Korszerű szervestápanyag precíziós kijuttatása

Borítókép

A precíziós gazdálkodás az inputanyagok gazdaságos alkalmazását biztosítja a környezetszennyezés kockázatának minimalizálása és a megfelelő jövedelmezőséget biztosító termésszint elérése mellett. A precíziós gazdálkodási rendszerekben egyre nagyobb szerep jut a talaj aktuális állapotát, különböző paramétereket – nedvességtartalom, vezetőképesség, makro-, mikroelem-tartalom, kationcserélő-kapacitás – számszerűsítő (RS-Remote Sensing) telepített távérzékelő rendszereknek.

A precíziós gazdálkodási rendszerek inputanyagbázisának körét az aktuális piaci árak és az alkalmazott technológia nagymértékben befolyásolják, így a vetőmag, a műtrágya, a növényvédő szerek, a növénykondicionáló készítmények mellett keskeny tortaszeletet jut a szervestápanyag-utánpótlásnak.

A szervesanyag-utánpótlás klasszikus formában istállótrágya-kijuttatással igen költséges agrotechnikai művelet, hiszen az 550-650 kg/m3 térfogattömegű trágyaszerek alkotóelemei igen különböző méretűek, a heterogén szóráskép mellett a hektáronkénti kiszórás költsége elérheti és meghaladhatja a 2025 ezer Ft-ot 15-30 t/ha dózis mellett. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által engedélyezett szervestrágya-készítményeknek legalább 40%-os szárazanyag- és 50%-os szervesanyag-tartalommal kell rendelkezniük, ráadásul szemcseméretük nem haladhatja meg a 25 mm-t a teljes tömegre vetítve.

A 2018-ban létrehozott GRANOFARM projekt célja olyan szervestápanyag-utánpótlás megvalósítása, amely jól adaptálható precíziós gazdálkodási rendszerekben pelletált/granulált hazai gyártású szervestápanyag alkalmazásával vetés előtt, vetéssel egy időben, valamint fejtrágyaként. Továbbra is jelentős hiányosságként tartjuk számon, hogy a végfelhasználó a pelletált szervestrágya-készítmények megvásárlása esetén nem kap objektív képet az adott termék mechanikai tartósságáról, holott a por- és törmeléktartalom-mérés az MSZ EN ISO 17831-1, -2:2016 szilárd biomassza-tüzelőanyagok, s a pelletek és a brikettek mechanikai tartósságának meghatározása alapján pontosan megállapítható.

A GRANOFARM projekt kiemelt célja mechanikai-tartóssági, humuszminőségi, meghatározó fizikai-kémiai paraméterei alapján specifikáció kidolgozása a pelletált/granulált szervestrágya-készítményekre vonatkozóan, a precíziós gazdálkodásban alkalmazott kijuttatási technológiák szempontrendszere alapján.

1. táblázat: a pelletált szervestrágyák kijuttatását befolyásoló paraméterek

2. táblázat: számottevő különbségek a pelletált szerves- trágyák és a konvencionális műtrágyák alkalmazása terén

Vegyük hát sorra, hogy a kijuttatást, szórásképet mely tulajdonságok befolyásolják az egyes pelletált trágyaszereknél az alábbi táblázat segítségével: 1. táblázat.

A pelletált szervestrágyák szántóföldi hasznosításában jelentős különbségek mutatkoznak a komplex- és mono-műtrágyák alkalmazásához képest. A teljesség igény nélkül a 2. táblázatban összesítettük a fontosabb különbségeket.

Szolnoky Tamás és Hiller Péter (2019) vizsgálatai alapján a kierjedt és lekomposztált 85-90%-os szárazanyag-tartalmú, kierjedt és lekomposztált biogáztrágyából síkmatricás pelletáló berendezéssel legalább 93%-os kopásállósági index érhető el 6 mm-es végtermékátmérő esetén. Mudryk et al (2018) vizsgálatai szerint a kierjedt mészkő-mezőgazdasági biogáz trágya keverék pellet kopásállósági indexe elérte a 95%-ot abban az esetében, ha a mészkőőrlemény tömeg %-a nem haladta meg a 45%-ot a keverékben.

A hazánkban forgalmazott pelletált szervestrágya-készítmények repítőtárcsás műtrágyaszóróval való kijuttatása során mért szórásképről nem áll rendelkezésünkre komplett adatbázis. Romano et al (2014) vizsgálatai szerint a sertéstrágya szilárd komposztáltfázisa 18%-ban fűrészporral nyert pelletált keverék kiemelkedő hosszanti és keresztirányú szórásképet mutatott szemben a 14-30% faapríték vagy darált szalma hozzáadásához képest.

Rövid összefoglalom a pelletált/granulált szervestápanyag precíziós kijuttatásának és alkalmazásának átfogó hosszútávú fejlesztési pillérjeit.

  • Fenntarthatóság: megújulóenergia hasznosításból visszamaradó hazai alapanyag bázisra épülő, jó minőségű humuszanyagokban gazdag komposztált, minősített, pelletált szervestrágyák alkalmazása.
  • Gazdaságossági számítások elvégzése valós üzemi körülmények alapján: alaptrágyaként, vetéssel egy időben, fejtrágyaként kijuttatott magas hozzáadott értékű hazai gyártású szervestrágya-készítmények beillesztése a precíziós technológiák inputanyagbázisába.
  • Nemzetközi szintű versenyképesség növelése: a formulázott hazai szervestrágya-készítmények hozzáadott értékének és piacképességének növelésén túl a hazai gépgyártás ösztönzése új adapterek, munkagépek fejlesztése, továbbfejlesztése érdekében.

Szolnoky Tamás

okleveles környezetgazdálkodási agrármérnök

Tartalom közti banner a cikk végére
no