet minimális elsodródás mellett jó minőségben védekezni. Egyes korszerű gépeken már a szórófejek előtt, illetve mögött is légáramot alakítanak ki, és így a kedvező hatásokat növelni lehet.

Szántóföldi gyomirtásnál alapvető feladat a pontos sávcsatlakozás biztosítása. Csak így kerülhetők el a kezeletlen és a kétszer kezelt területekből adódó károk.Jelenleg általában habjelző berendezések segítségével, vagy művelő nyomos technológia alkalmazásával igyekszünk biztosítani a megfelelő csatlakoztatást.Erre a célra azonban már a GPS rendszerre alapozott eszközök is rendelkezésre állnak. Ezek révén a traktor vezetője a műholdakról kapott jelek segítségével kielégítő pontossággal tarthatja a megfelelő irányt. A 7. ábrán látható ilyen berendezés kijelzője. A jelző fények mutatják a gépkezelőnek az iránytartás pontosságát. Zöld fénynél az irány helyes, a sárga kismértékű, a piros pedig veszélyes eltérést jelez. Ha a gép olyan területre ér, amelyet már megpermetezett, akkor a berendezés riasztást ad. Nagyobb költséggel már automatikus kormányzás is alkalmazható.

Szántóföldi védekezéseknél legjelentősebb megtakarítás a precíziós permetezéssel érhető el.A jelenleg alkalmazott technológiáknál a teljes felület kezelésben részesül akkor is, ha csak a tábla egyes részein jelentkezik fertőzés. Ha csak azokon a területeken permetezünk, ahol arra ténylegesen szükség van, akkor lényegesen kevesebb vegyszerrel érhető el a szükséges eredmény. A helyspecifikus kezelésnek több lehetséges megoldása van. Biztató kísérletek folynak például olyan gépekkel, amelyeken a gyomok felismerésére, sőt megkülönböztetésére alkalmas érzékelőket helyeznek el. Az így meghatározott területeken közvetlenül elvégezhető a fertőzött területek permetezése. A kezelendő területek felderítése, és rögzítése történhet GPS helymeghatározás segítségével. Ez történhet a tábla bejárásával, és a gyomos területek behatárolásával. Az így készített térkép betáplálható a szórást vezérlő számítógépbe. Lehetőség van az igénynek megfelelően a szórás ki- vagy bekapcsolására a teljes felületen, vagy az egyes keretszakaszokon. Vannak olyan gépek, amelyeken az egyes szórófejek is külön-külön működtethetők.

A fertőzött területek meghatározására alkalmas lehet a hiperspektrális érzékelés is. Ilyen kamerával végzett földi vagy légi felvételezéssel olyan hatalmas mennyiségű, és részletességű információhoz juthatunk, hogy a fertőzések jellege, és elhelyezkedése is meghatározható.

Ha adatok állnak rendelkezésre különböző gyomfélék területi kiterjedésére, akkor lehetőség van több folyékony specifikus gyomirtószer váltakozó, vagy együtteskijuttatására is. Ezt a közvetlen vegyszer adagolású permetezőgép teszi lehetővé. Ezen a tartályban tiszta víz van, a vegyszereket az eredeti göngyölegből, vagy külön tartályokból lehet felhasználni. A szivattyú általszállított vízbe a vegyszer tartályokból a központi egység vezérlésére preciziós adagolók táplálják a vegyszereket a keverő berendezésbe, amely közvetlenül a szórószerkezet előtt van elhelyezve. A kész permetlevet -mint a hagyományos gépeknél- a szórófejek juttatják ki. Ha rendelkezésre áll fertőzési térkép, akkor annak alapján a közvetlen vegyszer adagolású permetezőgéppel helyspecifikusan lehet gyomfoltokat kezelni menet közben, az igényeknek megfelelően változó dózisú és összetételű permetlével. A közvetlen vegyszer adagoló rendszer további megtakarításokat is lehetővé tehet, mivel kiküszöböli,hogy a munka végeztével, vagy időjárási okok, illetve meghibásodás miatti kényszerű leállásoknál a gépbe permetlé maradjon, amit rendeltetésszerűen már nem lehet felhasználni.

Kertészeti ültetvényekben rendszerint a gépek gondos beállításával is jelentős megtakarítás érhető el. Legfontosabb teendő a szórás irányának és intenzitásának meghatározása. Az ültetvény lombozatának elhelyezkedését figyelembe véve kell a szórófejek méretét megválasztani, de a legfontosabb teendő a feleslegesen működő szórófejek lezárása. A sorközbe beállva, és a gépet működtetve, a lombozat alsó és felső szélét kell bizonyos rátartással megcélozni. A hagyományos kivitelű axiál ventilátoros permetezőgépek alkalmazása esetén szőlőültetvénybe általában a szóróíveken legfelül elhelyezkedő 1-2szórófej működtetése felesleges, de estenként a legalsó szórófejek is lezárhatóak. Gyümölcsültetvényben is gyakran szükségtelen a legfelső szórófejek használata, de a leggyakoribb és legnagyobb hiba az, hogy a permetlé jelentős része közvetlenül a talajra irányul. Itt is az alsó szórófejek lezárása lehet a megoldás. A beállításokat természetesen mindig a ventilátor működtetésével kell elvégezni. Fokozottan igaz ez a hatótávolság beállítására. A gépeket úgy kell működtetni, hogy a kétoldalt kezelt növénysorokat a permet teljes szélességükben elérje. A kétoldali kezelésnél ugyanis figyelembe kell venni,hogy a ventilátorok légszállítása nem szimmetrikus, különösen a régebbi, vagy igénytelenebb típusok esetén. A hatótávolság akkor megfelelő, ha a következősorban megfigyelve azt észleljük, hogy a permet a kezelt növények lombozatának szélén még észlelhető, azonban a sorközbe már nem áramlik ki. Így jelentős veszteségek kerülhetőek el. A hatótávolság beállításánál természetesen figyelembe kell venni, hogy ez a tényező nemcsak a szórófejek és a ventilátorteljesítményétől, hanem nagymértékben a munkasebességtől is függ. Ezért a beállítást mindig munka közben kell ellenőrizni, és a szükséges korrekció is legegyszerűbben a munkasebesség változtatásával érhető el. Természetesen arra is gondot kell fordítani, hogy az üzemeltetés során ezt a sebességet folyamatosan betartsuk. További figyelmet igényel az is, ha egy géppel több különböző adottságú ültetvényt is kezelünk. Ilyen esetben természetesen minden ültetvényhez külön-külön be kell a gépet állítani. A beállítási jellemzőket meg kell jegyezni, de biztosabb feljegyezni az ismételt átállítások biztonsága és megkönnyítése érdekében.

A helyes üzemeltetés nyújtotta lehetőségek mellett a kertészeti ültetvényekben is vannak az agyagtakarékosságnak további technikai lehetőségei. Az elsodródásmérséklését és a permetveszteségek jelentős csökkentését teszik lehetővé az alagút permetezőgépek. A leggyakrabban a lombozatot a szórófejekkel ellenkezőoldalon burkoló elemekkel, rendszerint lemezekkel veszik körül. Ezek a lemezek alkalmasak a lombozaton átjutó cseppek felfogására. A lecsapódott permetlé a lemezek alján lévő edényekben gyűlik össze, majd szűrés után visszakerül a géptartályába. Az alagút permetezőgépek rendszerint egy vagy többsoros változatban készülnek. Kifejlett lombozat esetén a visszanyer permetlé aránya általában 20-30% lehet, kisebb lombozatnál megtakarítás 50-70% is lehet. Az alagút permetező gépeket leggyakrabban szőlőültetvényekben alkalmazzák, de vannak gyümölcsültetvényekben használható típusok is. A hidraulikus szórószerkezettel felszerelt típusok mellet léteznek axiál ventilátoros gépek is. Ilyen gép látható a 8. ábrán. Ezeknél a felesleges permetlé összegyűjtése olyan cseppcsapdákban történik, melyek a folyadékot felfogják, de a levegőt átengedik. Az alagút permetezők a permetlé jelentős részének visszanyerése mellett az elsodródás minimalizálását, és a gépkihasználás javítását is lehetővé teszik.

A permetlé megtakarítást szolgálják a növényérzékelő permetezőgépek is. Ezeken szenzorok érzékelik a lombozatot, illetve annak hiányát, és ennek függvényében szelepek pillanatszerűen nyitják, illetve zárják a szórófejeket, így csak ott történik permetszórás, ahol van lombozat. Vizsgálatok szerint a növényérzékelő berendezésekkel végzett permetezés minősége egyenértékű a hagyományos védekezéssel. A permetlé megtakarítás mértéke nagymértékben függ az ültetvénylombozat folyamatosságának mértékétől. Fiatal telepítésű ültetvényekben,amelyekben a növények lombozata nem ér össze, vagy a tavaszi első permetezéseknél a megtakarítás elérheti az 50-75%-ot. Összefüggő lombozatkezelésénél 5-20% közötti megtakarítással lehet számolni. További előny, hogy a permetlé megtakarítás, illetve az üzemidő jobb kihasználása következtében a területteljesítmény 10-20%-os növelése érhető el. A berendezés alkalmazását elősegíti, hogy nemcsak új, hanem használt gépekre is felszerelhető.

Összefoglalásképpen megállapítható, hogy a permetezési technikában az anyagtakarékosságnak számos lehetősége kínálkozik. Ezek egy része nem igényel jelentős ráfordítást, hiszen gyakran megfelelő gondossággal, figyelemmel is lehet megtakarításokat elérni. A korszerű új gépek vagy eljárások alkalmazása további nagy lehetőségeket jelenthet, ezek egy része azonban jelentős beruházást igényel. Mérlegelni kell,hogy ezek a befektetések a vegyszerköltségek megtakarításával mennyi idő alatt térülnek meg.

Dr. Dimitrievits György