Komposztálj, és spórolj!

A komposztálás a háztartásunkban keletkező hulladék csökkentésére igen hatékony megoldás: a komposzt gazdag tápanyagforrást jelent a kertünkben lévő növények számára, ráadásul költenünk sem kell rá.

A komposzt olyan organikus anyag, amit ha a talajra juttatunk, nagyban segíti növényeink fejlődését. Jobb minőségű és nagyobb mennyiségű termést takaríthatunk be, s virágjaink is szebben pompáznak, olvasható a The Good Housekeeping oldalán, és a Hello Vidék fordításában. Összességében elmondhatjuk, hogy kertünk egészségesebbé válik. Íme néhány egyszerű lépés a komposztálás elkezdéséhez, amivel látványos és pozitív változásokat érhetünk el.

A komposztálás az egyik leghatékonyabb eszköz a kukába dobott hulladék csökkentésére, aminek nagyjából 30 százaléka ételmaradék és/vagy kerti szemét. Amellett, hogy csökkenti a metángáz mennyiségét, a szemetesből áradó szagokat is minimalizálja. Az egyik legnagyobb előnye pedig, hogy növényeink számára gazdag tápanyagforrásra tehetünk szert, és ezért még csak nem is kell pluszpénzt költenünk.

Válasszunk egy kültéri helyet, ahol elfér a komposztáló. Egy zárt tároló jó választás, főleg azoknak, akik nem szívesen nézegetnék vagy szagolgatnák a tartalmát. A komposztálót házilag is elkészíthetjük, de vásárolhatunk például internetről is vagy kertészeti áruházban is. A nagyjából egy méter széles derékmagasságú komposztáló már igazán kényelmesnek mondható. Amennyiben kültéren helyezzük el, gondoskodjunk arról, hogy állatok ne férhessenek hozzá.

Szinte mindent komposztálhatunk, ami a konyhából és a kertből származik: tojáshéj, vágott virág, kávézacc, tea, filter, és még a hajkeféből származó hajszálat, valamint állati szőrt is. Ügyeljünk arra, hogy nagyjából azonos mennyiségben komposztáljunk zöld és barna hulladékot, ami egészséges egyensúlyban tartja a keveréket. A zöld alatt értendők azok a hulladékfélék, amik több nedvességet tartalmaznak, mint a gyümölcsök és zöldségek. A barnák szárazabb anyagok, mint a faforgács, a lehullott falevél és a papír. Azért szükséges az egyensúly fenntartása, mert a barna csoport szénben gazdag, a zöld pedig a nitrogént biztosítja. Utóbbi a kulcs az új talaj sejtszerkezetének felépítéséhez. A komposztnak ezen kívül oxigénre és nedvességre is szüksége van, levegő nélkül rothadni és bűzölögni kezd a keverék. Időnként spriccelni kell egy kis vízzel, ha magától nem elég nedves.

Tejterméket állati eredetű terméket nem tanácsos a komposztra tenni, mert bűzleni kezdenek és odavonzzák a kártevőket. Ugyanez a helyzet a zsíros, olajos dolgokkal. Beteg vagy kártevők által megtámadott növényt se adjuk a keverékhez, mert szennyezheti, sőt, használhatatlanná is teheti a komposztot.

A szeméthalom néhány hét alatt értékes anyaggá alakul. Hetente forgassuk át, hogy újra és újra keveredjen. Ha több hét elteltével láthatóan semmi sem történik, adjunk hozzá még zöld anyagot, és bizonyosodjunk meg arról, hogy megfelelő-e a nedvességtartalma. Ha túl nedves a keverék és kellemetlen szagot áraszt, rakjunk bele több barna hulladékfajtát, és gyakrabban forgassuk át. A nagyobb darabban lévő hulladékot – például ágakat – szedjük szét, hogy kellőképpen levegőzhessen a komposzt. Akkor van kész, ha úgy néz ki és olyan illata van, mint a földnek. A kész komposztot adagoljuk az ágyásokba, vagy szórjuk a tetejére. A komposzt nem helyettesíti a talajt, sokkal inkább egy természetes műtrágyához hasonlítható.

Házon belül is komposztálhatunk, ha nincs kertünk vagy erkélyünk. A konyhában is felállíthatunk egy mini gyűjtőállomást, így legalább az ételmaradékokat nem kell egy másik kukába dobnunk. Szerezzünk be egy szorosan zárható tetejű tárolót: ez lehet műanyag, rozsdamentes acél vagy egy kiszuperált fémvödör is, de mindenképpen legyen teteje. A műanyag tárolók közül van olyan, ami elnyeli a szagokat. A komposztáláshoz célszerű természetesen lebomló zsákot használni. A teli komposztzsákokat tartsuk a fagyasztóban: ez semlegesít minden szagot, megállítja az aktív lebomlást, és időt is nyerhetünk vele, ha esetleg nem tudunk azonnal megválni a komposzttól.