Kórokozó, amely napjainkban is veszélyes

Az idei esős május miatt – kedvezőtlenebb körülmények közt hideghajtatásban – gyakori volt a szklerotíniás (Sclerotinia sclerotiorum) fertőzés, ugyanakkor ez nem okozott teljes tőpusztulást, mert a fertőzés csupán egyes hajtásrészekre terjedt ki. A jelenség elsősorban azokat a termelőket érintette, aki vegyszermentesen – kémiai védekezés nélkül – gazdálkodtak.

A betegséget hazánkban először Glits Márton növényvédelmi szakmérnök észlelte a hajtatott uborkán. Mivel teljes tőpusztulást is előidézhet, ezért a hajtatás legsúlyosabb betegségeként tartják számon a termesztőberendezésekben. A kórokozó mikózishoz vezet, vagyis elzárja a paprikatő szállítóedény-nyalábjait, a fertőzött tövek lankadnak, végül teljesen elpusztulnak. Létezik egyfajta száraz tünete, amikor a kórokozóra jellemző fehér micéliumos gombafonál nem fejlődik ki, ekkor a talajközeli résznél barnuló, sebszerű, száraz rothadás alakul ki, mely kiterjedhet az egész tőre vagy csak bizonyos ágrészekre. Természetesen nagy melegben, mikor a növény erősen párologtat, szembetűnő ez erős lankadás, ezek a növények életképtelenek, és egy idő után el is pusztulhatnak (1. kép). Érdekes módon a kórokozó megjelenhet a hajtáscsúcs felső részében is, ekkor nem pusztul el a növény, csak a barnult rész felett történik a levelek kókadása (2. kép). A hajtáscsúcsra a párásító öntözőrendszer juttatja a kórokozót. Száraz rothadás esetén a paprikatöveket kettétörve nekrotizáló, üreges rész látható (3. kép), ahol majd később a kórokozó kitartóképletei jelennek meg. A 2000-es évek végén egyre gyakoribbá vált a paprikahajtatásban, ahol monokultúrában, talajon termelnek. Általában azokban a hajtatott állományokban fordulhat elő, ahol monokultúrában talajcsere és talajfertőtlenítés nélkül termesztenek paprikát. A talajos termesztésben, ahol évről évre hajtatnak paprikát, ott nagy akadályt okozhat. Ugyanakkor talajnélküli termesztésben is fenyegethet a kórokozó abban az esetben, ha helytelen metszési levelezési és leengedési zöldmunkákat végzünk el. Ha bizonyos oknál fogva a vegetációs fűtés elégtelen, akkor a növény alsó részein lévő részeket megtámadhatja a kórokozó. Hosszú tartalmú termesztésben bevett gyakorlat a paprikaszárak leengedése ugyanúgy, mint a paradicsomhajtatásban. Általánosságban elmondható, hogy a túl nagy növények ápolásának a nehézsége okán a paprikatöveket visszaengedik (kb. méteres részt). Mivel a paprikaszár a paradicsomhoz képest sokkal jobban törik, ezért különös odafigyelést igényel a leengedés művelete. Ha hibázunk, egy pici roppanás, ill. a rossz minőségű zöldmunkálási folyamatok (levelezés) sebfelületet nyithatnak, ily módon a szklerotíniás rothadás veszélye erősen fenyegethet. A ’90-es évek végén a szakiskolai tanulmányaim alatt volt tapasztalatom, hogy a kórokozó még a kőzetgyapotos termesztésben is megjelent. Természetesen ez igen ritka.

1-2. kép. Száraz beszáradt rohadás miatt lankadt paprikatövek teljes, ill. jobbról részleges pusztulása

3. kép. Paprikanövény a sziklevél környéke körüli üreges „száraz” rothadással

A kórokozó biológiája

A paprika szklerotíniás betegsége kialakulásáért felelős kórokozó a Sclerotinia sclerotiorum (Lib.) deBary, amely az Ascomycota törzsbe tartozik. A szakirodalmak szerint a Sclerotinia spp. tartozó legtöbb gombafaj a talajban élő és veszélyes növénypatogén. A gomba micéliumai fehérek és vattaszerűek (4. kép). A micéliumok különösen nedves időben jellennek meg. A kórokozó optimális hőmérsékletigénye 25^oC körüli. Amennyiben a patogén számára a környezeti feltételek kedvezőtlen irányba fordulnak, úgy képes kitartóképleteket (ún. szkleróciumokat) képezni (5. kép). A szkleróciumok változatos alakúak lehetnek, színük többnyire feketés, és a talajszemcsékhez hasonló formájúak. A szkleróciumképzés jelentős, a gomba fennmaradását szolgálja, és ezáltal a talajban felhalmozódhat. Általánosságban elmondható, hogy a szklerócium akár 8-10 évig is életképes! Ennek következtében akár meg is hiúsíthatja a paprikahajtatást. Komoly akadályt jelenthetnek még a fertőzött növénymaradványok is. A védekezés lehetőségei hajtatásbanA szakemberek szerint a gomba ellen integrált módon védekezhetünk a legeredményesebben. Több szakember is rámutat a fertőzött növénymaradványokra, mint a talajból kiinduló fertőzési pontokra. Mivel a védekezés összetett, ezért a hajtatással foglalkozó kertészeknek komplex módon kell védekezniük. A betegség ellen javasolt a gyakori szellőztetés, alapvető a megfelelően metszett állomány, valamint az első villás elágazások alatti kacsrészek eltávolítása. Kerüljük a bezsúfolt állományokat! A korszerű termesztőrendszerekben a vegetációs fűtés lehetőségének alkalmazása a gombás betegségek fellépését nagymértékben mérsékli. Lehetőleg kerüljük a növényfelület nedvességét különösen felhős, hűvösebb, párás időszakban. Ekkor a hajtatásban a csepegtetőöntözéssel csökkenthető a szklerotíniás betegség kialakulásának kockázata. További lehetőség az oltott növények használata. Az oltás lehetősége szerepet játszik a talajból fertőző kórokozók ellen, ily módon kiküszöbölhetővé válik a szklerotíniás kórokozó fertőzése.

A biológiai védekezés lehetősége

Napjainkban az egyre szűkülő kémiai védekezés, valamint a növényvédőszer-maradványok félelmei okán kezd a biológiai védekezés terjedni szerte a világban. A növényvédőszer-használat szigorítása, továbbá a szermaradvány-kockázat miatt egyre több figyelmet kap az integrált – s ezen belül is a – biológiai védekezés lehetősége.

A védekezésre ajánlott baktériumok

Az élővilág egyik legellenállóbb szervezetei közé sorolják a Bacillus-fajokat melyek kedvezőtlen körülmények között endospórát képeznek, azonban megfelelő körülmények között gyorsan képesek szaporodni. A baktérium szinte mindenütt jelen van. Pálcika alakúak, endospórái vékony fallal rendelkeznek, és centrálisan helyezkednek el a baktériumsejtben. Táptalajon tenyésztve a telepei szürkésfehér színűek, többnyire szabálytalan szélűek. Melegigényes baktériumnak mondható, mivel szaporodásának az optimális hőtartománya 28-40^oC közötti. A Bacillus subtilis olyan antibiotikumokat termel, amelyek között a növénypatogén gombákra fungisztatikus és fungicid hatásúak. A B. subtilis „sós”, szikes talajnál alkalmazva jelentősen növelte a paprika hozamát a kontrollhoz képest, és kedvezően befolyásolta a növény sótűrő-képességét. Más kutatók úgy vélik, hogy a kezelések, hatására a paprika 20%-kal nagyobb gyökér- és hajtástömeget adott a kezeltelenhez képest. Németországban kereskedelmi forgalomban kapható a B. subtilis-es törzs, amely kizárólag az adott baktériumot tartalmazza nagy mennyiségben. Az Egyesült Államokban elérhető kereskedelmi forgalomban B. subtilis baktérium levélzöldségféléknél, szklerotíniás betegség ellen használható. A készítmény a B. subtilis QST 713-törzset tartalmazza 26,2%ban, és az engedélyokirat szerint alkalmazható salátaállományban szklerotínia ellen.

4-5. kép. Balra a S. sclerotiorum vattaszerű dús micéliuma hajtatott paprika főszárán, jobbra a kórokozó fekete kitartóképletei

A Streptomyces nemzettségbe tartozó fajok Gram-pozitív baktériumok, melyek spórákat és fonalakat tudnak képezni. A fonalait láncokban képzik. A Streptomyces fajok is képesek rendkívül szerteágazó antibiotikum-termelésre, ezért kimondottan hasznos hatásúak lehetnek a kórokozókkal szemben. Az egyéb antagonista hasznos fajok közül számításba vehetők a Streptomyces spp. tartozó preparátumok, amelyek igen erős antibiotikumtermelésük miatt váltak népszerűvé. Például a S. lydicus baktérium alkalmas lehet a szklerotínia elleni védekezésben. Hazánkban csak egyetlen S. griseoviridis tartalmú készítmény van forgalomban, ezért sajnos kevés a velük végzett kutatás és a rendelkezésre álló tudományos közlés.

A készítményről írásos okmányok szerint a S. griseoviridis szervezet elsősorban Fusarium spp. ellen hatásos, de gátolja a Pythium és a Rhizoctoniafajokat is. Azonban az irodalmak a Sclerotinia elleni hatását nem említik meg. A baktériumtrágyák működésük során növényi hormonokat termelhetnek, továbbá segítik lebontani a talajba bekerülő tarló- és gyökérmaradványokat, ezzel csökkentik a patogének életterét, valamint növény által hozzáférhetővé teszik az esszenciális tápelemeket. Egyetemi kutatómunkáim során in vitro módon vizsgáltam a Streptomyces griseoviridis tartalmazó 40%-os törzstenyészetet, ami rendkívül jól gátolta a kórokozótelep növekedését! Ennek okán úgy vélem, hogy érdemes lenne az antagonistát in vivo körülmények között is megvizsgálni.

Felhasználható gombafajok

A Trichoderma spp. hiperparazita fajok döntő többsége aktív térparazita. Mivel nagyon gyors növekedésre képesek, ezért szinte behálózzák a teret. Lendületes növekedésük táptalajon is jól megfigyelhető. Gyorsan képesek sporulálni, amelyek általában zöld színűek, és apró göbök formájában jelennek meg. A legtöbb ide tartozó antagonista klamidospórát is tud képezni. A Trichoderma-fajok a legelterjedtebb talajgombák közé sorolhatók, azonban nemcsak a természetes talajokban fordulnak elő, hanem különféle szubsztrátumokban is gyakran találkozhatunk velük. A bomló növényi anyagokon is megtalálhatók, sőt egyes növények endorizoszférájából is jelentős számban mutatták ki. Éppen ezért is kerülhettek a patogének elleni biológiai védekezés középpontjába. Vajna László mikológus foglalkozott a Trichoderma gombaszervezetekkel. Ezek a fajok nagy hatékonysággal bírnak a talajban élő kórokozókkal szemben. Számos publikáció szerint a Trichodrema spp. – erős növekedésük okán – mikroparazitizmust okoznak, ily módon teljesen gátolhatják vagy akár fel is számolhatják a fertőző kórokozókat a talajban. Igen fontos megemlíteni, hogy a Trichoderma spp. nem növénykórokozók, és ez nagyban alkalmassá teszi őket a biológiai védekezésre.

A Trichoderma spp. kedvező kórtani hatásaik miatt az egyik legfontosabb biológiai ágensek közé tehetők. Hajtatott paprikánál a Trichoderma spp. a tőhervadások ellen jöhetnek számításba, paradicsomtermesztésben ajánlják a hiperparazita gombafajt szklerotínia ellen. A Trichodermagombák sikeresen alkalmazhatók a Sclerotinia spp. növénypatogén ellen. Ezt több szakember is megerősíti. Az újabb kutatások szerint Trichoderma spp. képesek kiváltani a növény önvédekező képességét azáltal, hogy belenövesztik gombafonalaikat gyökerébe. A jelenséget uborkán már kimutatták. A Trichoderma hiperparazita gombák képesek ezt a szisztemikus rezisztenciát (ISR) indukálni a növényben azzal, hogy a gyökérbe nőve stimulálják bizonyos növényi stresszhormonok (jázmonsav, etilén) jelátviteli útjait.

A Trichoderma genusok elsősorban a hervadásos betegségek Fusarium, Phythium, és Rhizoctonia fajok ellen jók. Több kutatás is kimutatta, hogy a Trichoderma-törzsek növekedésserkentők a paprikánál. Kertészeti növényeknél alkalmazva akezelt növények jobban csíráztak, erősebben növekedtek, virágoztak, és magasabb termésmennyiséget értek el. Külföldön végzett vizsgálat során megállapították, hogy a Trichoderma-gombával való kezelés paprikánál erőteljesebb állományt, magasabb termésátlagot, valamint erős gyökérfejlődést eredményezett. Lengyelországban végzett vizsgálatokat során a gombával hajtatott paprikán a kezelések növelték a termésátlagot, valamint jó hatást gyakorolt a verticiliumos (Verticillium dahliae) kórokozóval szemben.

A Trichoderma-gombák fokozzák a gyökérnövekedést, ezáltal a streszsztényezőkkel szembeni ellenállóságot. Magyarországon végzett kutatások szerint a Trichoderma-gombával kezelt paprikákról 25-35%-kal több termés mutatkozott. Nagy növényvédelmi jelentőséget tulajdonítanak a Coniothyrium fajoknak, melyek döntő része a talajban élő, szaprofiton szervezet. A C. minitans gomba a növény környezetéhez közel, a talajban izolálható. A legismertebb fajuk a C. minitans gomba, amely képes felélni a S. sclerotiorum kitartóképleteit. A hiperparazita szervezetről Magyarországon először 1969-ben Vörös József mikológus adott számot. Jó eredményekről számoltak be zárt termesztőlétesítményekben végzett vizsgálatok során az antagonista használatáról paprikahajtatásban. A gombafaj kielégítő eredményt adott más szakembereknél is.

Hazánkban a C. minitans gombát tartalmazó kereskedelmi forgalomban kapható preparátum. A Sclerotinia spp. ellen több antagonista szervezet hatása már jól ismerté vált. Bizonyos mikorrhiza gombák jó alternatívának tekinthetők a kórokozó ellen. Többéves kísérleteim alapján elmondhatom, hogy egyes mikorrhiza gombafajok jól alkalmazhatók a talajból kiinduló szklerotíniás fertőzés ellen. Kutatások szerint e két gomba szinergens módon hat a Trichoderma szervezetekkel együtt a paprikahajtatásban. A Pythium oligandrum olyan oospórás gombafaj, amely a legtöbb talajlakó patogén szervezetet képes parazitálni. Ez a fajta hiperparazitizmus következtében, valamint a kolonizáció során képes kiszorítani a S. sclerotium kórokozóját is közvetlen a rizoszférából. Ezenfelül képes a gazdatestbe behatoln, és ún. „szerzett” rezisztenciát nyújtani a növény számára. Szárazabb körülmények között kevésbé hatásos. Megítéléseim szerint a Pythium oligandrum faj a Trichoderma gombák által nyújtott hatással nem ér fel a szklerotíniás betegség ellen.

A biológiai hatást befolyásoló tényezők

A Trichoderma spp. esetében egyes szakemberek megemlítik, hogy az alacsony hőmérséklet gátló hatást fejt ki az antagonistákra. A talajba kijuttatott hasznos készítmények használatakor oda kell figyelni a hőmérsékletre, ugyanis túlságosan száraz és meleg talaj rontja a hatékonyságot. Több biopreparátum esetében kiemelik a gyártók, hogy alkalmazáskor a kellően nedves talajállapot és a hőmérséklet fontos tényező továbbá, hogy fungicidekkel együtt kombinálva nem alkalmazhatók!

Növényházi higiéné betartása

A patogén szervezetek működésének kiindulóforrásai lehetnek a növényi maradványok. A kórokozók és kártevők szaporodását elősegítheti e növényi részek megléte. Ennek okán a szklerotínia ellen jelentős szerepe van a fertőzött növénymaradványok eltávolításának. Szót kell ejteni a szigorú technológiai előírások betartásáról. Például a legutolsó párásító öntözés nyáron, délután 3 órakor történjen, ugyanis ekkor késő estére még fel tud száradni a növényzet, ezzel is csökkentve a fertőzési nyomást. Ősz idején biztosítsuk a jó légáteresztést, és a megfelelő zöldmunkálást! Lehetőleg a metszést úgy időzítsük, hogy még idejében, estére be tudjanak a száradni a növényen a metszés során ejtett sebek! Lehetőleg kerüljük a túlzott bujanövekedést! Érdemes hűvösebb, borúsabb időben kevesebbet öntözni és párásítani. Még szeles, hűvösebb időben is érdemes szellőztetni.

Németh Tamás
okl. növényorvos a paprika biológiai növényvédelmével foglalkozó specialista