A brazilok is rájöttek: bajban lesz a szójánk, kukoricánk

Az utóbbi bő egy évben számos magyar és európai gazda számolgat a szója és a kukorica jövedelmezőségét, termésbiztonságát, piacosságát illetően. A dilemma egyre gyakrabban a szója javára dől el – így történt ez nemrég, a vetéstervek összeállításakor Brazíliában is.

Egyszerre lesz bőség a két féltekén

A brazil gazdaságok összevetették a kukorica nyereségességét a szójáéval, és az utóbbi nyert, így másodvetésben a kukorica következik. Ennek kínálati csúcsa pedig egybeesik az északi félteke betakarítási időpontjával – vagyis éppen akkor lesz kínálati bőség, amikor itt is aratunk. Brazíliában egyébként rekord nagyságú területen vetették el idén a szóját a termelők, ami részben az ideális időjárásnak is köszönhető. A növény termőterülete várhatóan eléri a 45,4 millió hektárt, ami csaknem 4 százalékos növekedés az előző szezonhoz mérten. Mivel a termelés körülményei minden szempontból jobbak lehetnek a tavalyinál (időjárás, inputárak), az össztermésben 4,5%-os növekedéssel számolnak a szakemberek. Így akár 162 millió tonnás termést is arathatnak a brazilok januárban – prognosztizálja a MezőHír.

Mindenütt döntő a profit

A szója ugyanis nyereségesebben termelhető, mint a kukorica, így egyre inkább elfoglalja a fővetésű kukorica helyét a vetésszerkezetben. (Ez magyarázza, hogy a másodvetésű kukorica aránya is egyre nő, hiszen ennek kiváló előveteménye a szója.) Az előző termésből bő 100 millió tonnás szójakivitelt valósíthat meg a dél-amerikai állam, ami szintén mindenkori rekord. Az előrejelzés a bőséges készletekre és a kedvező árakra, illetve árfolyamra alapoz. A brazil exportőröknél senki nem tud kedvezőbb ajánlatot tenni. A szállítmányok oroszlánrésze Kínába érkezik, de a magyar takarmánygyártók is leginkább a brazil szójatermékekre (darára) alapoznak.

Mint többször is írtunk róla, a magyar mezőgazdaság szántóföldi növénytermesztőit is élénken foglalkoztatja, milyen növényeket termesszenek a következő években-évtizedekben, amelyek bírják az időjárás és a piacok változékonyságát. A hazai, alkotmányosan GM-mentes szójatermés 60 százaléka egyébként exportra megy, főként Ausztriába, ahol az állattartás gyakorlatilag 100%-ban GM-mentes alapanyagokra épül.