Lapzártától lapzártáig

Egyszerűbb, hatékonyabb lesz az MNVH működése

Átszervezték – a 2008 decemberében alakult – Magyar Nemzeti Vidéki Hálózatot (MNVH). Az átszervezéstől azt várják, hogy a szervezet hatékonyabban, egyszerűbben és átláthatóbban működjön. Az MNVH által kezelt forrás, amelyre pályázhatnak a vidéken élők, évente egymilliárd forint lesz. Az elnyerhető összeg felső határát hárommillió forintban határozták meg. Így évente mintegy 300 projektet lehet támogatni ebből a pénzből. A szervezet működésének egyszerűsítését és átláthatóságát szolgálja egyebek között, hogy a pályázatok elbírálását 30 nap alatt elvégzik, és a kifizetésre is várhatóan csak 30 napot kell várniuk a nyertes pályázóknak. Az MNVH elnöke Csatári Bálint geográfus lesz, aki legfontosabb feladatának a jó és kipróbált gyakorlati módszerek terjesztését tekinti. Emellett szeretné erősíteni a szervezet munkáján keresztül a tárcaközi együttműködést, mivel sok olyan feladat van, amely ezt igényli.

Az elnökség és a hálózati tanács működése jól elkülönül majd egymástól. Ez utóbbi testület szakosztályokat hoz létre annak érdekében, hogy a konkrét területeken a munkát és együttműködést koordinálni lehessen.

Húszezren látták az agrárkiállítást a Hungexpo központban

Az idén 220 kiállító részvételével zajlott a térség legjelentősebb agrárgép kiállítása, az AGRO+Mashexpo és azzal együtt a Magyar Kert, illetve a Szőlészet és Pincészet kiállítás. A három kiállításhoz több mint hatvan előadás kapcsolódott. A témák között az állattenyésztési támogatások jövője, a versenyképes tenyészállat-előállítás is szerepelt, csakúgy mint a vörösiszap katasztrófa utáni tájrehabilitáció illetve a biogáz, bio üzemanyag, megújuló energiák jövőjének kérdése. A kiállítás megnyitóján Kardeván Endre államtitkár és Ganczer Gábor, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója adta át az idei innovációs díjakat és különdíjakat. Az idei évben Innovációs Díjat a Ferro-Flex Kft, a Bagodi Mezőgép Kft. és az Omikron Kft. nyert el. Különdíjjal pedig a Deraland Kft, a Cellarius Kft. és az Agro-Legato Kft. egy-egy termékét jutalmazták.

AgrárgépShow Etyeken

Több mint hetven forgalmazó cég ezúttal rendhagyó helyszínen, az etyeki Korda Filmstúdió 14.000 m² területén mutatta be termékeit az Agrárgépshow Mezőgazdasági Eszköz- és Gépkiállításon. A rendezvény fődíját a Vaderstad Kft. kapta, különdíjban pedig az Auditer Kft. és az IKR Bábolna Zrt. részesült. Az AgrárgépShow fővédnöke és az alapötlet megfogalmazója a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége, akik sikerét a három napos kiállítás közel 30.000 látogatója is igazolja.

Mindkét kiállítás díjazottait, a nyertes termékeket következő lapszámunkban részletesen bemutatjuk.

Digitális azonosítót kapnak a szarvasmarhák

Digitálissá válhat a szarvasmarhák feldolgozási folyamatának nyomon követhetősége, ami tovább növeli az élelmiszer biztonságot az Európai Unióban. Az Európai Bizottság a Párizsban rendezett Nemzetközi Mezőgazdasági Szakkiállításon (Salon de l’Agriculture) bejelentette, hogy javaslatot készít a szarvasmarhák elektronikus azonosítására, felváltva a meglévő műanyag címkés rendszert. Az EU Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatósága (DG SANCO) alátámasztotta, hogy ez a lépés segíti az élelmiszerbiztonság növelését és az állatbetegségek terjedésének ellenőrzését. Az állatorvosok munkája kulcsfontosságú a folyamatban, amely ismét rávilágít a mindennapi életünkben betöltött változatos és összetett szerepükre.

Rendelet a sertéshús magántárolási támogatásáról

A sertéságazatban kialakult nehéz piaci helyzet enyhítésére az Európai Bizottság (EB) rendeletben hirdette meg a sertéshús magántárolási támogatását – áll a kormány.hu oldalon. Az intézkedés célja, hogy a piacról ideiglenesen sertéshúst vonjanak ki. A kínálatszűkítéssel a sertésárak további csökkenését szeretnék megállítani. A magántárolási időszak lejárta után a feldolgozók a sertéshúst várhatóan kedvezőbb piaci helyzetben értékesíthetik a belső piacon vagy harmadik országokban. A magántárolás alkalmazása közvetve a termelőket is segíti, hiszen a vágósertések felvásárlási ára a kínálat szűkülése miatt várhatóan emelkedni fog. A sertéshús magántárolását 90, 120 vagy 150 napra lehet igényelni. A támogatást azok a feldolgozók (vágóhidak) vehetik igénybe, amelyek vállalják, hogy a tárolásra felajánlott húst a fent említett ideig raktározzák. Az EB várhatóan addig tartja majd fenn ezt a támogatási lehetőséget, ameddig azt a piaci helyzet ismeretében szükségesnek tartja. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a támogatást a kérelem benyújtásától számított 120 napon belül fizeti ki. A sertéshús magántárolásával kapcsolatos minden további fontos gyakorlati információ megtalálható az MVH honlapján.

Családi vállalkozásokat is támogat az AMC

Pályázati felhívást tett közzé az Agrármarketing Centrum (AMC) a kis- és középvállalkozások, valamint a családi gazdaságok számára, hogy megjelenhessenek a magyar élelmiszeripart, gasztronómiát népszerűsítő termékbemutató, szakmai illetve fogyasztói bel- és külföldi kiállításokon, rendezvényeken. Az AMC célja, hogy elősegítse a hagyományosan magyar, különleges és prémium minőségű termékek és kézműves élelmiszerek piaci pozíciójának, ismertségének növelését kül- és belföldön egyaránt. A pályázatokat február 17. és augusztus 31. között lehet benyújtani az AMC-hez. A támogatás összege 200.000-2.000.000 forint között mozog, amelyhez legalább 50 százalékos vállalkozói önrészt kell biztosítania a pályázónak. A pályázatot legalább 60 nappal a rendezvény időpontja előtt kell benyújtani.

Egyszerűsödő dohánytermelői szabályok

A Vidékfejlesztési Minisztérium az elmúlt évek tapasztalatai alapján úgy döntött, hogy a zöldséget és gyümölcsöt előállító termelői csoportok (TÉSZ-ek) beruházásaihoz adott eddigi 5 százalékos nemzeti támogatást 25 százalékra emeli. Így a tárca várakozásai szerint termelői szerveződések hatékonyabban tudják majd tárolni, csomagolni és értékesíteni tagjaik termékeit, a megnövekedett vagyonuk elegendő fedezetet ad majd a tevékenységük finanszírozásához. Az uniós rendelkezések szerint, ha a tagállamok legalább 5 százalékos támogatást nyújtanak beruházásokhoz, akkor az EU a költségek 50 százalékát megtéríti. A minisztérium forrásbővítésének célja, hogy a termelői csoportok eladósodás nélkül váljanak szilárd, elismert szervezetté. Emellett egyszerűsödik a dohánytermelők nyilatkozattételi kötelezettsége is. A módosított szabályozásnak köszönhetően a dohánytermelő a továbbiakban együtt adhatja be a támogatási és a nyilatkozattételi kérelmet. Az összevonás indoka a bürokrácia csökkentése, a költségtakarékosság és az, hogy a munkafolyamatban a kevesebb hibalehetőség adódjon. Fontos változás még ezen a területen, hogy a gazdálkodónak ezentúl február 15. helyett május 15-ig kell benyújtania az egységes kérelmet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalba.

Negyedével kevesebb tojótyúk, drasztikus tojásdrágulás várható

Jövő ilyenkor már negyedével kevesebb tyúk termel tojást Magyarországon a mostanihoz képest, ha az Európai Unió nem hoz átmeneti szabályokat a tyúktartás 2012. január 1-jén hatályba lépő állatjóléti feltételeivel kapcsolatban – állítja a Magyar Agrárkamara. 2012 januárjától ugyanis csak olyan ketrecekben lehet majd tyúkot tartani, amely megfelel a brüsszeli állatjóléti előírásoknak, és – bár Brüsszelben dolgoznak már a megoldáson – egyelőre nincs döntés arról, hogy a határidőt kitolják. Az EU-ban 353 millió, étkezési tojást termelő tyúk van, és az európai tojás nagykereskedelmi szervezet (EUWEP) előrejelzése szerint legalább 100 millió tyúkot fognak a jogszabálynak nem megfelelő ketrecben tartani. Van azonban az EU-ban még mintegy 147 millió nyilvántartott egyéb tyúk is, amelyek egy része keltetőtojást termel, másik része ház körüli, regisztrációra nem kötelezett, ezekre nem vonatkoznak a szabályok. A kamara szerint amennyiben a tagországokban hatályba lép a szabályozás, az EU-ban körülbelül 29 százalékos étkezésitojás-hiány keletkezik, mert az unió belső piacán a szabálytalanul tartott tyúkok tojásait nem lehet majd értékesíteni. A hiányt nem lehetne pótolni EU-n kívüli országokból az egészségügyi szabályok miatt sem, a hiány pedig azonnali jelentős áremelkedést okoz. Ez visszaveti a tojásfogyasztást, és a fogyasztókat az olcsóbb, alternatív fehérjeforrások felé orientálja. Középtávon is várható, hogy az uniós tojástermelést az EU-s jóléti szabályozásnál jóval enyhébb szabályozás mellett termelt importtojás fogja kiváltani. Az új tartási feltételek jócskán drágítják a tojástermelést, mintegy garantálva a versenyképtelenséget. Emiatt egyre élesebben vetődik fel, hogy sem az unión belül, sem kívülről származó, az új tartási feltételeknek meg nem felelő tyúkállományoktól származó tojást ne lehessen forgalomba hozni. Magyarországon jelenleg mintegy 4 millió, piacra termelő, intenzív technológiával tartott tojótyúk van. Az erősebb, tőkével rendelkező cégek már alkalmazkodtak az uniós követelményekhez, a szakmai vélemények szerint azonban az év végéig az állomány negyede esetében a tulajdonosok képtelenek lesznek az új állatjóléti intézkedéseknek megfelelő ketreceket beszerezni. Vagyis úgy becsülhető, hogy 2012. január 1-jén csaknem egymillió tyúk termelése lehetetlenül el, s az általuk termelt tojás piacképtelen, eladhatatlan lesz az EU-belül a mostani szabályok és elképzelések szerint.

Forrás:

MTI, Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) sajtóiroda