Kukoricaszilázsaink 2020-ban

Ami jó a növénytermesztőnek, nem mindig jó az állattenyésztőnek! A sok csapadék miatt ugyanis a kukoricanövény jó hozamokat ígért, de egyes termőhelyeken a keményítőtartalom kifejezettem kevés lett a nagy vegetatív tömeg miatt (a cső-szár-levél arány a szár-levél irányába tolódott el). Minél nagyobb a zöldhozam, annál kisebb a keményítőtartalom.

Egy augusztus 17-i mérés szerint az Alföldön a 260 cm-es növény esetében (450 g-os csuhé nélküli csősúly mellett késő teljesérésben) 29%-os keményítőtartalmat mértünk 20 cm-es tarlómagasságot vágva. Ezért azt javasoltuk, hogy ha azt tapasztalják, hogy a potenciális keményítőtartalom mérsékelt lehet a saját növényállományban (függ a hibridtől, a FAO-számtól, a fenofázistól, a cső súlyától, a szár vastagságától), akkor a tarlómagasságot emelve növelhető a keményítőtartalom. A +20 cm tarló megközelítően +20–30 g/kg sza. (+2-3% sza.) keményítőtartalmat eredményez, a körülményektől függően. Tehát azt javasoltuk, hogy mérlegeljék a 60 cm-es tarlómagasság beállítását a TMR emészthető keményítőtartalma érdekében. A mérlegelés alapja, hogy a tarló emelése hozamveszteséget eredményez: +20 cm megfelel -10% hektáronkénti hozamcsökkenésnek. Mit jelent ez a különbség a TMR szintjén és a tejtermelésben? A 30% alatti keményítőtartalmú szilázsok energiatartalma 6,0 MJ/kg sza. érték alatt van (NEl), míg a 30% feletti keményítőtartalmú kukoricaszilázsok esetében >6,4 MJ/kg sza. nettóenergia-érték várható. A különbség elérheti a -1 kg/nap/tehén tejtermelési különbözetet (abrakkompenzáció nélkül) vagy a kb. +0,5 kg/nap/tehén kukoricadara-egyenértéket. A hiányzó keményítő pótlására is tettünk javaslatot, ami égetően sürgős döntéshozást igényelt, mivel a kukoricaszilából hiányzó keményítő elsősorban nedves kukoricadarával vagy esetleg gabonafélékkel pótolható (80% feletti bendőbeli lebonthatóság), a száraz kukoricadara nem ideális (60% bendőbeli lebonthatóság). A nedves kukoricát pedig 2020. ősszel be is kellett tárolni.

2020 nyarának időjárása

Meleg és csapadékos nyarunk volt tavaly, ami kiváló kombináció a kukoricanövény fejlődésének. A kukorica tenyészidőszak alatti összes vízigénye 370–440 mm közötti, ami fajtánként/hibridenként változik. Elsősorban a június-augusztus közötti időszak a kritikus. A csapadék rendkívül kedvező időbeli eloszlása látható az 1. ábrán.

• A 2020. évi nyár a szokásosnál melegebben alakult, noha tartós és markáns hőhullám nem fordult elő (mindössze 4 hőhullámos nap volt). Az évszak középhőmérséklete 21 °C volt, ami 0,8 °C-kal haladta meg az 1981–2010-es átlagot. • A háromhavi csapadékmennyiség országos átlagban azonban 261 mm-nek adódott, mintegy 31%-kal volt több, mint az 1981–2010-es normál. Csapadékosabb volt június közepe és vége, július közepe és vége, valamint augusztus eleje és közepe országosan. Ekkor a csapadékösszeg megközelítette vagy meg is haladta a napi 100 mm-t több állomáson. A 2020-as nyár legcsapadékosabb napja július 24-e volt.

A 2. és a 3. ábrán a 2020-évi nyár térbeli csapadékviszonyai láthatóak.

2020. évi silókukorica-hozamok

Az 1. táblázatban láthatóak a kukoricaszilázs betakarításának országos adatai, összehasonlítva az előző évek betakarításának eredményeivel. A 2. táblázatban láthatóak a kukoricaszilázs kiváló terméseredményei régiónként (AKI, 2020. november 13.). Kiugróan jó eredmények születtek Somogy, Heves és Békés megyében!

A 2020. évi silókukoricaszilázsok táplálóanyagtartalma és emészthetősége

A 2020. évi betakarítású kukoricaszilázsok nyerstáplálóanyag-tartalma és rostprofilja (411 minta eredményei alapján), valamint szemroppantottsága a 3-4. táblázatban látható: A tavalyi évben a meleg-nedves nyár hatása jelenik meg az adatokban, mert sajnos a keményítőtartalom mérsékelt lett, a rendkívül nagy vegetatív hozam miatt. Itt lett volna nagy segítség a tarlómagasság emelése!Kukoricaszilázsaink keményítőtartalmának (2013 és 2021 közötti) ingadozása a 4. ábrán látható. A szemroppantottság eredményei kiválóak lettek, országosan is meg tudtuk közelíteni az ideális 70%os értéket! Az átlag 69%, és a mért értékek mindössze 5%-a van az 50% alatti tartományban. A vizsgált szilázsok 49%-a haladta meg a 70%-os ideális értéket, és 17%-ban jelen van a 80% feletti tartomány is!A 48 óra alatt lebontható rost a 2020. évi betakarítású kukoricaszilázsokban is mérsékelt volt (6. ábra). Látható, hogy messze elmarad a korai betakarítású rozs-, tritikálé-, gabona-gabona keverék szilázsokhoz képest, melyekben 300-400 g/kg sza. lebontható rost van (dNDF₄₈).

Zárszó

2020-ban jelentős hozamok mellett mérsékelt keményítőtartalommal, de kiváló szemroppantottsággal takarítottuk be a silókukoricát. Az eredmények tanulságosak, mert a jó hozam nem jelent automatikusan jó kukoricaszilázst! Az időbeni cselekvés segíthetett volna a keményítőtartalmon (a hozam megengedte volna a 10%-os veszteséget a tarló emelésével), ennek hiányában azonban többletköltséggel kell végezni a napi takarmányozást.

Dr. Orosz Szilvia
ÁT Kft., Gödöllő