Kisüzemi növényvédő gépek választéka

A házunk táját megszépítő rózsákat, a kertben lévő gyümölcsfákat, szőlőtőkéket,zöldségeket ugyanúgy veszélyeztetik a kártevők, kórokozók és gombabetegségek mint a nagyobb üzemekben termesztett növényeket.

Amíg régebben, úgy 50-60 éve, elképzelhetetlen volt, hogy például a szilvafákat valaki permetezze, ma már szinte minden kiskerti növény igényli a kezelést, és csak megfelelő védekezés esetén díszlik,terem úgy, ahogy szeretnénk. A kiskertek védelme éppen a különböző növények eltérő igénye, és a sokféle károkozó miatt okoz gyakran gondot. A megfelelő vegyszerek kiválasztása bizonyos ismereteket igényel,beszerzésük gyakran jelentős kiadással jár. A védekezések eredményessége a vegyszerek hatékonysága, a kezelések időpontjának helyes megválasztása mellett az alkalmazott növényvédő géptől is függ. A vegyszerek kiszórására jelenleg rendkívül nagy választékban kaphatók különböző rendeltetésű, és kivitelű gépek.A következőkben ezt a kínálatot szeretnénk bemutatni a gépekkel szemben támasztott alapvető követelményekkel, és a választás legfontosabb szempontjaival együtt.

A számításba vehető gépek felépítése, kialakítása, rendeltetése az 1.ábra alapján tekinthető át. A gépek lehetnek kézi, vagy motoros meghajtásúak. A kézi működtetésű gépek kivitele általában egyszerűbb, könnyebb, ennek megfelelően az ilyen rendszerint típusok lényegesen olcsóbbak is. Hátrányuk viszont, hogy a működtetés – különösen tartósabb üzemeltetés esetén – fárasztó, de talán még fontosabb az, hogy a kezelés minősége nem egyenletes. Kézi működtetésnél a permetezőgép nyomása nem állandó, ezért a cseppképzés és a hatótávolság is folyamatosan változik. A működtetés a figyelmet is elvonhatja a szórásmegfelelő irányításától. A helyzetet rontja, hogy a gépek nagy részén nincs a nyomás ellenőrzésére szolgáló manométer, a munka minősége tehát nehezen ellenőrizhető.

A motoros gépeknél a szórásteljesítmény, és a cseppképzés beállítható állandóértékre, a figyelem a megfelelő kezelésre irányítható, így tehát általában lényegesen jobb minőségű védekezés érhető el. A hajtó motor lehet kétütemű vagy négyütemű benzinmotor illetve villanymotor. A motorok általában jelentősen megnövelik a gép tömegét, ami elsősorban háti gépek estében hátrányos. A robbanómotorok ugyanakkor rázkódásukkal kedvezőtlen hatást fejtenek ki az emberi szervezetre,ezért tartós, például egész napos működtetésük nem javasolható. A villanymotoros gépek kábel segítségével működtethetők hálózatról, vagy 6-12V-os akkumulátorral vannak felszerelve. A motoros gépek ára természetesen lényegesen nagyobb, mint a kézi működtetésű típusoké.

Az 5-8 literes tartállyal készülő gépek többsége hevederrel vállon hordható, a nagyobb tartályú (8-20 liter) és tömegű gépek általában két hevederrel rögzítve háton vihetők. Vannak áttelepíthető permetezőgépek is. Ezeknél általában nagyobb nyomású (10-30 bar) membrán, vagy dugattyús szivattyú szállítja a permetlevet a gép külön tartályból (akár vödörből). Az áttelepítést megkönnyítik targoncás gépek, amelyek 50-200 literes tartállyal készülnek, tehát nagyobb kertek kezelésére is jól alkalmazhatók. A permetezés 10-30 m hosszú tömlő közbeiktatásával, szórópisztolyokkal végezhető. A kerti kistraktorokkal üzemeltethető permetezőgépek leggyakrabban vontatott kivitelűek, 100-300 dm³ térfogatú tartállyal, 10-15 bar nyomású membrán, vagy dugattyús szivattyúval készülnek. Szóró szerkezetük esetenként szórópisztoly hosszú tömlővel), vagy pedig hidraulikus szórófejekkel szerelt szórókeret, amelynek tagjai rendszerint különböző irányokba állíthatók. A keretet vízszintes helyzetbe fordított szántóföldi permetezés végezhető, függőlegesen állítva ültetvények kezelhetők.

A kisüzemi gépek túlnyomó többsége permetezésre alkalmas. Az egyszerűbb kivitelű kézi gépeken gyakran alkalmaznak légszivattyús megoldást. (2. ábra). Az ilyen gépek henger alakú tartályába csak meghatározott mennyiségű permetlé tölthető. Ezután a tartályt légmentesen el kell zárni. Ily módon a permetlé fölött légpárna alakul ki. A gépre szerelt légszivattyúval addig kell a tartályba levegőt nyomni, amíg a nyomás el nem éri az előírt maximális üzemi értéket. A megengedettnél nagyobb nyomás esetén a biztonsági szelep kinyílik. A tartályban létesített nyomás hatására a permetlé a szórócsőbe, majd a pillanatszelep nyitásakor a szórófejen át a szabadba áramlik, és cseppekre bomlik. Amint már szó volt róla, a működtetés során a nyomás folyamatosan csökken, majd ismét pumpálni kell, ezért a használat során a nyomás folyamatosan változik.

A háti gépeken leggyakrabban dugattyús, vagy membrános szivattyúkat alkalmaznak A háti permetezőgépeknél a permetezéshez szükséges nyomást leggyakrabban a tartályon kívül elhelyezett dugattyús szivattyú hozza létre, amely kézi kar segítségével működtethető. Ilyen gépműködési elve a 3. ábrán látható. A szivattyú a permetlevet a tartályban elhelyezett zárt légüstbe továbbítja. Ez egyenlíti ki a permetlé szállítás szakaszosságát. A permetlé áramlását a dugattyú mozgásának megfelelően szívó-,illetve nyomószelepek szabályozzák. A szivattyú által előállított 4-6 bar nyomáshatására a permetlé az elzárócsapon és a szórófejen át kiáramlik, és cseppekre bomlik.

A membránszivattyús háti permetezőgépekben(4. ábra) a permetezéshez szükséges nyomást a tartály alján elhelyezett membránszivattyú hozza létre. A szivattyút – kézi kar segítségével – a permetezést végző személy működteti. A szivattyúhoz itt is légüst csatlakozik a folyadékszállítás szakaszosságának kiegyenlítésére. A géppel általában 3,0 bar körüli nyomás hozható létre. A szivattyú által szállított permetlé a szórórúdon elhelyezett csap működtetésekor a szórófejen keresztül áramlik ki. A dugattyús vagy membrános szivattyúval felszerelt gépeken megfelelő minőségű permetezés a szórórúd egyenletes mozgatásával valósítható meg.

A motoros háti gépek lehetnek dugattyús vagy membrán szivattyúval működő hidraulikus rendszerűek. Ezekkel nagyobb nyomás (15-30 bar) érhető el és ennek eredményeként nagyobb hatótávolság és jobb cseppképzés valósítható meg. A benzinmotoros háti gépek gyakran ventilátoros kivitelben kaphatók, ezeket általában 1,5-3,0 kW teljesítményű benzin motor hajtja. Szivattyújuk általában nincs, a permetlé szállítását és porlasztását a ventilátor légárama végzi. A kisméretű cseppeket a levegő nagyobb távolságra (6-10 m) is eljuttatja. A motoros háti porlasztógépek üres tömege (súlya) többnyire 8-12 kg, a tartálytérfogata 10-15 dm³, üzemeltetésük nagyobb erőt nem igényel.Hátrányos viszont nagy zajszintjük és erős rezgésük. Karbantartásuk, javításuk nagyobb szakértelmet igényel. A motoros háti permetezőgépek egy része külön részegységgel porozásra, esetenként granulátum szórásra is használható. Mivel ezekre a funkciókra nálunk ritkábban van igény, ezért gyakori, hogy a gépeket a szilárd vegyszerek kiszórására alkalmas adapter nélkül hozzák forgalomba.

A kisebb igény ellenére kaphatók különböző kivitelű, kézi működtetésű porozógépek is. A fújtatós rendszerű porozó gépeken műanyagból vagy gumírozott vászonból kialakított redőny (harmonika) mozgatásával változtatható a térfogat és kelthető a légáram,amely a belehulló port a növényzetre szállítja. Működésük szakaszos. Hasonlóelven működik a lengőlapátos porozó is, amelyben kézi karral működtetett lap által keltett légáram hozza mozgásba és szállítja a port.

Az eddigiekből kitűnt, hogy a kisüzemek részére rendkívül sokféle kialakítású növényvédőgép állrendelkezésre. A kereskedelem által kínált típusok száma több száz. Figyelembe kell venni azonban, hogy az érvényben lévő rendeletek szerint a növényvédő gépek forgalmazása a környezetre gyakorolt hatásuk miatt engedélyhez kötött. Csak az 5 literes vagy kisebb tartállyal szerelt hordozható permetezők hozhatók forgalomba engedély nélkül, a nagyobb tartállyal szerelt gépeknek meg kell felelniük számos működési, biztonsági, környezetvédelmi követelménynek. Előírás többek között, hogy a szivattyú teljesítménye legyen elegendő a gépfolyadék igényének kielégítésére, folyamatos üzemű gépnél használat közben a nyomás egyenletes működtetés esetén legfeljebb 5%-ot változhat, a szórási kúpszög állandó nyomás mellett nem változhat, a gép feltöltött tartályokkal nem lehet 28 kg-nál nehezebb, a tartály ürülése során azonos nyomás esetén a szórásteljesítmény az átlagtól 10%-nál nagyobb mértékben nem térhet el.Követelmény az is, hogy a beöntő nyílás legalább 100 mm lehet, és legyen ellátva szűrővel. A tartálynak a névleges térfogaton felül 5% kapacitással kell rendelkeznie a túltöltés megakadályozása céljából. A gépnek jól kiüríthetőnek kell lennie, a teljes kiszórás után a gépben maradó permetlé a névleges tartálytérfogat legfeljebb 4%-a lehet. A tartály felületi érdessége kívül és belül a jó tisztíthatóság érdekében csak 0,15 mm-nél kisebb lehet. A szórófejek szórásteljesítménye 10%-nál nagyobb mértékben nem térhet el a névleges értéktől.

A gépeket a követelmények alapján az FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézete minősíti. A gyártó, vagy forgalmazó a forgalmazás megkezdése előtt köteles nyilatkozatot tenni, hogy a géptípus az előírt követelményeknek megfelel, és kérni a forgalmazási engedélyt. A forgalmazó köteles a vizsgálatra bejelentett gépből vagy gépekből 1 darabot az Intézetnek bemutatni, illetve kérésre átadni. Az Intézet a benyújtott dokumentumok vagy szemle alapján elbírálja a gép alkalmasságát a rendeletben meghatározott követelmények alapján. Szükség esetén a gépen vizsgálatokat végez. Az Intézet a külföldi társintézetek által, a rendeletben meghatározott követelmények alapján végzett vizsgálatának eredményét is elfogadja. Ezek alapján kiadja a forgalmazási engedélyt, vagy megtagadja azt.

A forgalmazásra engedélyezett gépekről az Intézet nyilvántartást vezet(Forgalmazásra Engedélyezett Növényvédelmi Gépek Jegyzéke). A jegyzéket és annak változásait honlapján (www.típusminősítés.fvmmi.hu) rendszeresen közzéteszi.

A kiadott forgalmazási engedélyek 5 évig érvényesek. Az engedélyek visszaélés esetén korábban is visszavonhatók. Az Intézet jogosult az engedélyérvényességének időtartamán belül is vizsgálatot folytatni, amennyiben a gépnél a minőség romlás vagy a környezetszennyezés gyanúja merül fel. Amennyiben ez a gyanú beigazolódik a forgalmazási engedélyt vissza kell vonni. A forgalmazási engedély érvényességét a gépeken matrica formájában feltűnő helyen fel kell tüntetni. A vásárlásnál tehát célszerű a gépen vagy csomagolásán az Intézetháromszög alakú matricáját keresni, mert ez tanúsítja, hogy a gép az előírt követelményeknek megfelel.

Fontos tudni azonban azt is, hogy a típusvizsgálat a gépek kivitelét biztonság,i és részben munka minőségi szempontból értékeli. Nem terjed ki például arra, hogy az egyes típusok milyen tartósak, üzembiztosak. Márpedig a forgalmazott gépek kivitelében ilyen szempontból igen nagy különbség van. Kaphatók rendkívül olcsó, akár 2000-5000 forintos kézi működtetésű, vagy 20-25.000 forintos motoros gépek, azonban figyelembe kell venni, hogy ezek tartóssága nem minden esetben megfelelő. Aki tehát rendszeresen, és hosszú időn keresztül szeretne biztonsággal permetezni,annak érdemesebb az igényesebb, de sajnos drágább típusok közül választani,Arra is gondolni kell természetesen, hogy milyen növényeket akarunk kezelni.Szőlőtőkék, bokrok (például bogyósok), vagy zöldség permetezéséhez jól használhatók a kézi működtetésű háti gépek, de a magasabb fák kezeléséhez már gyakran nem elegendő hosszabb szórócső alkalmazása sem, ezért ilyen esetben motoros nagyobb nyomású, vagy ventilátoros gépre lehet szükség. Nagyobb kertek növényvédelménél az áttelepíthető, targoncás illetve a kistraktorral üzemeltetett gépek alkalmazhatóak megfelelő teljesítménnyel, eredményesen.

Az adottságainknak leginkább megfelelő gép kiválasztásához tehát több szempont – nem utolsó sorban anyagi lehetőségeink – gondos mérlegelése szükséges. Ha jól döntünk, és a gépet jól használjuk, megfelelően karbantartjuk, akkor eredményes védekezésekre és hosszú élettartamra számíthatunk.

Dr. Dimitrievits György