Lábadozó pulykaszektor: így érte a nyitás a vertikumot

A madárinfluenza komoly piaci turbulenciákat tud okozni, de a Covidnak ennél is nagyobb a tisztítótüze. Alaposan megszűrte a termelői mezőnyt. A kis- és a nagyüzemeket május első napjaiban, amikor ez a cikk született, egészen más pozícióban találta a horeca szektor nyitása.

Ahogy az integrátor látja

A rendszerváltáskor alapított Gallicoop Zrt. vágóhídi kapacitása ma évi 40 ezer tonna pulyka. A vállalkozás saját takarmánykeverővel és kiterjedt integrált termelői hálózattal rendelkezik. A pipéket maguk keltetik, a saját telepeken felhizlalt, illetve az integrációs partnerektől felvásárolt pulykákból húskészítményeket gyártanak. A pulykahizlalásból és -vágásból származó melléktermékeket Magyarország legnagyobb biogázüzemében és a szomszédjukban lévő állatifehérje-feldolgozóban hasznosítják, a vágóhídi szennyvizet pedig egy biológiai szennyvíztisztítóban ártalmatlanítják. A Gallicoop készítménygyártási volumene meghaladja az évi 9 000 tonnát. A Magyarországon készülő 20–25 ezer tonna panírtermékből közel 8 ezer tonnát ez a cég állít elő.

Pulykák a Halas-Agromark Kft. telepén

Tavaly visszavonult a Gallicoopot addig irányító Erdélyi István, és a cég három hazai magántőkealap tulajdonába került.

Dr. Csák Gyula lett a zrt. igazgatósági elnöke, Muzsek András pedig a vezérigazgatója. Az agrármérnöki és közgazdasági végzettséggel is bíró szakember két év után igazolt át a Sága Foodstól a szarvasi pulykásokhoz. Az új vezér a 2019-es év csaknem 36 milliárdos árbevétele után elégedetlen volt a tavalyi árak alakulásával. Az értékesítési mélyponton a vállalat visszafogta az eladásait, és a készleteket töltötte. Muzsek András az alacsony árakat főként azzal magyarázta, hogy a Német- és Lengyelországot sújtó madárinfluenza miatt az ázsiai piacok bezárultak az észak-európai országok előtt, így a korábbinál nagyobb mennyiségű pulykahús nyomta az EU belső piacát. Másrészt a Covid miatt zárva tartottak az éttermek, szállodák, így a kereslet oldalán is csökkenés állt be. Októberre 30–35 százalékkal esett a pulykamell feldolgozói ára a 2019. évihez mérten, a mélypontot pedig idén januárban érte el a szektor. Azóta azonban homlokegyenes ellenkező trendet látunk: fokozatosan emelkedik a pulykamell ára. Az 1. grafikonon jól látszik, hogy a termelői oldal is ugyanezt a hullámvasutat éli meg. A Gallicoop a nehézségek ellenére tavaly bő félmilliárdos energetikai és csomagolástechnikai fejlesztésbe fogott, az évet pedig pár száz millió forintos enyhe plusszal zárta – tudjuk meg Muzsek Andrástól.

„A termelői oldalon elsősorban a takarmányárak 30-40 százalékos emelkedése indokolta a felvásárlási árak növelését, már tarthatatlan volt a helyzet. Ugyanakkor a lengyel pulykahús egy része a kivágások miatt az év elejére eltűnt a piacról, így növekedni kezdett a kereslet a magyar termékek iránt. Erre jön rá reményeink szerint a járvány utáni nyitás. A nyár közeledtével a vendéglátóipari kereslet is helyreáll, sőt, túlfűtötté válik, így további húsdrágulással lehet számolni a piacon. Ez lehetővé teszi, hogy a korábban felhalmozott készleteinket nyereségesen értékesíthessük. Azt gondolom, hogy a továbbfeldolgozott termékek ára is 15-20 százalékkal emelkedhet. Az év második felében a termelők, a vágóhíd és a feldolgozók is megtalálják a számításukat” – vélekedik a vezérigazgató. Hozzáteszi: a költségszintek továbbra is magasak. Termelői oldalon a takarmány és a gyógyszerek kerülnek nagyon sokba, feldolgozói oldalon pedig a magasabb beszerzési árakon túl a csomagolóanyagok, a fuvarozás és az élőmunka drágulása is kihívást jelent.

A közel egyéves válságot összességében sikeresen átvészelte a Gallicoop cégcsoport. A vezérigazgató szerint a társadalomnak azok a rétegei, amelyek szintén válságállónak bizonyultak, lelkes költekezésbe kezdenek a nyár folyamán. És bár a járvány idején mindenki igyekezett megtanulni főzni, ezt a tudást most könnyen sutba dobjuk egy-egy konyhakész, könnyen elkészíthető termékért. Tény viszont, hogy a most zajló élelmiszer-árrobbanásban, inflációban a társadalom megtakarított pénzei hamar elértéktelenednek. Még nagyobb veszély, hogy azóta Magyarországon is megjelent a madárinfluenza. Áprilisban egy nádudvari tenyészpulyka-állomány csaknem 12 ezer egyedét kellett leölni a vírus miatt. Ez Szarvastól légvonalban már kevesebbre van mint 100 km. „Madárvonulási útvonalak mentén, főként, ha megpihenésre alkalmas tó is van a környéken, nagy a veszélye a madárinfluenza megjelenésének”– véli a szakember. „Az integrált termelőket folyamatosan edukáljuk, és kötelezzük őket a higiéniai szabályok betartására. Eddig csak egy előnevelő partnerünket érintette a madárinfluenza, ez még nem nagy kiesés a Gallicoop életében. Remélem, a teljes baromfiágazat fel van készülve a veszélyre” – fogalmaz a szakember.

A magyar pulykahús közel fele külföldre megy, így az ágazat egészét sújtja, ha gond van az exportpiacokkal, -árakkal. Pulykahúsfronton csak egy komoly hazai versenytársa van a cégnek, a kecskeméti, 15 milliárdos árbevételű Gallfood Kft., a feldolgozott termék piacán azonban számtalan más helyettesítő termék akad, amit a vásárló leemelhet a polcokról. Muzsek mégis optimista: „A számok alapján a jövő húsa a baromfi, a Covid pedig felértékelte az élelmiszert. A válság azt is bebizonyította, hogy jó úton járunk a feldolgozás fejlesztésével; ha valaki csak tőkehúst árul, akkor nagyon ki van szolgáltatva a piacnak. Csakhogy az élelmiszeripari beruházások drágák, és lassan térülnek meg. Nagyon pozitív, hogy ezt a kormányzat is látja, és sok pénzt szán az ágazat támogatására. Már nagyon várjuk az élelmiszeripari pályázatokat”.

1. grafikon. A pulyka termelői ára (Ft/kg). Forrás: NAIK AKI PÁIR

Ahogy a nagy és a kisüzem látja

„A legrosszabbnak decemberben éreztem a helyzetünket, akkor az átvételi ár 365 Ft körül volt, ugyanakkor már elkezdődött a takarmányárak emelkedése is” – mondja egy Bács-Kiskun megyei vállalkozás vezetője, Péter-Szabó András. A Halas-Agromark Kft. nem kis szereplő, 15 ezer négyzetméteren évi 100 ezer pulykát hizlalnak fel. Az integrátortól csak a pipéket kapják, a tápot a szabadpiacról vásárolják, illetve maguk keverik a takarmányt. Bács-Kiskun megye különösen fenyegetett a madárinfluenza szempontjából. A fiatal cégvezető azonban nem fecsérli aggódásra az energiáit, mint mondja, mindent megtesznek azért, hogy a vírus a kapukon kívül maradjon, ha ennek ellenére eléri őket a járvány, akkor többet úgysem tehettek. „Súlyosabb problémának tűnt a 30-40 százalékos takarmánydrágulás. Ilyen mértékű emelkedésre az elmúlt 10 évben biztosan nem volt példa, és a magas árszint tartósnak ígérkezik. Szerencsére a felvásárlási árak viszonylag gyorsan követték a trendet, mivel januárra hiány keletkezett az európai piacon a lengyeleket sújtó madárinfluenza miatt. A horeca szektor nyitása is a lehető legjobbkor jött, mivel ez a húsféleség ebben a szegmensben sokkal keresettebb, mint a háztartásokban. Mi bizakodóak vagyunk az idei évet illetően, a fogyasztók lesznek azok, akik rosszul járnak. A termelés költségnövekedésének fele-harmada biztosan át fog gyűrűzni a végtermékekbe. A pulykamell 15-20 százalékkal is drágább lehet.”

Sokkal kisebb termelő Gyarmati József, aki utónevelést végez az integrátora számára. „Turnusonként 6 ezer pulykát adok le, de tavaly az utolsó turnusban már csak fele mennyiséget kértek. A baj az, hogy az ólakat is az integrátortól bérlem, a bérleti díjban viszont nem feleződtek a költségek”– jegyzi meg a zalavégi pulykás. Ilyen kis méretben nincsenek tartalékok, szinte turnusról turnusra él a család. Amikor jól mennek a dolgok, mint 2020 elején, akkor örülnek, amikor pedig rosszul, minden tartalékukat felélik. Az év utolsó 3-4 hónapja nagyon keserves volt: fele mennyiségű madarat adott le 15 százalékkal alacsonyabb áron, mint év elején, majd az év végére elfogyott a megfizethető áron vásárolt takarmány is. Pillanatnyilag már magasabb a felvásárlási ár, mint tavaly a Covid előtt, csakhogy azóta tényleg nagyon elszálltak a költségek.

Sok hely, sok levegő, sok fehérje – igényes madár

„A takarmányárakat mindenki emlegeti, de megjegyzem, hogy a madárinfluenza miatt a baromfitartóknál is jelentős mennyiségű tisztító-fertőtlenítő szer fogy. A Covid miatt most olyan őrült kereslet van ezekre, hogy horribilis drágulást látunk ezen a téren is. Még további 10-15 százalékos felvásárlásiár-emelkedésre lenne szükség ahhoz, hogy egyensúlyba jöjjünk, de az csak úgy lenne lehetséges, ha a vásárlók elfogadnák a legalább 2 000 forintospulykamellet. Ebből már hozzánk is eljutna valami” – vélekedik Gyarmati József. A zalavégi termelő inkább azt tapasztalja, hogy a vágóüzemek egyre több minőségi hibát találnak a pulykán, csakhogy kevesebbet kelljen fizetniük a madarakért. Érti ő, hogy a másik félnek is vissza kell fogni a kiadásait, de így megint csak a termelő jár rosszul.

A pulykamell minden formában kedvelt húsféleség (forrás: Szoky konyhája)

„A madárinfluenza és az állatjóléti támogatások miatt is sok olyan beruházásra kényszerülünk, amik sose térülnek meg. Nekem senki ne mondja, hogy a kerítés fogja meg a levegőből érkező vírust. Azt meg pláne nem értem, hogy az egyólas telepeket miért nem kell körbekeríteni, azokat nem találja meg?” – mond egy példát a kistermelő, aki egyszer-kétszer már gondolt rá, hogy kedvezményes hitelt vegyen fel, vagy pályázzon a telep korszerűsítésére, de mivel nem tudott felmutatni elég önerőt, ez hamvába holt próbálkozás volt. „Hát hiszen még a telep sem az enyém… Minket hiába kecsegtetnek azzal, hogy néhány hónap múlva jobb lesz. A pulyka nem csirke. Mi még a drágább takarmányt etetjük, és az alacsonyabb felvásárlási árakkal adjuk le az állatot, amikor a brojleres már rég végzett a turnussal, és válthat. Néha csak pár napon múlik, hogy az adott leadási idővel veszteséges vagy nyereséges lesz-e a teljes termelési ciklus. A pulykát nem lehet silóba rakva tárolni, amíg kedvezőbbre fordul a piac. Sajnos nálunk mindenki, aki a mezőgazdaságról beszél, a növénytermesztést érti alatta…” – utal Gyarmati József arra, hogy mennyire kevés figyelmet kap a döntéshozóktól ez a szektor.

A válság és a piac könyörtelen

„Nehéz hónapok vannak mögöttünk, és nincs okunk a hurráoptimizmusra sem. Látjuk, hogy sokan kerültek nehéz helyzetbe. Ebben a szektorban idős a termelői bázis, sokukat a Covid is érintette. A kisebb termelők közül többen is feladták” – ezt már Détár Levente mondja, aki nemrég még a Pulyka Profit Kft.-t irányította, most pedig a Gallicoop integrációs igazgatójaként dolgozik. A Pulyka Profit eleve a szarvasi cégcsoport tagja, és az anyavállalat alapanyaigényének jelentős részét biztosítja az évi 350 ezer leadott madárral.

A szakember elismeri, hogy a felvásárlási árak még nem érték utol a takarmánydrágulást, ehhez még nagyobb elmozdulásra van szükség a januári mélypontról. Az ágazatban ugyanazok a válságjelenségek zajlanak le, mint a társadalom egészében: a nagyok termelésben maradnak, a tartalékokkal nem rendelkező kicsik közül viszont többen is bedobták a törölközőt. A tőkeerős integrációban való részvétel biztonságot nyújt a termelők számára, de így sem „rózsás” a helyzet. Csak azok maradnak talpon, akik képesek az általános költségnövekedést hatékonyabb termeléssel kivédeni. Ehhez természetesen beruházásokra, nyertes pályázatokra van szükség. „Közepes termelési mutatókkal nem lehet versenyben maradni. Aki ma 3 kiló takarmányból állít elő egy kiló élősúlyt, az kihullik a rostán. 2,5-2,6-os takarmányfajlagokkal kell dolgoznunk. Megfelelő technológiai színvonallal kihozható az állatból a genetikai potenciál” – hangsúlyozza Détár Levente.

A szakember szerint sok csapás érte már a szektort, de ilyen nehéz helyzetben talán még sosem volt. Ennek ellenére a termelők alapvetően optimisták, tudják, hogy a hullámvölgy után mindig felemelkedés jön. De a Covid nagyon kemény szűrőnek bizonyult.

Gönczi Krisztina