Klímaváltozás, Vajdaságban is kérdéses a főnövények jövője

A Vajdaságban – akárcsak a Kárpát-medencében – egyre élesebb a klímaváltozással való szembesülés: kiapadnak a felszíni vizek, nem épültek ki a vízmegtartó létesítmények. Emiatt kérdésessé vált hagyományos főnövények szántóföldi termesztése.

Egyre több gazda fontolgatja, hogy felhagy vele

A Szabad Magyar Szó szerint az elmúlt nyarak hőségrekordjai, a szárazság és a rossz hozam miatt egyre több gazda fontolgatja, hogy felhagy a mezőgazdasággal. Bár Vajdaságban több tó és folyó is van, ezek apadásnak indulnak, megcsappantak a talajvizek, nemcsak az öntözés, a lakossági vízellátás is egyre nehezebb nyaranta. Bakos Viktor állattenyésztő, növénytermesztő agrármérnök Bajsán –szerinte három égető probléma vár megoldásra: a víz- és talajgazdálkodást, illetve a megfelelő mentalitás. Az első évszázados múltra tekint vissza, és mintha csak a megmaradt Magyarországról beszélnénk: a lecsapolások, a folyószabályozás és a nagy szántóföldi birtokok kialakulásával csökkent a kipárolgás, felgyorsul a klímaváltozás, és a kopár Kárpát-medence mellett a Vajdaság is egy víz nélküli medencévé vált. A szántóföldi kultúrák az UV-sugárzás, a száraz meleg mellett a szelektől is szenvednek, nő a terméskiesés. – Vannak növények, amiket szinte már nem érdemes termeszteni, sokan emiatt abba is hagyják a gazdálkodást – mondja a szakember.

Kérdőjelek a főnövényeken

Bakos Viktor szerint ideje, hogy a gazdák belássák: hasznosabb lenne mind nagyobb területen erdőt, legelőt, vízszabályozásra alkalmas területet kialakítani. Az agrármérnök szerint a szója még jobban bírja a meleget, de kérdés, meddig lesz elég csapadék. – A napraforgónak is jó talaj mellett csapadékra van szüksége, de nem lehet évről-évre ültetni. A kukorica az utóbbi években már nem rentábilis, a repce, búza és árpa még az, mivel lehet a vetésforgóval úgy sakkozni, hogy a repcét csak néhány évente ültetjük, bár a növényvédőszerek betiltása miatt egyre nehezebb és költségesebb a repcét megvédeni a kártevőktől. A búzát termeszteni jó, szereti a vajdasági talajt, de a felvásárlási ára nagyon alacsony, a klímaváltozás miatt pedig a búza sem tud már annyira jól teremni – mondja a szakember, aki rámutat arra, hogy mind a növénytermesztés, mind az állattartás állami támogatással tartható fenn.

Erdősítés, talajjavítás a megoldás

Az egyik fő jó megoldás a területek visszaerdősítése. Ha csak 20%-kal nőne Európa erdővel borított területe, már az jelentősen hatna a klímára. Ahol több az erdő, ott több a csapadék is, sötétebb és hűvösebb van, kevesebb az UV-sugárzás. Szerbia az Európai Unió felé is tett olyan ígéretet, hogy visszaerdősít területeket. Az egykori vajdasági egybefüggő fás területek mára már teljesen megszűntek. A harmadik fontos cél a talajok szerves anyaggal való gazdagítása, csakhogy a Vajdaságban is terjed az állatmentes, növénytermesztésen alapuló, kemizált és hibrib vetőmagokon alapuló gazdálkodás, csak kivesz a földből, de nem serkenti azt semmivel, és az intenzív művelés miatt eltűnik a talajból a mikrobiális élet. Ezt érinti a Vajdaságban is az a probléma, hogy tömbösödik a mezőgazdaság, a nagy területek gazdái ráutaltak a vegyszerekre, a kisgazdaságok helyzete pedig egyre nehezebb.

(Forrás: Szabad Magyar Szó)