Agrárgazdasági elemzések

Írta: Agrárágazat-2021/12. lapszám cikke - 2021 december 07.

Nem körvonalazódik érdemi változás a globális energia-, nyersanyag- és terménypiacokon. Az árak – erőteljes ingadozások mellett – magas szinteken ragadtak. A keresleti nyomás egyelőre nem enyhül, így a legkülönbözőbb áruféleségek piacain kialakult árszintek rendre feljebb kerülnek, vagy csupán minimális csökkenés mellett „oldalaznak”.

agrárgazdaság kukorica

Kukorica

Továbbra is rekordmagas kukoricaterméssel kalkulál az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA). A novemberi riportban a 2021/2022-es gazdasági évre prognosztizált globális termés mennyisége először haladja meg az 1,2 milliárd tonnát. Minden jelentős kukoricatermesztő ország: az USA (382 millió tonna), Kína (273 millió tonna), Brazília (118 millió tonna), az EU (67,8 millió tonna), Argentína (54,5 millió tonna) és Ukrajna (38 millió tonna) termése is meghaladja az előző években betakarítottat. Tehát, amennyiben csupán a kínálatot önmagában szemléljük, egy kiegyensúlyozott gazdasági év körvonalai látszanak az adatokból. A világgazdaság jelenlegi alakulásának hátterében azonban komplexebb folyamatok állnak. A bevezetőben említett energia- és nyersanyagár-robbanás, az ezzel némileg összefüggő, egyre határozottabb inflációs nyomás (az októberi éves infláció az Egyesült Államokban több mint 30 éves csúcsra, 6,2%-ra ugrott), a COVID-járvány újabb hulláma, az egyre fokozódó logisztikai nehézségek komoly kihívások elé állítják a gazdaság összes szereplőjét. Ebben a kiszámíthatatlan környezetben a különböző anomáliák több esetben lényegesen intenzívebb reakciókat váltanak ki a várakozásokhoz képest, így a kialakult piaci volatilitás (áringadozás – változékonyság) az árakban rövid távon éles mozgásokat eredményezhet. November eleje és közepe között szemlélve az árszinteket ismét emelkedésnek lehettünk tanúi: egyrészt támaszt adott a búza áremelkedése, másrészt az etanolárak szárnyalása (melyeket a kőolaj és földgáz árai mozgattak). A termelői eladások mennyisége is elmaradt az előző évek átlagától, így ez egyfajta „virtuális áruhiányként” jelentkezett a piacon.

agrárgazdaság

agrárgazdaság

Miután az EU termése összességében meghaladja az előző évit (67,8 millió tonna vs. 64,4 millió tonna), így várhatóan csökkenő importnak lehetünk tanúi, amit esetleg a magas búzaárak miatti helyettesítési igény árnyalhat. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által november 11-én készített jelentés alapján a végéhez közeledik a betakarítás Magyarországon. A riport szerint a várható termés mennyisége kedvezőbb képet mutat az október eleji prognózishoz képest: míg a betakarítás első felében, az adatok alapján csupán 5,5 millió tonna, november közepére már 6,2 millió tonna kukoricatermés betakarítása volt vár-ható. Figyelembe véve a belföldi felhasználás 4,5–4,7 millió tonnás mennyiségét, az idei termés bizonyosan fedezi a hazai szükségletet, sőt további 1,5 millió tonna exportra kerülhet. Nem kérdés, hogy az idei termés lényegesen elmarad a tavaly betakarított 8,4 millió tonnától, azonban áruhiányról nem beszélhetünk. Ennek ellenére jelentősen csökkent a kínálat a betakarítás folyamán – különösen a termelők eladásai estek vissza –, így a vételi oldalon álló piaci szereplők szükségleteik fedezése érdekében importvásárlásokba kezdtek. A behozatallal kapcsolatos statisztikákat vélhetően később láthatjuk majd, piaci információk alapján azonban kijelenthető, hogy az import várható mennyisége akár rekord magas is lehet, hiszen a betakarítás alatt a szállítási költségek figyelembevételével is gyakorlatilag az összes szomszédos országból származó termény alacsonyabb árakon hozzáférhető volt, mint a magyar termés.

A magas kukorica- (termény-) árak beépülése az élelmiszerekébe a KSH legutóbbi inflációs jelentésében már tetten érhető, hiszen az októberi riport szerint 5,2%-kal emelkedtek az élelmiszerek árai a 2020-as év azonos időszakához képest. Sajnos ez a tendencia folytatódni fog, hiszen az alapanyagok árainak emelkedése jellemzően fokozatosan jelenik meg a késztermékekében.

agrárgazdaság búza

Búza

Nem csillapodtak az árak a búza piacain sem. November első felében a párizsi árutőzsde (MATIF) fronthavi jegyzése már a 300 eurós „lélektani határt” tesztelte. A kereslet változatlanul erős a legfontosabb kenyérgabonára, melyet ugyanúgy sújtanak mindazok a globális faktorok – az emelkedő energiaárak, logisztikai költségek, vámok, inputköltségek –, melyek a többi termény és egyéb nyersanyagok esetében is rendre felmerülnek. A nemzetközi piacon az elmúlt időszakban három fontos tényező hatott az áremelkedés irányába: az orosz exportkvóta bevezetésének lehetősége; a kedvezőtlen hírek a várható ausztrál terméssel kapcsolatban; a száraz ősz miatti aggodalmak szintén Oroszországban és Ukrajnában.

agrárgazdaság

agrárgazdaság

Összegezve: a nemzetközi piac a kínálat további szűkülésével kalkulál, bár amennyiben a globális fordulókészlet várható szintjét vesszük górcső alá – mely a novemberi USDA-riport szerint 275 millió tonna lesz –, a 775 millió tonnás termés arányában kifejezve a kapott 35%-os relatív mutató egyáltalán nem tűnik kockázatosan alacsony szintnek. A kukoricával ellentétben a belföldi búzaárak jobban illeszkednek az európai helyzethez. A legnagyobb importőr, Olaszország kisebb-nagyobb aktivitással vásárol magyar búzát, a belföldi malmok pedig vélhetően jövő év elején térnek vissza a piacra. A minőségi tételek felára továbbra is jelentős a takarmányminőséghez képest, a vevők pedig jellemzően egyedi árképzést alkalmaznak.

Reng Zoltán
Hungrana-vezérigazgató