Ez most nem egy szokványos klímaválság-hír…!

Miután a magyar mezőgazdaság különösen kitett a klímaváltozás következményeinek, jó hír, hogy immár új, külön tudományos testület foglalkozik a kutatások átfogó elemzésével.

Emberek száraz lábbal a Duna medrében a 2018-as szörnyű aszály idején. Nemcsak a szárazság a gond: a vízhozam-csökkenés a termesztést és a megtermelt áru exportját is nehezíteni fogja.

Hozamcsökkenés, extrém költségek, tűz és víz…

Már hazai és külső kutatások is bizonyították, hogy a Kárpát-medencét – tágabban Kelet- és Dél-Európát – különösen kedvezőtlenül érintik majd a klímaváltozás közeljövőben eldurvuló hatásai. Míg Észak-Európában a klímaváltozásnak lehetnek pozitív következményei, addig Dél-Európában és nálunk csak súlyos negatív hatások várhatók. Ezt már látjuk-érezzük is: kevesebb, de sokszor özönvízszerű esőzés, gyakoribb hőhullámok, erdőtüzek, aszályok, az öntözést is érintő vízhiány. A terméshozamok és a növényfajták is változni fognak: a rendkívüli hőség és vízhiány miatt előfordulhat, hogy néhány nyári növényt télen fognak termeszteni… Nálunk ráadásul még az európai átlagnál (0,8) is jobban, 1,10 °C-kal emelkedett az átlaghőmérséklet. Ma durván 1,8 millió hektár veszélyeztetett besorolású, aminek majdnem kétharmada szántó. A tudósok 2-4 °C átlaghőmérséklet-növekedéssel, így extrém eseményekkel számolnak a mezőgazdaságban. Hozamcsökkenés, vízhiány, megporzási, termékenyülési és terméskötődési problémák jönnek. Sőt, fotoszintézis-anomáliák is várhatók, természetesen jelentős inputanyag- és művelésiköltség-emelkedés mellett.

Száraz magágyba vetnek a jó bácskai földeken 2020 fagyos és aszályos tavaszán

A stresszt a plusz sem ellensúlyozza

Az Agrárközgazdasági Kutatóintézet egy 2019-es tanulmánya szerint a búzahozamok 2050-ig várhatóan 7-32 százalékkal csökkennek, amit sem a plusz műtrágya-kijuttatás, de még az öntözés sem ellensúlyoz. Kukorica egy fokkal jobban bírja majd a klímastresszt. Főleg, ha a gazdálkodók ügyesen sakkoznak a vetési-aratási ütemekkel, illetve a növény egy határig jobban is reagál a plusz nitrogén-hatóanyagra és az öntözésre – persze, jelentős pluszköltséggel. Már ha lesz elegendő víz a térségben. Ez is kérdés ugyanis, miután kérdéses, hogy például a csapadékmennyiség, a folyók vízhozamának visszaesése esetén jövőben is fennállnak-e a ma hozzáférhető vízforrások.

Illusztrációk: Horizont Média/archív, Kohout Zoltán

Jön a magyar klímakonferencia

Kedden online sajtótájékoztatón jelentették be, hogy megalakult a Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület (HuPCC), mint egyesületi formában működő tudományos tanácsadó fórum. Ez az ENSZ globális kormányközi testületének (IPCC) a hazai szerve. Ez a szervezet bár nem folytat önálló alapkutatásokat, de különböző tudományos tevékenységek, szervezetek és kutatások ösztönzésével, összegzésével, feldolgozásával és ismertetésével támogatja a klímaváltozás/klímaválság következményeinek megelőzését, enyhítését. A legkülönfélébb tudományos műhelyek neves kutatóit tömörítő egyesület egyik első jelentős nyilvános esemény az első országos tudományos klímakonferencia lesz április 12-15-én.