Kiskultúrák előnyben, hátrányban

Kétnapos TÉSZ-ÉSZ-továbbképzés a gyümölcstermelők előtt álló feladatokról, lehetőségekről

Új ültetvények telepítése, meglévők korszerűsítése; pályázati és támogatási lehetőségek; a növényvédőszer-felhasználás és -engedélyeztetés szinte folyamatosan változó szabályai – ezek a témakörök szerepeltek a termelési és értékesítési szövetkezetek érdekképviseleti tömörülése, a TÉSZ-ÉSZ márciusi sarlóspusztai továbbképzésén.

Teljes galéria megtekintése a képre kattintva!

A TÉSZ-ÉSZ a termesztéstechnika és -technológia modernizációját, intenzifikádóját és integrációját, a talajvédelmi tervek, a pályázatok, az általános ültetvénygépesítés, a precíziós tápanyag-utánpótlás vagy az öntöző- és támrendszer-építés kérdéseit elemezte.

Egy kerekasztal-beszélgetés keretében kiemelt hangsúlyt kapott a kiskultúrák növényvédelmét szabályzó előírások, keretrendszerek között feszülő ellentétek problematikája. Ledó Ferenc, az ágazat hazai szakmai érdekképviseleti szervezetének (FruitVeB) elnöke szerint a hatóanyagok felülvizsgálata folyamatosan zajlik az egész unióban, ezért probléma, hogy rengeteg hatóanyagot vonnak ki, amelyek pótlása szükséges.

Nem sok jóval kecsegtette Jordán László, a NÉBIH NTAI igazgatója az érintetteket. A kiskultúrás engedélyezések folyamatát lassítja az apparátus személyi állományának szűk volta; az e területre speciálisan kifejlesztett hatóanyagok és szerek száma, továbbá az engedélyezés, bevizsgálás hosszadalmas ideje. A TÉSZ-ÉSZ továbbképzés kerekasztal-beszélgetésének résztvevői – növényvédőszer-gyártók, termesztők, kutatók, a NAK képviselője, a Nébih szakértői – szerint súlyos ellentmondások fakadnak Magyarország földrajzi-igazgatási besorolásában. A szermaradék vizsgálatok elvárt mennyiségét és elhelyezését a Lundehn dokumentum alapján jelölik ki a hatóságok az unióban. Eszerint Európa két szermaradékzónára oszlik. Miközben hazánk az északihoz tartozik, és az idevonatkozó előírásokat köteles követni, addig bizonyos technológiák, termények, hatóanyagok terén a déli államok eljárásait követi-követné. Ugyanakkor közös érdek volna ezeknek az anomáliáknak a gyors és okszerű megoldása, mert az egyik legfontosabb törekvés a növényvédőszer-felhasználás szürke- és feketetechnológiájának kifehérítése volna. Ám ennek is van további akadálya: a gazdák szemében sokszor megalapozatlan és átgondolatlan, szeszélyes hatóanyag- és/vagy készítménykorlátozás, -tiltás. Viszont ez nem csak a magyar hatóságtól függ, tagállamok együttes értékelése dönti el egy hatóanyag sorsát. Jordán László továbbá ismertette a glifozát-hatóanyag felülvizsgálatának jelenlegi állását, hogy a várva várt döntés megszületett az Európai Vegyianyag Ügynökségtől, miszerint a glifozát nem rákkeltő, tehát a hatóanyag felülvizsgálatát folytatni lehet.

Teljes galéria megtekintése a képre kattintva!

A gyártók (a Bayer és a Syngenta) képviselői szerint a gyártók nemcsak készek, hanem folyamatosan aktívak is a kiskultúrás hatóanyagok kifejlesztésében, engedélyeztetésében és forgalmazásában. Mint elhangzott: általában gyorsabb és gördülékenyebb a már engedélyezett hatóanyagok és készítmények engedélyének kiterjesztése a kiskultúrás szegmensekben, mint külön e területre lefolytatni a kutatási, vizsgálati és engedélyeztetési folyamatot egy teljesen új, Magyarországon nem használt hatóanyaggal. Az elmúlt években egyébként a NÉBIH felé benyújtott termelők kérésének megfelelően bővült azon szerek listája, amelyeket az adott kultúrákban lehet használni akár szükséghelyzeti engedéllyel, akár okirat-kiterjesztés révén.

A TÉSZ-ÉSZ márciusi továbbképzésén bőséggel esett szó még a fenntartható foszfát-utánpótlás és általában az EU-s jogharmonizáció és a szerhasználat kérdéseiről, a permetezőgép-felülvizsgálatok aktuális állásáról, illetve a pre- és post harvest kertészeti technikák – például a beporzórobotok vagy fagyvédelem elleni szélgépek – legújabb trendjeiről.

Kohout Zoltán

Maradt még kérdése?

Itt érdeklődjön! www.kerteszportal.hu